Korábbi cikkünkben bemutattunk három konkrét példát arra, hogy átlagos vagy annál kissé magasabb magyar nyugdíjból ma már le lehet telepedni és meg lehet élni a spanyol tengerparton. A nyugdíjas és nyugdíj előtt álló magyarokat az utóbbi időben egyre inkább érdekli egy ehhez hasonló mediterrán életmódváltás lehetősége.

Ahogy részletesen is megírtuk, a nemzetközi és hazai gazdasági, kereseti és inflációs környezet mára olyan együttállást eredményezett, amelyben egy körültekintően előkészített költözés nem jár életszínvonal-csökkenéssel, sőt, bizonyos szempontból emelni is lehet rajta. Elég csak arra gondolni, hogy idősödő korban már az egészségügyi ellátás és a nyugdíjasoknak járó szociális ellátások, kedvezmények is sokat számítanak, márpedig ezek egy nyugat-európai országban a magyarnál jóval fejlettebbek és sokrétűbbek.

Egy komoly probléma azonban mindig lehet: egy kiköltöző nyugdíjasnak árfolyamkockázatot kell vállalnia, hiszen (az aktív korú, munkában lévő kiköltözővel ellentétben) mindig forintban fogja megkapni a havi jövedelmét (a nyugdíját), de abból euróra átváltva kell megélnie. Egészen addig, amíg Magyarország be nem vezeti az eurót, de ez jelenleg a messze jövő homályába vész.

2024 januárjában például Magyarországon az öregségi nyugdíj átlaga valamivel kevesebb, mint 231 ezer forint volt, ez a cikk írásakor aktuális árfolyamon (387) 596 eurót ért. Ha az árfolyam eléri a 400-as szintet, akkor ugyanez a nyugdíj 577 euróra csökken, ha pedig középtávon nem tartja valaki elképzelhetetlennek a 420-as kurzust, akkor 550 euróra apad a nyugdíja.

A hosszabb távú pénzügyi tervezést nagyon megnehezíti, hogy forintban számítva minden bizonnyal emelkedik majd a nyugdíj, ám az emelés mértékét alapvetően a magyarországi infláció határozza meg. Márpedig ez nem releváns egy külföldön élő számára. Hiába emelik a magyar drágulás szerint a nyugdíjat, az átváltva nem feltétlenül ugyanazt eredményezi, mondjuk egy spanyol élelmiszerboltban levásárolva.

A két ország aktuális inflációs rátája és a két valuta aktuális átváltási árfolyama tehát együtt és állandóan mozgathatja a nyugdíj tényleges értékét, azaz a nyugdíjas vásárlóerejét. Ahogy Gergely Péter pénzügyi szakértő, a BiztosDöntés.hu alapítója mondja, a forint az euróval szemben az elmúlt 20 évben kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de tendeciaszerűen gyengült. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos adata szerint 2004. május 27-én egy euróért 251,57 forintot kellett adni, míg pont 20 évvel később (azaz tegnap) ez a szám 384,57 forint volt. Ez közel 53 százalékos gyengülés.

Azt jóformán mindenki csak maga tudja megnézni, hogy közben – ha már akkor is jogosult volt rá – miként változott a nyugdíja. Húsz év alatt ugyanis hatalmas változások történtek (még akkor is, ha eltekintünk a közben nyugdíjba vonulókat érintő tényezőktől, például a korhatár emelésétől), például ebben az időszakban:

• bevezették, megszüntették, majd újra bevezették a 13. havi nyugdíjat;
• létrejött a 3,5 százalékos gazdasági növekedés fölött járó nyugdíjprémium;
• a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor használt módszernél pedig a svájci indexálást^*Ennél a bérek emelkedését és az inflációt fele-fele arányban vették figyelembe. felváltotta az inflációkövetés.

A magyar gazdasági növekedés mértéke ebben eleve egy mozgó elem, de ha a jövőben nem lesznek a fentihez hasonló változások, akkor a hazai nyugdíjemelés alapvetően az inflációtól függ, amely 2004 óta a Bankmonitor inflációs kalkulátora szerint összesítve 166,3 százalék volt. Spanyolországban ez az adat a helyi statisztikai hivatal kalkulátora szerint 53,3 százalék.

