Sokan fellélegeztek szerte a pénzügyi világban, amikor az összeomlás szélére került Credit Suisse-t – a svájci állam erős nyomására – felvásárolta az UBS, így elhárult egy nagy pénzügyi válság réme, legalábbis egyelőre. Az előbbi befektetői biztosan sokat buknak az ügyleten, de a részvényárfolyam alakulása alapján az UBS tulajdonosai sem tűnnek feltétlenül boldognak.
Erre valószínűleg jó okuk van, Artur Bris, a svájci IMD pénzügyprofesszora – aki rengeteg hasonló ügyletet vizsgált már korábban – szerint legalábbis az ilyen összeolvadások szinte soha nem működnek. A szakember – akinek szavait a német sajtó idézte – az olyan ügyletekről beszélt, amikor a tranzakció mindkét szereplője az ágazat érett szereplője, amely nem növekszik gyorsan, a nyereségessége pedig elmarad a versenytársakétól.
Átlagosan a profit négy százalékkal kisebb az összeolvadás után, mint előtte. Ennek az a legfőbb oka, hogy az ilyen bankoknál szinte egyáltalán nincsenek szinergiák, azaz olyan lehetőségek, amelyeket az egyesülés után lehet kihasználni, és növelik az egyesített szervezet értékét.
Artur Bris szerint a két svájci nagybank esetében az egyetlen szinergia a költségcsökkentésben rejlik, ennek a mértéke azonban korlátozott, és a bevétel visszaesésével jár együtt, például azért, mert az ügyfelek egy része máshova viszi a pénzét. Erre egyébként már mások is felhívták a figyelmet: sok cég vagy tehetős magánszemély nem akarja, hogy egyetlen pénzintézetnél legyen az összes számlája vagy megtakarítása, így ha eddig a Credit Suisse és az UBS ügyfele volt, akkor az egyesülés után egy másik, független pénzintézetet fog választani a kockázat csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert a két bank kényszerházasságával némileg megingott a svájci bankrendszerbe vetett bizalom, hiszen a részvényeseknek nem volt beleszólásuk a történtekbe.
A professzor egyébként az említett probléma elkerülése érdekében egy olyan hibrid megoldást javasol, ahol a Credit Suisse az UBS leánybankjaként megőrzi önállóságát, külön menedzsment irányítja, és az ügyfelek felé megmarad az eddigi márka.
Pénz
Újabb haladékot kaphatnak a lakossági hiteltörlesztők Nagy Márton szavai alapján
Valószínűtlen, hogy nem hosszabbítja meg a a kamatstop hatályát legalább az év végéig a kormány.
A magas magyar áfa olyan drog, amiről nehéz lejönni
A kormány igyekszik minimalizálni a vállalati nyereségek adóztatását, emiatt nincs tér adócsökkentésekre sem a jövedelmeknél, sem a fogyasztásnál.
Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben
A Raiffeisen, az Unicredit és az OTP is hatalmas profitot csinál az orosz piacon – amit az európai szabályozók igyekeznek keményebb eszközökkel megvágni.
Fontos
Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt
Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
