(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

2023 jelentős gazdasági lassulást hoz a világban. A Nemzetközi Valutaalap áprilisi becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2,8 százalék lesz idén a világon, ami visszaesés a tavalyi 3,4 százalék után. A lassulás leginkább a fejlett országokat érinti, a tavalyi 2,7 százalékos bővülés után csak 1,3 százalékkal bővül idén a GDP-jük, elsősorban a szárnyaló kamatok és a magas energiaárak miatt.

A világgazdaság befékezése ellenére a globális kőolajpiac alig gyengült: a mostani 80 dolláros Brent-ár felette van a hosszútávú kőolajreálárnak, vagyis a piac egyáltalán nem áraz gazdasági lassulást.

Vajon mégse lassul a világgazdaság, vagy más okok húzódnak meg a rendkívül ellenálló kőolajár hátterében? Ez különösen érdekes annak a fényében, hogy a kőolajpiacon spekuláló fedezeti és egyéb pénzpiaci alapok pesszimistává váltak az elmúlt időben. John Kemp, a Thomson Reuters olajipari szakembere szerint az utóbbi csoport nettó vételi pozíciónak aránya a 2021-es mélypont körül van. De ha a spekulánsok is ennyire pesszimisták, akkor miért nem esik össze az olajár?

A pénzügyi alapok nettó vételi (long) pozíciónak aránya a Brent, WTI, amerikai benzin, dízel és európai dízel kontraktusokban. Forrás: John Kemp, Thomson Reuters

Azt gondolom, hogy több fundamentális oka is van ennek a kérdésnek:

• az olajkereslet a gyenge növekedés ellenére rendkívül erős 2023-ban;
• az OPEC és Oroszország támaszt ad az olajáraknak;
• az USA palaolaj-termelése nem tud érdemben tovább nőni;
• nem látszik az olajkorszak vége, 2030-ig szinte biztosan nő a fogyasztás.

Az olajkereslet a gyenge növekedés ellenére erős

Az olajfogyasztás a gyenge gazdasági aktivitás ellenére 2,2 millióval napi 102,1 millió hordóra nő 2023-ban, ami új rekord a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, júliusi elemzése szerint. A növekedés 70 százaléka Kínából származik, a covid utáni fellendülés a fő mozgatóerő. A kínai keresletet főleg a petrolkémia és a turizmus újraéledése hajtja, emellett az ázsiai ország jelentős tartalékot képez kőolajból, részben az olcsó orosz kínálatnak köszönhetően. Csak májusban napi 1,1 millió hordós készletfelhalmozást becsült az IEA.

Jövőre a szervezet már lassabb, napi 1,1 millió hordós olajfogyasztás-növekedésre számít globálisan. Az OPEC is hasonlóan látja a helyzetet, a 2023-as keresletnövekedés elérheti a 2,25 millió hordó/nap mértéket a bécsi székhelyű szervezet júliusi jelentése szerint.

Az OPEC és Oroszország támaszt ad az áraknak

A 80 dollár alatti tartomány komoly fejtörést okoz a két legnagyobb OPEC+ termelőnek, Szaúd-Arábiának és Oroszországnak. Az előbbi június elején meglepte a piacot, amikor önkéntesen napi egymillió hordó termeléscsökkentést jelentett be. Ezt július elején augusztus végéig meghosszabbította. Az arab ország számára legalább 80-82 dollár körüli nemzetközi kőolajár szükséges a költségvetés stabilan tartásához, ezért volt hajlandó önkéntesen korlátozni magát ideiglenes jelleggel.

Oroszország helyzete sem túl rózsás. Bár az ország meglepte a piacokat, hogy a tavaly decemberi és az idén februári nyugati szankciók ellenére fenn tudta tartani exportját, a júniusi adatok már lényegesen rosszabbak: az ország kőolaj- és olajtermékexportja 600 ezerrel 7,3 millió hordó/nap mértékre esett, ami 2021 márciusa óta a legalacsonyabb érték. A becsült havi bevétel az olaj- és olajtermékexportból májushoz képest 1,5 milliárddal 11,8 milliárd dollárra esett – ez a tavaly júniusi bevétel fele. Oroszország idén márciusban félmillió hordó termeléscsökkentést jelentett be idénre, majd a legfrissebb bejelentés szerint augusztusban további napi félmillió hordós termelésvágás jöhet.

Oroszország fosszilis exportbevétele (millió euró/nap). Forrás: CREA-elemzés a Kpler, Marine Traffic, ENTSOE adatai alapján. Coal – kőszén, LPG&VGO – LPG és vákuum-gázolaj, LNG – cseppfolyós földgáz, gas (pipeline) – vezetékes földgáz, seaborne oil products – tengeri szállítású olajtermékek, oil (overland) – vezetékes kőolaj, seborne crude oil – tengeri kőolaj

Míg Szaúd-Arábia lépése egyértelműen az árak megtámasztásáról szól, az orosz lépés lehet a kényszer eredménye is. Nem világos ugyanis, hogy a gazdasági nehézségek és az ország olajiparát sújtó szankciók okozzák-e a termelés csökkentését, vagy ez is egy önkéntes lépés, hasonlóan a szaúdihoz. Az orosz költségvetés 50-55 dolláros nyersolajárnál van egyensúlyban, ez az érték azonban a költséges háború és a gazdasági visszaesés miatt nő, az ország ráadásul kénytelen diszkontáron eladni termékeit a nyugati szankciók miatt. Igaz, ez a diszkont csökkent a tavalyi hordónkénti 30-40 dollárhoz képest 10-20 dollárra a nehéz és savanyú kőolajféleségek iránti erősebb kereslet és a hatékonyabb értékesítési csatornák kiépítése miatt.

