Sokan fellélegeztek szerte a pénzügyi világban, amikor az összeomlás szélére került Credit Suisse-t – a svájci állam erős nyomására – felvásárolta az UBS, így elhárult egy nagy pénzügyi válság réme, legalábbis egyelőre. Az előbbi befektetői biztosan sokat buknak az ügyleten, de a részvényárfolyam alakulása alapján az UBS tulajdonosai sem tűnnek feltétlenül boldognak.
Erre valószínűleg jó okuk van, Artur Bris, a svájci IMD pénzügyprofesszora – aki rengeteg hasonló ügyletet vizsgált már korábban – szerint legalábbis az ilyen összeolvadások szinte soha nem működnek. A szakember – akinek szavait a német sajtó idézte – az olyan ügyletekről beszélt, amikor a tranzakció mindkét szereplője az ágazat érett szereplője, amely nem növekszik gyorsan, a nyereségessége pedig elmarad a versenytársakétól.
Átlagosan a profit négy százalékkal kisebb az összeolvadás után, mint előtte. Ennek az a legfőbb oka, hogy az ilyen bankoknál szinte egyáltalán nincsenek szinergiák, azaz olyan lehetőségek, amelyeket az egyesülés után lehet kihasználni, és növelik az egyesített szervezet értékét.
Artur Bris szerint a két svájci nagybank esetében az egyetlen szinergia a költségcsökkentésben rejlik, ennek a mértéke azonban korlátozott, és a bevétel visszaesésével jár együtt, például azért, mert az ügyfelek egy része máshova viszi a pénzét. Erre egyébként már mások is felhívták a figyelmet: sok cég vagy tehetős magánszemély nem akarja, hogy egyetlen pénzintézetnél legyen az összes számlája vagy megtakarítása, így ha eddig a Credit Suisse és az UBS ügyfele volt, akkor az egyesülés után egy másik, független pénzintézetet fog választani a kockázat csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert a két bank kényszerházasságával némileg megingott a svájci bankrendszerbe vetett bizalom, hiszen a részvényeseknek nem volt beleszólásuk a történtekbe.
A professzor egyébként az említett probléma elkerülése érdekében egy olyan hibrid megoldást javasol, ahol a Credit Suisse az UBS leánybankjaként megőrzi önállóságát, külön menedzsment irányítja, és az ügyfelek felé megmarad az eddigi márka.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
