Sokan fellélegeztek szerte a pénzügyi világban, amikor az összeomlás szélére került Credit Suisse-t – a svájci állam erős nyomására – felvásárolta az UBS, így elhárult egy nagy pénzügyi válság réme, legalábbis egyelőre. Az előbbi befektetői biztosan sokat buknak az ügyleten, de a részvényárfolyam alakulása alapján az UBS tulajdonosai sem tűnnek feltétlenül boldognak.
Erre valószínűleg jó okuk van, Artur Bris, a svájci IMD pénzügyprofesszora – aki rengeteg hasonló ügyletet vizsgált már korábban – szerint legalábbis az ilyen összeolvadások szinte soha nem működnek. A szakember – akinek szavait a német sajtó idézte – az olyan ügyletekről beszélt, amikor a tranzakció mindkét szereplője az ágazat érett szereplője, amely nem növekszik gyorsan, a nyereségessége pedig elmarad a versenytársakétól.
Átlagosan a profit négy százalékkal kisebb az összeolvadás után, mint előtte. Ennek az a legfőbb oka, hogy az ilyen bankoknál szinte egyáltalán nincsenek szinergiák, azaz olyan lehetőségek, amelyeket az egyesülés után lehet kihasználni, és növelik az egyesített szervezet értékét.
Artur Bris szerint a két svájci nagybank esetében az egyetlen szinergia a költségcsökkentésben rejlik, ennek a mértéke azonban korlátozott, és a bevétel visszaesésével jár együtt, például azért, mert az ügyfelek egy része máshova viszi a pénzét. Erre egyébként már mások is felhívták a figyelmet: sok cég vagy tehetős magánszemély nem akarja, hogy egyetlen pénzintézetnél legyen az összes számlája vagy megtakarítása, így ha eddig a Credit Suisse és az UBS ügyfele volt, akkor az egyesülés után egy másik, független pénzintézetet fog választani a kockázat csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert a két bank kényszerházasságával némileg megingott a svájci bankrendszerbe vetett bizalom, hiszen a részvényeseknek nem volt beleszólásuk a történtekbe.
A professzor egyébként az említett probléma elkerülése érdekében egy olyan hibrid megoldást javasol, ahol a Credit Suisse az UBS leánybankjaként megőrzi önállóságát, külön menedzsment irányítja, és az ügyfelek felé megmarad az eddigi márka.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