Az azonnali Brent és az Ural árának alakulása a háború kitörése óta (2022. február 24-től, dollár/hordó). Forrás: S&P Platts. A Dated Brent azonnali leszállítású Brent típusú kőolajat jelent ARA régióban (Antwerpen-Rotterdam-Amsterdam). Az Ural FOB Primorks az Ural típusú kőolaj azonnali árjegyzése Primorszk (Oroszország balti-tengeri) kikötőjéből, FOB (Free on Board, azaz szállítás és biztosítási díjak nélkül) alapon

Az USA palaolaj-termelése nem tud érdemben tovább nőni

Az OPEC kiegyensúlyozó szerepe várhatóan tovább nő a jövőben, ugyanis szinte minden előrejelzés azzal számol, hogy az amerikai palaolaj-termelés növekedése lassulni fog. Az Amerikai Energiaügynökség becslése szerint míg idén 5 százalékkal, 12,53 millió hordó/napra nő az USA kőolaj-kitermelése, addig 2024-ban ez a volumen 12,69 milliós szintet érhet el. A középtávú becslések valahol 13-14 millió hordó/nap szinten húzzák meg a termelési mennyiséget, amit az amerikai olajtermelők elérhetnek. Ennek a fő oka, hogy geológiai okok miatt egyre nehezebb nagy mennyiségű palaolajat termelni, a legjobb kategóriába sorolt lelőhelyek száma csökken.

Az amerikai palaolaj-termelés az elmúlt 15 évben fundamentálisan megváltoztatta a globális olajpiacot, jelentősen csökkentve az OPEC kartell befolyását. Most úgy tűnik, ez a szerep csökken, mivel egyre kevésbé tud további kínálatot teremteni ez a forrás a piacon. Az IEA előrejelzése szerint a nem-OPEC kínálat 1,9, illetve 1,2 millió hordó/nap mértékben nő 2023-ban és 2024-ben, de ennek csak 10-30 százaléka származik az amerikai palaolajszektorból, a többi más forrásból (például Guyana, Suriname, egyéb Latin-Amerika, Kanada) érkezik a piacra.

Nem látszik az olajkorszak vége

Az olajárak emelkedéséhez hozzájárul az is, hogy a világ olajpiaca nem számít a közeljövőben a keresleti csúcs elérésre. Míg 2020-2021-ben több megnyilatkozás is napvilágot látott, hogy lassan elérjük a nyersolajkereslet csúcsát, ma egyre több vélemény szerint 2030-ig biztosan nőni fog a fogyasztás. A JP Morgan elemzőház például a 2030-as kőolajkeresleti előrejelzésében 106,9 millió hordó/nap értékre számít, ami 7,1 millióval haladja meg a 2022-es értéket. A fő hajtóerő a fejlődő piacok, azon belül is Ázsia és a Közel-Kelet lesznek, míg a nyersolaj felhasználásban előre fog törni a petrolkémia az üzemanyagok kárára.

Érdekes képet mutatnak a kutatás-termelési beruházások is, amelyek 2014 után masszívan csökkentek a 100 dollár alá eső kőolajár következtében. A JP Morgan elemzése szerint a 2006 és 2014 közti időszakban 75 százalékkal nőtt a beruházási aktivitás a világban, közel évi 800 milliárd dollárra, és évente 5 százalékkal nőtt az olaj- és kondenzátumtermelés. 2014 és 2022 között a beruházás 41 százalékkal esett (2020-ban a covid alatt alig haladta meg a 300 milliárd dollárt), miközben közel 3 százalékos kőolajkínálat-növekedés volt.

A globális kutatás-termelési beruházások (baloldal, milliárd dollár), illetve a kőolaj- és kondenzátumtermelés (jobboldal, millió hordó/nap). Forrás: JP Morgan, Platts

A látszólagos paradox helyzet azért következett be, mert a beruházások hatékonysága jelentősen nőtt. Az elemzőház szerint azonban legalább évi 500 milliárd dollár beruházásra van szükség 2030-ig, hogy a világ jövőbeli igényét kielégítsük. Egyelőre nincs tehát szó az olajkorszak végéről, sőt a hatékonyság javulása miatt olcsóbban termeljük ki ma a fekete aranyat, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeje tetejére állt az olajpiac, Oroszországból vásárol a legnagyobb exportőrEgyre nehezebb követni a piaci mozgásokat, de a mostani helyzetben Szaúd-Arábiának megéri a felpörgetett orosz import.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem tudja magához édesgetni az olajkartell a kitermelését leggyorsabban növelő országotÚj tagok toborzásával próbálja növelni piacbefolyásoló szerepét az OPEC, de az utóbbi években megkörnyékezett országok nem kértek az összehangolt kitermeléscsökkentésből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegüzente az olajkartell, hogy nem szabad leírniAz OPEC továbbra is az árakat meghatározó szereplő szándékozik lenni a piacon. A drágább olaj miatt az infláció elleni küzdelem is nehezebb lesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ energiaszankció kőolaj-kitermelés olajár OPEC Oroszország Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában