Hogy kerül Mészáros Lőrinc cége egy háborús tűzfészek közelébe?

Miközben eszkalálódik a feszültség a Kaukázusban, és a térség geopolitikai fordulóponthoz érkezett, a magyar kormány tovább erősíti az azeri kapcsolatot. A magyar kormány az örményektől visszafoglalt területek újjáépítésében ígér részvételt, ami Azerbajdzsánnak logisztikailag és szimbolikusan is számíthat. A Mészáros Lőrinc-féle V-Híd is érdekelt lehet.

Mi történt? Az augusztus 20-i keleti nagyember-parádé után három héttel ismét azeri delegáció érkezett Budapestre: Ilham Alijev elnök után most a gazdasági miniszter jött Bakuból, akit Szijjártó Péter, Nagy Márton és Kövér László mellett Orbán Viktor is fogadott.

Bár a legfontosabb a gázvásárlás és bértárolás, Szijjártó szerint „nem földgáz-barátságban” vagyunk Azerbajdzsánnal, hiszen már az energiaválság előtt, 2010-ben elkezdtük építeni a kapcsolatokat.
Ennek leglátványosabb pontja akkor az azeri baltás gyilkos kiadatása volt, akit hazatérése után szabadon engedtek. Emiatt Örményország tíz évre felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Magyarország most ismét az azeri-örmény konfliktusban tesz – üzletileg is értelmezhető – gesztust Azerbajdzsán felé: egy, a karabahi örményektől visszafoglalt falu újjáépítésében vesznek részt jövő szeptembertől magyar cégek.

Felülnézet: A helyben többséget alkotó örmények a Szovjetunió szétesése után Örményország támogatásával foglalták el Azerbajdzsántól Hegyi-Karabahot és a környező tartományokat. Azóta Azerbajdzsán az energiabevételeknek köszönhetően erőfölénybe került, amit török szövetségben, izraeli fegyverekkel megtámogatva érvényesített 2020-ban, visszafoglalva a területek nagyját.

Most újra átalakulnak a szövetségi viszonyok. Az idáig Moszkva védelmében reménykedő örmények az ukrajnai fókusz miatt már nem számíthatnak az oroszokra, így az Egyesült Államoktól remélnek segítséget, hétfőtől már közös hadgyakorlatot is tartanak.
Oroszországot így a transzkaukázusi befolyásának elvesztése fenyegeti, miközben még katonái állomásoznak Örményországban és Hegyi-Karabahban. A török-azeri tandem még igyekezhet kihasználni az átmeneti helyzetet, hogy fizikailag is megteremtse a pántürk tengelyt.

Miért fontos ez? Magyarország éppen akkor tesz politikai gesztust, amikor egyre nő az esély az eszkalációra. Az elmúlt hetekben kritikussá vált a helyzet a már éhínséggel küzdő Karabahban, és az örmények újabb azeri csapatösszevonásokról számolnak be. Pashinyan örmény elnök a napokban a francia, német, amerikai vezetőkhöz fordult, és még Erdogan közvetítését is kérte. Putyint már fel sem hívta.

A legrosszabb forgatókönyv, hogy Azerbajdzsán támadást indít Örményország nemzetközileg elismert területe ellen, hogy az azeri exklávét, Nahicsevánt Bakuval összekötő Zangezur-folyosót elfoglalva megteremtse a közvetlen kapcsolatot Törökország felé.

A térkép bal oldalán az azeri Nahicseván exklávé, sötétzölddel az azeriek által visszafoglalt örmény területek, a kettő területet összekötő folyosót a zöld nyíl jelöli. A sötétebb barna Örményország szuverén területe, világosabb barnák azok a karabahi területek, amelyeket a helyi örmények megtarthattak a 2020-as háború után is. Forrás: Wikipedia

Magyar aspektus: nemcsak mi szeretnénk több azeri gázt, az EU külpolitikáját is korlátozza, hogy közben energiaforrásokért udvarol Bakunak. A magyar fellépés ugyanakkor látványosabb és a keresztényüldözés elleni szólamok – Örményországban volt először államvallás a kereszténység – szembeötlően alárendelődnek a türk barátságnak.

Szijjártó bejelentése alapján a legnagyobb magyar építőipari vállalatokból álló konzorcium építheti újjá jövő évtől az iráni határ közelében fekvő, most gyakorlatilag lakatlan Soltanlit, az erről szóló szerződések egy részét már aláírták.
Az újjáépítéshez az Eximbank ad hitelkeretet. A cégeket nem nevezték meg, de kiindulópont lehet a 2022-es „Rebuild Karabakh” azeri állami nemzetközi expó. Ennek Mészáros Lőrinc vasútépítő vállalata, a V-Híd volt az egyik kiemelt vendége, ők már tavaly tárgyaltak egy projekt megvalósításáról, de nem tudjuk, ebből lett-e valami.
Az örmény határ felé menő vasút most épül a „magyar” Soltanli érintésével. Ez Örményország számára különösen érzékeny, ugyanis ez vezetne az örmény területen át Nahicseván és Törökország felé menő Zangezur folyosóhoz, aminek a megnyitását az azeri vezetés akár fegyverekkel is kész kikényszeríteni. Az örmény külügyminiszter Budapesten is ennek a folyosónak a megnyitásáról beszélt Kövér Lászlónak és Várhelyi Olivérnek, nemzetközi kereskedelmi útvonalként keretezve ezt a részben etnopolitikai projektet.
Ugyanakkor Semjén Zsolt is járt Örményországban nemrég, és tíz év után újra van magyar nagykövet Jerevánban. Az örmény elnök felhívta Semjén figyelmét az azeri etnikai tisztogatásokra és „népirtásra”, és a nemzetközi közösség határozott reakcióját kérte.