Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.
Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.
Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.
Ha a vajas kenyeret is alapnak vesszük, akkor a helyzetünk egyáltalán nem javul, a vizsgált időszakban ugyanis a vaj is Magyarországon drágult a leginkább.
Hasonlóan siralmas a kép a burgonyával…
… és a rizzsel is.
A rizs az egyik legérdekesebb élelmiszer egyébként, hiszen még az sem mondható el róla, hogy hagyományosan olcsóbb lenne, mint a nyugat-európai országok többségében. Korábbi nemzetközi ár-összehasonlító cikkeinkből kiderült, hogy például Angliában vagy Németországban az inflációs felfutás előtt is eleve olcsóbb volt a rizs, mint Magyarországon, vagyis azt látjuk a számokból, hogy a magyar árak magasabb szintről nőttek jobban, mint a nyugat-európaiak.
A cukor, amely szintén hagyományosan fontos eleme a magyar étkezésnek, a harmadik legnagyobb mértékben drágult kilenc év alatt, nálunk rosszabb eredményt csak Észtországban és Lengyelországban mértek.
Az alacsony zsírtartalmú friss tej szintén harmadik Európában, a magyar kormány csak a 2,8-as UHT (azaz nem a friss) változatot árstoppolta átmenetileg a vizsgált időszakban, erre azonban nincs külön Eurostat-adat.
Baromfihúsban és tojásban egyaránt negyedik a magyar drágulás, ezt mutatja be az alábbi két ábra.
Sertéshúsban is az élmezőnyben vagyunk, a negyedik legnagyobb mértékű volt az áremelkedés Magyarországon.
Ezek a találomra kiválasztott termékek természetesen nem adnak reprezentatív képet, ám feltűnő, hogy Lengyelországon (és esetleg Bulgárián) kívül nincs másik európai ország, amely a grafikonokon annyira megbízhatóan a drágulási élmezőnyben lenne, mint Magyarország. Pedig ezúttal nem kizárólag az elmúlt időszak nagy inflációs felfutását vettük alapul, és 2015 eleje és 2021 ősze között Magyarországon az élelmiszerek ára alig-alig emelkedett.
A tíz kiválasztott termék közül egyedül az étolaj ára emelkedett nálunk az uniós átlag közelében. Az Eurostat az olívaolajon kívüli összes étolajat ebbe a kategóriába sorolja, amely Magyarországon elsöprő többségben a napraforgót jelöli, egyes országokban ehhez még a repce jön hozzá.
A napraforgó étolajat a magyar kormány a vizsgált időszakban átmenetileg árstoppolta, és jelenleg is kötelező akciózás alatt tartja, ennek is lehet tompító hatása.
A fenti összehasonlításokat mindamellett érdemes óvatosan értelmezni, hiszen nincs hivatalos adatunk arra, mekkora volt a számolás bázisa, azaz mennyire volt eleve olcsónak vagy drágának tekinthető az egyes termékek magyar ára 2015 elején. Ha pedig azt szeretnénk bemutatni, hogy a magyar vásárlókat a többi országhoz képest mennyire érintette rosszul az élelmiszer-infláció, akkor a vásárlóerő-paritáson mért reálbér változásait is érdemes lenne az adatokkal kombinálni.
A magyar bérek egészen az infláció elszabadulásáig reálértékben emelkedtek, az utóbbi időben azonban már csökkentek (az átlagos bér nem emelkedett annyival, mint az általánosan számolt infláció), és ezek a tendenciák nem feltétlenül voltak hasonlóak az egyes országokban.
Adat
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Fontos
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
