Valóra vált a jóslat, ami szerint a román gazdaság nem bírja tartani a tavalyi eszeveszett növekedési tempót. Az idei első negyedévben 4 százalékra fékezett a román GDP éves növekedési üteme, tavaly ilyenkor ez még 5,7 százalékos volt, a tavalyi harmadik negyedévben 8,4 százalék.
Ez ugyan még mindig nem rossz mutató, de a román kormány az idei költségvetés-tervezetben még mindig 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a teljes évre. Sőt, az egyik kormányhivatal, amely gazdasági előrejelzésekkel foglalkozik, még februárban is 6,1 százalékos GDP-növekedésre szóló előrejelzést adott.
Az előző negyedévhez képest egészen pontosan 0 százalékot “nőtt” a román gazdaság, de a lassulást már tavaly év végén érezni lehetett, hiszen negyedéves alapon már akkor is csak 0,3 százalék volt a bővülés.
Romániában hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon a Medgyesssy-kormány idején bő tizenöt évvel ezelőtt, amikor erőteljes állami segédlettel igyekezték felpörgetni a gazdaságot. A román kormány az elmúlt években több alkalommal is emelte a bruttó minimálbért, mert egyre többen hagyják el a országot és vállalnak külföldön munkát, és egyre kevesebb a dolgos kéz. Csak tavaly 16 százalékkal nőtt a minimálbér, miközben 37 százalékról 44 százalékra nőtt a minimálbérért dolgozók aránya a munkavállalók körében.
A kormány ráadásul a kormányzati alkalmazottak fizetését is növelte 25 százalékkal. A béremelkedésből azonban alig profitálnak a románok, mivel az infláció is megugrott. A nettó reálbérek februárban mindössze csak 6,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, mivel az infláció sokat lemorzsolt a keresetek növekedéséből. A januári 4,3 százalék után februárban már 4,7, márciusban 5, áprilisban pedig 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves alapon.
A béremeléssel párhuzamosan adót is csökkentett a kormány, mérsékelte az áfa- és a jövedéki adókulcsot is. A kivándorlás miatt rekord alacsony szintre, öt százalék közelébe csökkent a munkanélküliség. A munkaerőhiány béremelkedéshez vezetett, mindez az adócsökkentésekkel kiegészítve növelte a románok elkölthető jövedelmét, vagyis megugrott a fogyasztási kedv. A GDP-növekedéshez leginkább ez járult hozzá, azonban a gyorsuló infláció éppen a háztartások elkölthető jövedelmét csökkenti. Másrészt a fogyasztói árak növekedése folyamatos kamatemelésre készteti a román nemzeti bankot.
A jegybank idén már harmadszor növelte az irányadó rátát, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után. Az alapkamat most már 2,5 százalékon áll. Ez a hitel-kamatok drágulásához vezet, a háztartások és a cégek hitelfelvételi kedvét is visszaveteti, amely a fogyasztás, illetve a beruházások visszaesésén keresztül a román gazdasági növekedést is lassítja.
A kormány nem oldotta meg a strukturális problémákat, és a román gazdaság elmúlt években megfigyelhető kiugró növekedési ütemét nagyban köszönheti az állami költekezésnek. A beruházások esetében az uniós források játszanak nagy szerepet, miközben a magánszektor alig fektet be.
Romániában a konjunktúra ellenére nem emelkedtek érdemben a megtakarítások, a háztartások lényegében fogyasztásra költötték a béremelések okozta pluszjövedelmeiket. Úgy tűnik, hogy a román gazdasági csoda csak néhány évig tartott, és a növekedés bár folytatódik, már egy sokkal moderáltabb szinten. Az Európai Bizottság a következő két évben már csak 3-4 százalékos bővülést jelez Romániának, és az EU növekedési bajnoka kénytelen lesz átadni a helyét a dobogón más uniós tagállamnak.
Közélet
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