Ez alapján, ha egy 2004-ben kitelepült magyar nyugdíjas végig a hazai inflációnak megfelelő emelést kapott volna, miközben megélhetési költségei a spanyol átlagnak megfelelően nőnek, akkor most rosszabbul élne, mint 20 évvel ezelőtt. Például egy 100 ezer forintos nyugdíj^*2004-ben az öregségi nyugdíjak átlaga csak 56,5 ezer forint volt egyébként idehaza. akkor 397,5 eurót ért; míg most az elméleti 266,3 ezer forintos ellátása ugyan 692,5 eurót ér, ám ez 2004-es árszínvonalon csak 323 eurónak felel meg. Ez ugyan csak elméleti számítás, ám azért mutatja, hogy

tényleg árfolyamkockázatot futnak a kiköltözők, hiszen az egyenleget a forint gyengülése fordította negatívba.

Rövidebb távon, az utóbbi másfél évben viszont láthattuk, hogy a forint erősödni is tud. Emiatt, „mivel nincs előre látható jó vagy rossz időpont a váltásra, ma az tűnik racionálisnak, ha valaki nem váltja át egyből euróra a forint jövedelmét egészen a költésig, amit megtehet például egy forint bankkártyával. A megtakarításait pedig addig is állampapírban vagy magas kamatozású lekötött betétben tartja” – mondja Gergely Péter.

Számos magyar banknak van olyan számlacsomagja, amelyben a váltást (meghatározott összegig) középárfolyamon lehet megtenni, ami kedvezőbb, mintha valaki állandóan eladási árfolyamon vásárolna külföldön.

Egyébként érdekes módon az elmúlt években például többször bejött volna télen átváltani a forintot, mert nyárra megnőtt az árfolyam

– jegyzi meg Gergely Péter.

A váltogatás és a benne rejlő kockázat azonban kellő előrelátással akár ki is iktatható. Valószínűleg széles körben nem közismert, de a magyar pénzügyi szolgáltatók kínálatában vannak euró alapú nyugdíjbiztosítások is.

Ezeknél nem feltétel, hogy az ügyfél eurót fizessen be, mert akár a forintos jövedelméből is tehet félre úgy, hogy a biztosító euróban tartja nyilván a megtakarítását, és később euróban is fizeti majd ki, akár egy összegben, akár járadék formájában

– mondja Veres Patrik, a Grantis pénzügyi elemzője.

Hab a tortán, hogy

a magyar állam (nyilván nem a nyugdíjas kiköltözés ösztönzésére) az eurós nyugdíjbiztosításokat is támogatja adójóváírással.

Az éves befizetéseknek a 20 százalékát, de egy évben legfeljebb 130 ezer forintot ebben az esetben is visszakaphat a személyi jövedelemadójából az, aki euróban készül a nyugdíjas éveire.

Ahogy a hagyományos nyugdíjbiztosításoknál, az eurósok között is van befektetési egységekhez kötött vagy garantált kamatú verzió, utóbbinál a megtakarító egy fix, előre ismert összeget kap majd a megtakarítási idő végén, de megkapja az extra hozamokat is az ígérten felül, ha a biztosító a garantált eredmény felett teljesít.

A dedikáltan nyugdíjcélú megtakarítások között azonban csak nyugdíjbiztosítás indítható eurós megtakarításként. A nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) ugyanis a jogszabály szerint csak forintos számla lehet, és az önkéntes nyugdíjpénztárak is csak forintban fogadhatják a befizetéseket.

Nézzünk a biztosításra két konkrét példát:

1. Ha egy ma 40 éves megtakarító a spanyol nyugdíjas éveihez elkezd félretenni 129 eurót havonta, akkor 65 éves nyugdíjkorhatárt feltételezve várhatóan nagyjából 83-108 ezer euró értékű megtakarítása gyűlik össze (a Grantis kalkulációja alapján, 6 százalékos éves hozamot és 3 százalékos éves indexálást feltételezve).
2. Ha csak tíz évvel később, 50 évesen kezd el félretenni, akkor havonta nagyjából 336 euró havi megtakarításra lesz már szükség hasonló mértékű lejárati összeghez.

Egyébként az Európai Bizottság 2021-re kidolgozta a Páneurópai Személyes Nyugdíjtermék (PEPP) jogi alapját. Ennek célja, hogy létrejöjjön egy szabványosnak mondható megtakarítási forma, amit az unió bármelyik állampolgára elindíthat és adott esetben könnyen tudja mozgatni, bárhol is szeretne élni az unió területén. Ez a termék azonban egyelőre csak négy országban (Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Horvátországban) érhető el, egyetlen szolgáltatónál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerpartonRomantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz árfolyamkockázat euró kiköltözés megtakarítás nyugdíj nyugdíjas Spanyolország Olvasson tovább a kategóriában