Budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, 300 településen az 5 százalékot sem éri el
Óriási különbségek vannak a magyar települések között a felsőfokú végzettségűek aránya alapján. Míg budai kerületekben a 60 százalékot is meghaladja a diplomások aránya, a magyar települések mintegy tizedében, közel 300 községben az 5 százalékot sem éri el a mutató – derül ki a kedden közzétett népszámlálási adatokból.
- Utóbbiak jellemzően 500-2000 fős települések, a legnagyobb közülük az Ózd közelében fekvő, 3600 fős Arló (amelyről nemrég jelent meg egy riportunk). A települések 40 százalékában 10 százaléknál kevesebb a diplomások aránya.
A KSH térképe a diplomások arányáról. Térképesen a KSH kiadványában lehet keresni.
Számokban: a községekben 15 százalék a diplomások aránya, Budapesten pedig 44 százalék. Kiemelkedik a II. kerület (67%), a XII. kerület (67%) és az I. kerület (64%). Őket országosan a budai agglomerációhoz tartozó Telki (62%) és egy alig 30 fős borsodi falu, Tornabarakony (58%) követi.
- A nagyobb városoknál Budapestet jelentősen lemaradva Gödöllő követi, majd egy másik Pest vármegyei település, Dunakeszi következik és két egyetemváros, Szeged és Debrecen.
- Kimagaslóan alacsony a diplomások aránya Ózdon, amelyet Tatabánya követ. Látványosan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya az osztrák határ közelében fekvő Mosonmagyaróváron és Sopronban.
- Az ezerfősnél nagyobb településeknél értelemszerűen még jelentősebb különbségek vannak. A toplistát a budapesti agglomeráció települései uralják, az első nem pesti, Győrújfalu a legjobb tíz közé sem fér be.
- A több mint kétezer fős Tiszabőn a diplomások aránya nem éri el az 1 százalékot. “Az ország legrosszabb hírű településeként” jellemzett Tiszabőről az Index a 2010-es évek elején forgatott többrészes videósorozatot.
Tágabb kontextus: csak két uniós országban, Olaszországban és Romániában alacsonyabb a diplomások aránya Magyarországnál. Az elmúlt tíz évben lényegében stagnált a magyar adat 31-32 százalék körül, miközben az uniós átlag 34 százalékról 42-re nőtt ez idő alatt.
Adat
Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
A háború óta még többet is fogyaszt Európa abból az orosz gázból, amit most szankcionálna
Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt is az elmúlt években.
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Fontos
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
