Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. augusztus 4. 15:47 Világ

A kaukázusi harcok mutatják, mennyire semmibe veszik már Putyint

Az ukrajnai háború kirobbanásának napján azzal a címmel írtunk elemzést a konfliktus hátteréről, hogy negyedik nagy győzelméért indított háborút Ukrajnában a két éve még vert helyzetben lévő Putyin. Ukrajnában azonban annyira nem tudta (eddig) elérni ezt a nagy győzelmet az orosz elnök, hogy az már a korábbi három győzelemből is veszélybe sodort kettőt.

Tokajev kazah elnök hatalmát januárban a bevonuló orosz csapatok mentették meg az egyre erőszakosabb tüntetések közepette, eddig azonban nem mutatott túl sok hálát a politikus. Kazahsztán ugyan továbbra is Oroszország szövetségese papíron, de Tokajev vette magának a bátorságot, hogy nemrég a szentpétervári gazdasági fórumon a pódiumon Putyin mellett ülve állt ki Ukrajna területi épsége mellett. Emellett pedig igyekszik kihasználni, hogy Európa elfordul az orosz energiahordozóktól, és növelni a kazah szállításokat.

Ez még aránylag finoman mutatja, hogy Oroszország tekintélyét kikezdték az ukrajnai események, a Kaukázusban viszont egy olyan háború alakul, amely teljesen alááshatja az ottani orosz pozíciókat. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, az Azerbajdzsán területén élő örmények szakadár államának teljes katonai összeomlását csak Oroszország diplomáciai beavatkozása mentette meg 2020 őszén, egyben biztosítva, hogy Örményország vezetése is újra megbízhatóan oroszbarát legyen.

Idén februárban még úgy tűnt, hogy az ukrajnai konfliktus kiélezésével Oroszország tovább erősítheti pozícióit a Kaukázusban.

Az azeri elnök a kelet-ukrajnai szakadár államok Oroszország általi elismerése után – de még a háború kitörése előtt – írt alá Putyinnal egy átfogó, szorosabb szövetséget előirányzó megállapodást. (Pedig Azerbajdzsán természetesen nem látja szívesen szakadár államok elismerését.) Miután azonban az orosz csapatok nem hozták a várt teljesítményt Ukrajnában, Ilham Alijev a jelek szerint átértékelte a dolgokat, és úgy láthatja, hogy itt az idő Hegyi-Karabah maradék részének megszerzésére (azeri olvasatban a visszaszerzésére).

Ez a Szovjetunió idején Azerbajdzsánon belüli autonóm terület alkotta az ottani örmények államának magját a 2020. őszi összeomlás előtt, és a fegyverszüneti megállapodás nyomán az északi kétharmadát megtarthatták az örmények (azt a területet, amelyet addig nem foglalt el az azeri hadsereg). Az azeri-orosz-örmény hármas megállapodás szerint erre a területre orosz békefenntartók vonultak be, hogy biztosítsák a fegyverszünetet.

A fennálló helyzetet egy kisebb támadással már tavasszal is elkezdték feszegetni az azeriek, de akkor még nem mentek túl messzire. Az utóbbi egy hétben viszont eléggé kiterjedt támadást indítottak. Általánosnak és teljes erejűnek ugyan nem lehet nevezni, de amennyire a töredékes információkból összereakható, több oldalon igyekeznek megbontani a helyi örmények védelmét.

Ahogy látható, Hegyi-Karabah legsebezhetőbb pontja az a mintegy öt kilométer széles lacsini folyosó, amely délnyugaton az összeköttetést biztosítja Örményországgal. A 2020. őszi háború nagy újdonsága az volt, hogy teljes és masszív légi fölényükre támaszkodva még olyan összefüggő, hegyi terepen is le tudták győzni az azeriek az örményeket, ahol ez korábban sosem sikerült.

Ennek közel sem egyetlen, de legismertebb (pláne most már, az ukrajnai szereplése után) eszközei a török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónok, amelyek harci bevetéseiről már most is közzétette az első videókat az azeri védelmi minisztérium.

Bár ezek nyilván szelektált felvételek, de úgy tűnik, hogy az örményeknek továbbra sincsenek olyan légvédelmi eszközeik, amelyekkel védekezni tudnának a Bayraktarok rakétái, valamint a 2020 őszén szintén óriási pusztítást végző, izraeli gyártmányú kamikaze drónok ellen. Ráadásul egy tüzérségi bázist szemmel láthatóan teljesen felkészületlenül ért a konfliktus, a teherautók és lövegek olyan szépen sorakoztak – bár egy részük valószínűleg már pont indulás előtt –, mintha el sem lehetne képzelni légi veszélyt.

A közel két évvel ezelőtti háború tapasztalatai alapján az örményeknek szinte semmi esélyük nincs, a konfliktus kimenetele attól függ, hogy az azeriek mennyit kockáztatnak, és hogyan reagálnak az oroszok – és a két dolog összefügg.

Orosz békefenntartókat megtámadni a kaukázusi álmoskönyvek szerint semmi jót nem jelent, 2008-ban ilyen esetet követően zúzta szét az orosz hadsereg a Dél-Oszétiát visszafoglalni próbáló grúz fegyveres erőket.

A Hegyi-Karabahban lévő orosz békefenntartókat eddig nem érte támadás, de már azt is nehéz elképzelni, hogy az ukrajnai orosz kudarcok nélkül az azeriek meg merték volna kockáztatni az eddig látott akciókat. Ez alapján pedig nem lehet kizárni, hogy Alijev elnök még többet hajlandó kockáztatni, mert az orosz hadsereg ukrajnai lekötöttségét olyan történelmi esélynek tartja Hegyi-Karabah maradék részének elfoglalására, amely talán az ő életében már nem tér vissza. Szándékosan persze valószínűleg nem fogják támadni az orosz békefenntartókat, de ha azok nyitnak tüzet (figyelmeztető lövésekkel állítólag már megtették), akkor nem biztos, hogy kímélni fogják őket.

Oroszország szárazföldi haderejének érdemi része ugyanis Ukrajnában harcol, egybehangzó nyugati elemzői értékelések szerint egyszerűen nincsenek olyan tartalékok, amelyeket gyorsan át lehetne dobni Hegyi-Karabahba az ukrajnai front meggyengítése nélkül. Örményországban vannak ugyan orosz csapatok, de egy nagy háborúban az ő erejük is messze kevés lenne. Rakéta- és egyéb légi csapásokat mérhetnének azeri célpontokra, de ezek önmagukban aligha lennének elegendők, ezt az ukrajnai harcok is világosan megmutatták. Az orosz diplomácia egyelőre annyit tett, hogy a fegyverszünet megsértésével vádolta meg Azerbajdzsánt.

Az orosz elnök, az örmény kormányfő és az azeri elnök 2021 novemberében Szocsiban, egy közepesen hosszú asztalnál. Fotó: AFP/Europress

Egy általános azeri támadás esetén a racionális orosz magatartás valószínűleg a békefenntartók kivonása lenne. Az ukrajnai kudarcok már úgyis eléggé megtépázták az ország nagyhatalmi hírnevét, ehhez képest egy kaukázusi visszavonulás már nem sokat számítana. De ahogy 2022 világosan megmutatta, az orosz vezetést vagy nem mindig a racionális mérlegelés vezeti, vagy a nyugati értékelésekhez képest teljesen máshogy súlyozza az esélyeket. Ebben az esetben például számításba kell venni, hogy ha Hegyi-Karabah teljesen elveszik, Örményországban ismét megerősödhetnek az orosz szövetség értelmét megkérdőjelező politikusok. Emellett nem biztos, hogy az Oroszország szövetségesének számító Irán – a sokmilliós azeri kisebbségével – nagyon örülne egy megerősödött Azerbajdzsánnak.

Az is elképzelhető természetesen, hogy az azeri elnök nem akarja túlfeszíteni a húrt, megelégszik némi területi nyereséggel, majd vár néhány hetet, és az ukrajnai események, valamint a karabahi orosz reakciók alapján dönt arról, érdemes-e felújítani, folytatni a támadást. Az utóbbiak eddig visszafogottak voltak, és az sem járt különösebb következményekkel, hogy az azeriek lőszert és fegyvereket szállítottak Ukrajnának, az aknavetőktől talán egészen MiG-29-es vadászgépekig.

Némi kivárás azért is lehet kifizetődő, mert nehéz megjósolni, Putyin hogyan reagál arra, hogy a személyes tekintélye is erősen megszenvedte az utóbbi fél évet. Korábban rendre ő csuklóztatott vezető politikusokat, Merkel német kancellár kutyafélelemmel való szembesítésétől Erdogan török elnök megvárakoztatásán át az idén legendássá vált hosszú asztalig. Most viszont el kellett viselnie a fenti Tokajev-esetet mellett azt is, hogy Erdogan visszafizette a kölcsönt Teheránban. Ha nem is jól, de eddig tűrt az orosz elnök, amikor azonban már egyre kisebb országok vezetői szegülnek szembe vele, elképzelhető, hogy valahol meg akarja húzni a határt. Különben még a végén az egyelőre megbízható Lukasenko fehérorosz elnöknek is újra eszébe jut, hogy talán az orosz világon kívül is van élet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzovjet utódállamok segíthetnek az energiaválságba süllyedő EurópánA kritikus infrastruktúra azonban nagyrészt hiányzik, Oroszország pedig megpróbálja megakadályozni, hogy délről alternatív vezetékekkel tudják elkerülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért mentek bele az oroszok az ukrán gabona kiengedésébe?Ukrajna esetében egyértelműek az előnyök, de Oroszországnak is jó oka van arra, hogy belement a gabonaalkuba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNegyedik nagy győzelméért indított háborút Ukrajnában a két éve még vert helyzetben lévő PutyinAz orosz elnök olyan háborút indított el, amely példátlan Európában a második világháború vége óta, és mérhetetlen emberi szenvedést okoz a hatalmas gazdasági károk mellett.

Világ Azerbajdzsán fehéroroszország hegyi-karabah Kazahsztán örményország orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Vlagymir Putyin Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2022. augusztus 15. 15:08 Világ

Az elemzők csaknem kétharmada számít recesszióra az eurózónában

Júliusban még 45, az év elején pedig csak 15 százalék volt ez az arány. A háztartások és a cégek is egyre inkább szenvednek az inflációtól, ami hamarosan egyre nagyobb mértékben gazdasági visszaeséssé alakulhat át.

Avatar
2022. augusztus 14. 04:34 Világ

Hivatalosan is előbújt Putyin árnyékhadserege, már plakátokon toboroznak Oroszországban

Egyre fájóbbak az orosz veszteségek Ukrajnában, a rejtélyes Wagner-csoport is kénytelen a hagyományos toborzóeszközökhöz nyúlni.

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 13. 12:35 Világ

Ősszel enyhülhet az élelmiszer-infláció egy német árszakértő szerint

A nagy boltláncok próbálnak olcsóbb beszerzési forrásokat felkutatni, másrészt elérhetjük azt az árszintet, amikor esik a kereslet.

Fontos

Avatar
2022. augusztus 15. 09:53 Tech

Ukrajnában építene gyártóüzemet a Bayraktar, sorban állnak az országok a harci drónjukért

Három évre lekötöttek a kapacitások, miközben Törökország folyamatos hintapolitikával egyszerre próbál kedvezni az ukránoknak és az oroszoknak.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 14. 18:42 Közélet

Csak tűzoltás, de segíti a magasabb rezsi kifizetését, ha újra munkába állnak nyugdíjas tanárok

Régi szakmai követelésnek tett eleget a kormány, amikor július végén átmenetileg lehetővé tette a pedagógusok nyugdíj melletti foglalkoztatását.

Pálos Máté
2022. augusztus 13. 04:34 Élet, Közélet

Csak a szavak szintjén készült a kormány az ország elsivatagosodására

Már kormánytagok is sokat beszélnek az aszályról, de a megközelítést még mindig a károk gyors enyhítése és az öntözés fejlesztése dominálja.