Budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, 300 településen az 5 százalékot sem éri el
Óriási különbségek vannak a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján. Míg budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem éri el a mutató – derül ki a kedden közzétett népszámlálási adatokból.
- Utóbbiak jellemzően 500-2000 fős települések, a legnagyobb közülük az Ózd közelében fekvő, 3600 fős Arló (amelyről nemrég jelent meg egy riportunk). A települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya.
A KSH térképe a diplomások arányáról. Térképesen a KSH kiadványában lehet keresni.
Számokban: a községekben 15 százalék a diplomások aránya, Budapesten pedig 44 százalék. Kiemelkedik a II. kerület (67%), a XII. kerület (67%) és az I. kerület (64%). Őket országosan a budai agglomerációhoz tartozó Telki (62%) és egy alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony (58%) követi.
- A nagyobb városoknál Budapestet jelentősen lemaradva Gödöllő követi, majd egy másik Pest vármegyei település, Dunakeszi következik és két egyetemváros, Szeged és Debrecen.
- Kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon, amelyet Tatabánya követ. Látványosan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya az osztrák határ közelében fekvő Mosonmagyaróváron és Sopronban.
- Az ezerfősnél nagyobb településeknél értelemszerűen még jelentősebb különbségek vannak. A toplistát a budapesti agglomeráció települései uralják, az első nem pesti, Győrújfalu a legjobb tíz közé sem fér be.
- A több mint kétezer fős Tiszabőn a diplomások aránya nem éri el az 1 százalékot. “Az ország legrosszabb hírű településeként” jellemzett Tiszabőről az Index a 2010-es évek elején forgatott többrészes videósorozatot.
Tágabb kontextus: csak két uniós országban, Olaszországban és Romániában alacsonyabb a diplomások aránya Magyarországnál. Az elmúlt tíz évben lényegében stagnált a magyar adat 31-32 százalék körül, miközben az uniós átlag 34 százalékról 42-re nőtt ez idő alatt.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
