Az ukrajnai konfliktus immár hivatalosan is állóháborúvá vált – nem mintha az utóbbi hónapok alapján sok kétség lett volna efelől, de most ezt Valerij Zsaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka mondta ki az Economistnak adott interjúban és oda írt esszében.
Ő ezt mindenekelőtt annak tulajdonítja, hogy a technológia fejlődése – az első világháborúhoz hasonlóan – aránytalanul a védekező felet hozta előnyösebb helyzetbe. Kiemelte a drónok szerepét, amellyel a harcoló felek folyamatos megfigyelés alatt tarthatják a frontvonalhoz közel lévő térségeket, így lehetetlenné vált egy-egy támadás előtt a – korábban a siker fontos előfeltételének számító – rejtett erőkoncentráció. Emellett az ellenséges aknamezők felszámolása is szinte lehetetlenné vált, mert a drónok már azelőtt észreveszik az utászokat és járműveiket, mielőtt nekiláthatnának a feladatnak.
Emellett ott vannak a robbanószerekkel felszerelt hobbi drónok, amelyek olyan olcsók, hogy a harcoló felek nem sajnálják akár egyetlen katonának nekivezetni őket. De emellett időnként sokkal nagyobb veszteségeket is okoznak, az utóbbi hetekben például több orosz TOSZ-1A nehéz rakéta-sorozatvető is áldozatul esett nekik.
North of Avdiivka, a fully loaded Russian TOS-1 thermobaric MRL performs a massive cook off after taking a Ukrainian FPV loitering munition hit. pic.twitter.com/yV5F5edC7G
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) October 31, 2023
Pedig oroszpárti körökben ez – kiemelkedő pusztító erejének köszönhetően – kultikus eszköznek, egyfajta csodafegyvernek számít, amelynek termobárikus robbanófejjel felszerelt rakétái nemcsak a becsapódás helyén rombolnak, hanem az oxigént is elvonják a környezetükből. De felszerelhetők gyújtó hatású rakétákkal is, ennek nyomán a hivatalos terminológia szerint ezek nem is rakéta-sorozatvetők, hanem nehéz lángszórók.
Az biztos, hogy ez egy értékes és elég kis darabszámban létező eszköz, bevetésükről csak közvetlenül az orosz főparancsnokság alatti szinten dönthetnek. Békeidőben ez a katonai körzetek parancsnoksága, jelenleg pedig a harccsoport, amely akár több összefegyvernemi vagy harckocsi hadsereget is irányíthat, és jelenleg öt működik belőle Ukrajnában. (Azaz a múlt századi felosztás szerint hadseregcsoportról, avagy szovjet terminológia szerint frontról van szó.) A lényeg, hogy ha ez a fegyver feltűnik valahol, akkor ott nagyon fontos feladat van az orosz hadsereg parancsnokai szerint.
Ez a hely az utóbbi hetekben leginkább a Doneck városának közelében lévő Avgyijivka, amelyet október 10. óta próbál bekeríteni az orosz hadsereg, inkább kevesebb, mint több sikerrel. (Igaz, egy ukrán beszámoló szerint az oroszok nagyon erősen szorongatják az ukrán védelmet a várostól északra.) Pedig az orosz hadvezetés igazán nem spórol az erőkkel, konzervatív számítás szerint is az emberveszteség már több ezerre rúg, az elvesztett páncélosok száma pedig már bőven meghaladja a százat.
Ezek közé tartozik néhány TOSZ-1A is, némelyik a belevezetett drón nyomán több mint látványos robbanásban semmisült meg, nyilvánvalóan megölve a háromfős személyzet tagjait is.
Video of an FPV loitering munition strike by Ukraine’s 59th Motorized Brigade on a Russian TOS-1A thermobaric MLRS. https://t.co/ncxXzRPVmM pic.twitter.com/oDKYwKGrWZ
— Rob Lee (@RALee85) October 20, 2023
Hasonlót persze látni tankoknál is, de a TOSZ-1A-knál ez olyan alapvető problémára utal, ami kétségessé teszi a fegyver jövőjét. Bár egy forrás szerint a fegyverrendszer legújabb rakétájának már 10 kilométer a hatótávolsága, ez nem biztos, hogy teljesen fedi a valóságot. De még ha így is van, ez a távolság is egyre inkább beletartozik az említett átalakított drónok hatósugarába, abban pedig biztosak lehetünk, hogy ha egy drónkezelő meglát egy TOSZ-1A-t, akkor az lesz számára az első számú célpont.
Az alábbi videón látszik, hogy egyes drónokat olyan nagy méretű robbanótöltettel szerelnek fel, amelyek egy harckocsi kiütésére is elegendők, nemhogy egy olyan fegyverrendszerére, amely felül hordozza az óriási robbanóerejű rakétáit:
FPV (First Person View) drones have become an inexpensive and effective weapon used during the Russian invasion of Ukraine.
The FPV drone is a compact device that operates over short distances of 5-20km and can carry various types of ammunition capable of destroying vehicles,… pic.twitter.com/Q6l5iK1vGx
— EPA Images (@EPA_Images) November 2, 2023
Ez a puszta veszteségeken túl azért problémás az oroszok számára, mert ez a fegyver kifejezetten az olyan célpontok pusztítását szolgálja, amiből Avgyijivka körül van bőven: beásott, bunkerekben és épületekben rejtőző gyalogság, amely ellen sokszor hatástalanok még a 152 milliméteres lövegekből kilőtt gránátok is. Épp ezért nem is várható, hogy a veszteségekkel kapcsolatban meglehetősen toleráns orosz hadvezetés lemondana a fegyver alkalmazásáról egészen addig, amíg egyetlen darab is a rendelkezésére áll.
Arról nincs megbízható információ, hogy ez mennyi, de a már említett jellegzetességek miatt nem valószínű, hogy néhány tucatnál több lenne. Utódja a harckocsi- helyett teherautó-platformra épített TOSZ-2 lehet, amelynek ukrajnai bevetéséről nemrég jelent meg az első felvétel. Ettől függetlenül nem lehet kizárni, hogy a TOSZ-1A előállítására szolgáló gyártósor is megvan még Oroszországban.
Az biztos, hogy az Oryx haditechnikai blog veszteséglistájára eddig 12 darab TOSZ-1A került, amiből 11 biztosan végleges veszteség, mert a jármű vagy jól láthatóan megsemmisült, vagy az ukrán hadsereg zsákmánya lett. Ezen kívül pedig hét darab, kifejezetten a 220 milliméteres rakéták betöltésére szolgáló járművel is szegényebb lett már az orosz hadsereg 2022. február 24. óta.
Mindenesetre az látszik, hogy az orosz hadvezetés vagy nem osztja Zsaluzsnij véleményét a konfliktus állóháború jellegével kapcsolatban, vagy arra törekszik, hogy az első világháborút idéző módon felőrölje az ellenséges hadsereget, vállalva az ezzel járó veszteségeket.
Tech
Fontos