Trump elindította a kereskedelmi háborút, Amerika szövetségesei visszavágnak
Trump tegnap végül is némi tétovázás után az európai, a mexikói és a kanadai nyersacél- és alumínium-behozatal megvámolása mellett döntött. Mozgalmas volt a május az amerikai külpolitikában, az elnök ugyanis felmondta az iráni atomalkut, lemondta (aztán újra szervezni kezdte) a Kim Dzsongunnal tervezett találkozóját, és még a Kínával folytatott kereskedelmi háborúban is előidézett néhány új fordulatot, például a kínai munkahelyek védelmére hivatkozva megkegyelmezett az iráni és észak-koreai szankciók megsértése miatt feketelistára helyezni tervezett kínai mobilgyártónak, a ZTE-nek.
A szövetségesek acélimportját nemzetbiztonsági okokra hivatkozva vámolják meg az amerikaiak, ami önmagában is ellentmondás, másrészt rossz jelzés a baráti országok felé. Ezért nem meglepő, hogy az érintett országok, nemzetközi szervezetek és vállalatok vezetői viszonylag hevesen reagáltak a lépésre.
- “Az intézkedés kanadaiak ezreinek meggyalázása, akik amerikai fegyveres testvéreikkel együtt harcoltak és haltak meg” – mondta a kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau.
- “Ez egy rossz nap a világkereskedelemnek. Amit ők meg tudnak tenni, pontosan ugyanazt mi is megcsinálhatjuk” – ez Jean-Claude Juncker fenyegető reakciója.
- “Donald Trump lábon lőtte magát” – mondta Mexikó gazdasági minisztere, Ildefonso Guajardo.
Emmanuel Macron és Angela Merkel egyaránt jogellenesnek tartják az amerikai elnök lépését nyilatkozataik szerint. Ugyanakkor az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Theresa May nem csatlakozott hozzájuk a Trump elleni kiállásban, pedig a 31 ezer főt foglalkoztató brit acélipart is érinteni fogják a védővámok. Az ellenzék oldaláról azt találgatják, hogy May már egy Brexit utáni különmegállapodásban gondolkodik Trumppal.
A kemény reakció nem tűnik alaptalannak, ha figyelembe vesszük, hogy az USA a világ legnagyobb acélimportáló országa, 2017-ben 34,6 millió tonnát szállítottak be a most büntetett országokból, döntően Kanadából, de a mexikói és a német import súlya sem elhanyagolható.
És valóban, azonnal indultak az ellenintézkedések. Az EU már márciusban közzétett egy listát azokról az amerikai termékekről, amelyekre a tervek szerint büntetővámokat fog kivetni, Juncker is erre hivatkozott a tegnapi nap során. A jegyzéken a farmernadrágoktól kezdve a motorkerékpárokon és a hajókon keresztül a whisky-ig és a rizsig egészen változatos árucikkeket találhatunk, és persze az acél sem maradhatott ki. Hasonló lépésekre készül Kanada és Mexikó is az Egyesült Államokból érkező acél- és fémipari termékekre vonatkozó vámok bevezetésével és további, élelmiszer- és feldolgozóipari áruk behozatalának megadóztatásával.
Ráadásul a Kanadával és Mexikóval 1992-ben megkötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement, NAFTA) is egyre nagyobb veszélyben van. Az amerikai elnök már a választási kampányában hangoztatta, hogy az egyezmény miatt széles rétegek veszítették el a munkájukat, ezért azt újra kell tárgyalni. A megválasztása után viszont a NAFTA felmondása is napirendre került (amiért a nemrég Magyarországon előadó Steve Bannon is lobbizott), mégis végül Trump inkább az újratárgyalás mellett döntött, amit azonban nem sikerült még lezárni.
Jelen állás szerint egy darabig még biztosan nyitva marad a kérdés, mert Trump a kanadai miniszterelnök nyilatkozatai és lépései hallatán tegnap este egészen odáig ment, hogy kimondta: a megállapodás által az USA-t évtizedek óta kihasználják szomszédai, aminek véget kell vetni, az USA csak számára “fair” feltételeket fogad el, vagy nincs egyezség. Pedig Trudeau szerint a NAFTA-tárgyalások során a nehézségek ellenére már egészen közel kerültek egy mindhárom fél számára elfogadható állásponthoz. A jövő heti G7 csúcson mindenesetre kénytelen lesz egymással találkozni a kanadai miniszterelnök és az amerikai elnök, így valószínűleg ki fog derülni, hogy mi lesz a NAFTA-ügy folytatása.
Közben Trump már a járműbehozatal 25 százalékos megvámolását is beharangozta. A külkereskedelmi szakértők szerint amellett, hogy a lépés gazdaságilag előnytelen az Egyesült Államok számára, a legfontosabb szövetségesek újabb megtorlásához is vezethet. Sőt, egyes elemzők szerint az amerikai elnök épp az akadazó NAFTA-tárgyalásokat akarta ezzel a számára kedvező mederbe terelni.
Világ
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
