Több mint 13 milliárd eurós beruházási rekordról számolt be a tavalyi évet illetően Szijjártó Péter csütörtöki Facebook-videójában, amivel a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcs dőlt meg. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindeközben a globális adatok a beruházási kedv visszaesését mutatták.
Miért fontos ez? Egyrészt a befektetett összegek mellé jelentős kormányzati készpénztámogatások társulnak, tavaly ezek összege kétmilliárd euró volt a külügyminisztériumi információk szerint. Másrészt a beruházások jócskán kihatnak a munkaerőpiacra, a miniszter szintén rekordszámú, 19 ezer új munkahely létrejöttéről számolt be.
- Kérdéses a számítások mögötti módszertan, például a CATL 2022 augusztusában bejelentett hétmilliárd eurós rekordberuházását is a 2023-as évhez számolta a tárca a Portfolio értesülése szerint.
- Eleve szokatlan, hogy egy év múltát követően néhány napon belül statisztikák álljanak róla rendelkezésre – a 13 milliárd euró körüli becslését ráadásul már tavaly ősszel megtette a külügyminiszter.
Számokban: Magyarországon mindenesetre valóban kedvezően alakultak a külföldi közvetlentőke-befektetések a globális tendenciákhoz képest a közelmúltban, erről az OECD adatai is tanúskodnak, igaz, azok még 2023 egészére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre.
Mi várható? Szijjártó Péter elsősorban az elektromos autók, illetve az akkumulátoraik gyártásához kapcsolódó beruházások következményeit emelte ki bejegyzésében, a már említett CATL-t az ágazat számos további szereplője követte Magyarországra, az Eve Energy és a Sunwoda akkumulátorgyár-beruházásai mellett több beszállító is az országban létesít üzemet.
- 2023-ban újabb beruházási rekord is született, már ami a bejelentéseket illeti: a BYD szegedi elektromosautó-gyára a CATL debreceni beruházásánál is nagyobb léptékű. Kérdés azonban, hogy a kínai autógyár üzemlétesítése miképp jelenik meg a minisztériumi számításban, mivel az már a BYD bejelentése előtt ismertté vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy új szabályozás mutatja, miért épít Magyarországon autógyárat a BYDA francia kormány egy héttel a BYD szegedi gyárának bejelentése előtt közölte, hogy a jövőben nem ad támogatást a kínai elektromos autókra, és az európai gyártást akarja ösztönözni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlükMagyarország elégítheti ki az európai akkumulátorigény 20-30 százalékát, de gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmétKína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül még egy akkumulátorgyár Debrecenbe?A kínaiak az európai autógyárakhoz férkőzve hódítanák meg a járműgyártást, míg az elmúlt időszakban az ellátási láncok akadozásától szenvedő német cégek sem járnak rosszul a közelségükkel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyíregyházára jön a világ kilencedik legnagyobb akkugyártójaPár hónapja Szijjártóék még nem is kommentálták ennek lehetőségét, 2025-től már indulna a termelés.
G7 támogató leszek!
Egyszeri támogatás / Előfizetés
Adat beruházások catl eve power Külgazdasági és Külügyminisztérium statisztika sunwoda Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában