Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. augusztus 23. 04:34 Közélet, Világ

Az EU is diktátorok segítségével váltja ki az orosz gázt, csak nem csinál belőle tűzijátékot

Az autoriter vezetők és korrupt politikusok augusztus 20-i seregszemléje Budapesten nemcsak a magyar kormány elmúlt évekbeli fordulatát jelzi igen látványosan, hanem azt is egyértelművé teszi, hogy az energiapolitikában is jelentős fordulat zajlik. Az orosz gáz helyett a kormány alternatív forrásokat keres, és ebben a legkeményebb diktatúrákra is számít. Nincs ezzel azonban egyedül Európában. A skrupulusok nélküli diverzifikálás ugyanakkor azzal járhat, hogy néhány év múlva egy másik országnak leszünk kitéve majdnem annyira, mint idáig Moszkvának voltunk.

Az atlétikai vébé és a nemzeti ünnep apropóján meghívott állami vezetők listája alapján úgy tűnhet, az Orbán-kormánynak regnáló nyugati szövetségesek híján már csak a keleti orientáció maradt. A szerb Vučić mellett a török Erdoğan, a katari emír, valamint az azeri, az üzbég, a türkmén és a kirgiz vezető jött Budapestre. Közép-Európából csak bukott politikusok: a szlovén Jansa, a cseh Babis és az osztrák Kurz tette tiszteletét a Karmelitában.

A hétvégi diplomáciai turnus azonban nemcsak a magyar külpolitika pályája miatt figyelemre méltó. A tárgyalások öt féllel is legalább részben közös energiaprojektekről szóltak, illetve gázvásárlásról kötöttek politikai megállapodást.

Ezekről mindjárt részletesebben is írunk, de ami az autoriter rezsimekkel való együttműködések mellett feltűnő, hogy egy kivétellel ezek mindegyike Törökországon keresztül valósulhat meg. Egy egy országon áthaladó gázvezeték ugyan nem jelent olyan fokú kitettséget, mint egyetlen domináns termelőtől való függés, de ha Törökország egy sor gázprojekt kapcsán fő elosztó központ lesz, az tovább erősíti majd az ország geopolitikai jelentőségét, ezt pedig az Erdogan-féle vezetés idáig sem félt kihasználni.

Magyarország már most is Törökországon keresztül szerzi be a gázimportja közel felét, hiszen az orosz gáz meghatározó része a Török Áramlaton keresztül, Törökországot követően Bulgárián és Szerbián át érkezik. A most újabb vezetékes gázszerződésekben lekötött és lekötni kívánt mennyiségek fizikailag szintén mind Törökországon keresztül jönnének.

Nézzük először a kivételt: a friss megállapodás értelmében 2027-től Magyarország is belép a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlói közé. A volumenről még nincs döntés, de ez potenciálisan jelentős fejlemény. Katar a világ legnagyobb gáztartalékával rendelkezik, és új mezők bevonásával a közeljövőben 106 milliárdról 173 milliárd köbméterre növeli az éves LNG-termelését.

A katari folyékony gáz vásárlásáról több ország, így Kína és Németország is hosszú távú gázszerződéseket kötött a közelmúltban, vagyis Berlin is részben katari LNG-vel akarja kiváltani az orosz gázt.

Magyarország is erre a piacra lép be. A hosszú távú szerződés részletei még nincsenek meg, így sem a referenciaár, sem a lekötött mennyiség, sem az nem ismert egyelőre, hogy a szállítás melyik terminálon keresztül történik majd. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint az MVM folytatja a tárgyalásokat. Kézenfekvő lenne a Krk szigetén lévő horvát LNG-terminál, de ehhez horvát-magyar viszonylatban bővíteni kellene a kapacitást. A szállítás technikailag egy nyugat-európai terminálon keresztül is megoldható elvileg.

A hosszú távú LNG-szerződéssel Magyarország máshol is jellemző stratégiát követ, hiszen az LNG kétharmadát hosszú távú szerződésekkel értékesítik a világpiacon. Az alapvető cél más országokhoz hasonlóan a diverzifikáció: a magyar kormány néhány éves távlatban minél több forrásból, minél nagyobb mennyiségben próbál alternatív szállításokat lekötni.

A katari LNG mellett Magyarország most török, azeri és türkmén gáz segítségével szeretne tovább diverzifikálni.

Ennek része, hogy 2024-től már török gáz is érkezik Magyarországra, noha Törökország a saját gázigényének is csak a harmadát tudja saját termelésből kielégíteni. Magyarország felé így nem is biztos, hogy az újonnan bevont fekete-tengeri Sakarya-gázmezőről fognak szállítani, az is elképzelhető, hogy máshonnan vásárolt LNG reexportjáról lesz szó. Viszonylag kisebb, évi 275 millió köbméteres volumenről állapodtak meg egyelőre – ez bő három százaléka a magyar gázfogyasztásnak.

Szintén Törökországon keresztül jöhet Magyarországra az azerbajdzsáni gáz. Ez a szállítás még idén elindul, bár minimális volumennel: év végéig 100 millió köbméter jön, ennek a felét bértárolásban fogja Magyarország eltárolni.

Az azeri import volumene a jövőben egymilliárd köbméterre nőhet Szijjártó szerint. A mennyiség feltehetően az azeri és európai infrastruktúrafejlesztésektől függ majd: az EU-val kötött tavalyi megállapodás értelmében 2027-re Bakunak meg kellene dupláznia a jelenleg évi 11 milliárd köbméteres kivitelét az EU-ba. Ennek ma még komoly kapacitáskorlátai vannak.

Az azeri gáz szintén a Török Áramlaton keresztül jut el Európába, hozzánk a Balkán északi elágazásán, Dél- és Nyugat-Európába pedig az Adria alatt, Dél-Olaszországon keresztül.

Törökország hamarosan kulcsfontosságú elosztóközpont lehet, a déli gázfolyosó valószínűleg nagyon fontos lesz, főleg a délkelet-európai térség és hozzá kapcsolódva Magyarország ellátása szempontjából

– mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a G7-nek.

Ő további lehetséges projekteket is említett, amelyekből szintén Törökországon keresztül (is) jöhetne a gáz Európába, ha a politikai feltételek azt lehetővé tennék: ilyen a szankciók sújtotta Irán, de az iraki Kurdisztán is, nem beszélve a jelentős ciprusi és izraeli gázmezőkről.

Van azonban egy további, Törökországot is érintő lehetőség, ami mind közül a legizgalmasabb és egyben a legbizonytalanabb is, és ami a magyarországi tárgyalásokon is hangsúlyosan előkerült.

Ez az az esetleges türkmén gázprojekt, amiről Orbán Viktor a világ egyik legzártabb és legkevésbé szabad országának vezetőjével, Szerdar Berdimuhamedov türkmén elnökkel tárgyalt.

A posztszovjet közép-ázsiai ország leginkább a magát Türkménbasinak nevező Nijazov korábbi elnök személyi kultuszáról ismert, ő volt, aki többek között betiltotta az országban a cirkuszt és az operát, a hónapokat pedig családtagjairól nevezte át. A rendszer azóta sem sokat változott, de Orbán alig két hónapja már tett egy látogatást Asgabatban, és a minimális kétoldalú kapcsolatok ellenére a felek arról is megállapodtak, hogy kölcsönösen nagykövetséget létesítenek a másik országban.

Ennek oka ugyanaz lehet, ami miatt most újra leültek Budapesten. „A találkozó kiemelt fontosságú Magyarország energiabiztonsága szempontjából, ugyanis Türkmenisztánnal olyan átfogó energetikai együttműködési megállapodásról folynak az egyeztetések, amelynek lényeges eleme, hogy a jövőbeli türkmén gázexport egyik célországa Magyarország legyen” – tájékoztatott a Miniszterelnökség.

Türkmenisztán a világ negyedik legnagyobb gáztartalékával rendelkezik, csak Katar, Oroszország és Irán előzi meg. Ez a még nem teljesen kiaknázott gázvagyon a forrása a helyi politikai vezetők luxusának, de szerényebb szociális juttatásokra is futja belőle. Ugyanakkor a türkmén gáznak komoly geopolitikai relevanciája is van. Másfél évtizede ezt nagyrészt Oroszországba adták el, az orosz-türkmén gázvezeték azonban 2009-ben felrobbant – a türkmének úgy érezték, nem véletlenül, Moszkva szerintük azt jelezte finoman, hogy nem tűri a nyugati gázszerződés akkor felmerült ötletét.

A türkmenisztáni gázt ma nagyrészt Kínába exportálják: Kína több türkmén gázt vásárol, mint amennyi oroszt, ami egyszerre mutatja, hogy az európai vevőket mennyire nem tudja egyelőre pótolni Kína, és azt, hogy Türkmenisztán már most is igen jelentős szereplő a nemzetközi gázpiacon.

A türkmén vezetés évtizedes óvatosság után most minden korábbinál eltökéltebbnek látszik abban, hogy Nyugaton is tényező legyen. Látszólag indokolatlanul keményen kezdtek beszólogatni Oroszországnak, hogy gázügyekben nem tűrnek semmiféle politikai nyomást, és közben deklarálják, hogy ezúttal valóban kiépítenék a nyugati kapcsolathoz szükséges infrastruktúrát.

Van mit fejleszteni: Türkmenisztán a világ egyik legnagyobb metánkibocsátója, a melléktermékként feltörő, súlyosan üvegházhatású gáz jelentős része egyszerűen elszökik a levegőbe. De nemcsak ezt kellene helyretenni, az európai szállításokhoz meg kell építeni a Kaszpi-tenger alatti transz-Kaszpi gázvezetéket is, amivel Azerbajdzsánba, majd onnan a Török Áramlaton keresztül akár hozzánk is el lehetne hozni a türkmén gázt. Lenne miből: úgy tudnának Európa felé legalább évi 32 milliárd köbmétert szállítani, hogy közben Kínának is garantálják a hosszú távú szerződésben rögzített minimum 40 milliárdot.

A türkmén vezetés néhány hete már von der Leyen európai bizottsági elnökkel is tárgyalt egy hosszú távú EU-s gázügyletről. A transz-Kaszpi gázvezeték megépítése állítólag 30 milliárd euró körül lenne, amit az elképzelés szerint európai beruházók vagy kormányok finanszírozhatnának.

Nem világos, hogy ebben mi lenne Magyarország szerepe: felmerült gáztároló létesítése, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, hogy „Magyarország rendkívüli módon érdekelt az infrastruktúra kiépítésében, hogy a türkmén földgázt is be lehessen vonni az európai és esetleg a magyar energiamixbe”.

A türkmén gázszállítás potenciális volumene már érzékenyen érintené az orosz érdekeket, de földrajzi okokból (a két országnak nincs közös határa) itt valamivel kisebb a közvetlen orosz nyomásgyakorlás lehetősége, mint a legtöbb posztszovjet köztársaságban. (Ettől még az orosz Kaszpi-tengeri flotta jelenthet veszélyt az új gázvezetékre; ahogy a felrobbantott Északi Áramlat esete mutatja, ez sérülékeny infrastruktúrának számít.) Azerbajdzsán egyelőre partnernek látszik a tranzitban, csak költsége ne keletkezzen.

Európa számára természetesen jól jönne egy alternatív nyersanyagforrás, és úgy tűnik, ez jócskán felülírja a politikai kifogásokat is. Ezek alapján a közép-ázsiai autoriter vezetők társaságát kereső Orbán Viktor inkább csak abban látszik kivételnek, hogy ő kifejezetten büszkélkedik is a partnereivel – de az orosz gázról való leválás kapcsán nemcsak Magyarországon nem érvényesülnek morális és demokratikus politikai szempontok.

Az orosz energiától való függés megszüntetése érdekében az EU attól az Azerbajdzsántól is örömmel vesz gázt, amely éppen 120 ezer örményt próbál kiéheztetni úgy, hogy az már a népirtás lehetőséget is felveti. Az újabb gázdiktatúrával való együttműködés így már nem is tűnik olyan meglepőnek, de azért rögzítsük: Türkmenisztán a világ tíz legelnyomóbb állama közé tartozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán minden eddiginél látványosabban demonstrálta, hogy autoriter vezetőket és korrupció miatt szankcionált politikusokat tekint a barátainakOrbán Viktor a hétvégét arra használta fel, hogy megmutassa a világnak, kiket tekint saját közegének: elnyomó, autoriter vezetőket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉhhalál és vetélések: népirtás felé halad a 120 ezer embert éheztető blokád AzerbajdzsánbanHa semmi sem változik, néhány héten vagy legfeljebb hónapon belül örmények tömege fog éhen halni Hegyi-Karabahban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan fontosabb földgáz is az orosznál Kína számáraMiközben az új orosz vezetékkel kapcsolatos döntést halogatják, Közép-Ázsia felé ők szeretnék felgyorsítani a megvalósítást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ energia gáz gázimport Katar közép-ázsia külpolitika Törökország Türkmenisztán Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Fennakadásokat igen, gazdasági kisiklást nem hoz az EP-választás várható kimenetele, Magyarországnak pedig jól jön a szigorúbb költségvetési felügyelet elodázódása.

Jandó Zoltán
2024. május 17. 10:45 Adat, Közélet

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Hajdu Miklós
2024. május 18. 17:24 Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Részben bezárt egy szlovákiai motorgyár, miközben az európai elektromos autók versenyképessége egyre kétségesebb az új piaci szereplők mellett.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.