Az Egyesült Államokban és Európában is pánikot okozó bankcsődöket követően az elmúlt napokban már javult a hangulat a pénzpiacokon, ugyanakkor nem múlt még el nagyon sok idő azóta, hogy a kialakuló bizalmi válságban egy-egy európai bank részvényei hirtelen hatalmasat estek.

És bár a magyar bankrendszer stabilnak tűnik, közvetetten a magyar gazdaság idei kilátásaira is hatással lesz a Silicon Valley Bank (SVB) és Signature Bank csődje, valamint a svájci Credit Suisse csődként is értelmezhető felvásárlása. Ezeknek a kilátásoknak az alakulását elemzőkkel, befektetési szakemberekkel folytatott beszélgetéseink alapján úgy lehetne összefoglalni, hogy

a gázárak visszaesése miatt az év elején eltűnő sötét felhők egy részét most visszafújták az égre ezek a bankcsődök.

Mielőtt azonban részletesebben is rátérnénk a magyar gazdasági kilátásokra, érdemes még kitérni arra, hogy milyen állapotban vannak a magyar bankok, hiszen például az OTP részvényei is nagyot zuhantak az SVB-csőd bejelentése után kialakult pánikban.

Erre egyébként külön is kitért Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a keddi kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen, ahol egyrészt hangsúlyozta, hogy a bajba jutott európai és amerikai bankoknak egyedi problémáik voltak.

Másrészt arra vonatkozóan is részletes adatokat mutatott be, hogy hazai bankok jelentősen túlteljesítik a bankválságot megelőzni hivatott szabályozói követelményeket, és a fontosabb mutatók alapján a hazai bankrendszer most jóval stabilabb, mint amilyen 2008-ban volt. (Például bankszektor hitel/betét mutatója jóval 100 százalék alatt áll, és nagyon alacsony a nemteljesítő hitelállomány, a változó kamatozású hitelek és a devizahitelek aránya.)

Viszont még ha a magyar bankok stabilitását nem is veszélyezteti a nemzetközi bankpánik, már önmagában a bizonytalanság növekedése és a romló nemzetközi gazdasági környezet is negatívan érintheti az idei gazdasági teljesítményt Magyarországon. Részben ezt igazolja vissza a jegybank csütörtökön publikált Inflációs jelentése is. Amíg ez ugyanis decemberben még 0,5-1,5 százalékos sávban határozta meg a növekedési előrejelzését, most már a stagnálást is el tudja képzelni idénre (a 1,5 százalékos optimista forgatókönyvet megtartva).

Gyengülő exportpiacok

A bankpánik mind az európai, mind pedig az amerikai növekedési kilátásokat rontja a hitelezés lassulása miatt, és mindez negatívan hat a magyarországi kilátásokra is

– mondta Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője. Az Egyesült Államokban a bankcsődök és az ebből fakadó bizalmatlanság jellemzően a helyi kis- és középvállalkozásokat hitelező regionális bankokat érintették, és ezekből most a pénz kifelé áramlik, ahogy veszik ki a betéteket.

Ezeknek a bankoknak így kevesebb kihelyezhető forrása marad, ami leginkább a foglalkoztatás nagy részét adó kkv-szektort sújtja. Így az elmaradó beruházások végeredményben várhatóan csökkentik a gazdasági növekedést is. Európában pedig – a svájci hatóságok gyors reagálása ellenére is – hasonló hatáshoz vezet a jóval nagyobb banknak számító Credit Suisse UBS általi felvásárlása, és az e körül kialakuló bizalomvesztés.

A bankok számára ugyanis emelkedik a forrásköltség, magasabb felárral tudnak csak kötvényeket kibocsátani, így vélhetően ők is szigorúbb fedezeteket vagy magasabb kamatot fognak kérni új hitelek kibocsátásakor, ami szintén elmaradó beruházásokat és alacsonyabb növekedést eredményez majd szerinte. Hasonlóan látja ezt Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője is, aki szerint a bizonytalanság növekedése erősíti a lefele mutató növekedési kockázatokat. „Ha ezek a kockázatok realizálódnak, és a fő exportpiacaink növekedése gyengébb lesz a vártnál, az a hazai exportszektor teljesítményére is negatívan hathat” – írta megkeresésünkre, hozzátéve, hogy ennek a hatásnak a mértékét viszont egyelőre nehéz megbecsülni.

Móricz Dániel szerint a magyar növekedést negatívan érintheti az ország jelentős autóipari kitettsége, ugyanis ez egy nagyon kamatérzékeny szektor, és a hitelek drágulása romló iparági trendeket vetít előre. Ezért aztán hiába álltak helyre az ellátási láncok, az autók iránti kereslet alacsonyabb maradhat a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint a szigorodó hitelkondíciók miatt is.

A nemzetközi környezet romlásában viszont lehetnek olyan tényezők, amik végeredményben pozitívan hathatnak a magyar gazdasági teljesítményre. A gyengébb külföldi növekedés például visszavetheti az energiahordozók iránti keresletet, ami az árak csökkenéséhez vezethet, megtolva ezzel a magyar növekedést. Trippon Mariann elmondta, hogy a vegyes hatások miatt a CIB idei 0,3 százalékos növekedési előrejelzését nem is módosították, viszont az eddigi felfele mutató kockázatok helyett már kiegyensúlyozott kockázatokat látnak. (Azaz kisebb eséllyel várnak pozitív meglepetést a 0,3 százalékhoz képest.)

Móricz Dániel viszont inkább pesszimista a magyar gazdaság év további részében várható kilátásaival kapcsolatban, bár lát néhány területet, ami bizakodásra ad okot.

Kevés olyan része lesz a magyar gazdaságnak, ami pozitív hatással lehet a növekedésre. A mezőgazdaság a tavalyi tragikus éve után 2023-ban üdébb színfolt lehet, és talán némi támaszt nyújthat az is, hogy ha az év elején megadott béremelések szintje alá csökkenne az infláció, akkor az már reálbér-növekedést jelentene az év utolsó hónapjaiban

– mondta, hozzátéve, hogy ilyen trendek mellett az év végi 10 százalék körüli inflációs szintet elérhetőnek tartja. Ugyanakkor a beruházások szintje és a tavalyi első féléves felfutás után a fogyasztás is nyomottabb maradhat.

Az év végi egy számjegyű inflációt – amelyet Orbán Viktor számos nyilatkozatában célul tűzött ki, legutóbb a múlt hét pénteki rádióinterjújában – Trippon Mariann is elérhetőnek látja decemberre, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a bankpánik a hazai inflációs pályát csak minimálisan érinti, tehát az eredeti 17,5-19,5 százalékos éves inflációs előrejelzésükön nem is változtattak.

A bankpánik elvégezte a jegybankok helyett a kamatemelést

A globális hatásoknál maradva nagyon fontos az is, hogy a magyar gazdaság szempontjából meghatározó térségek jegybankjai miként reagálnak a felfokozott hangulatra a bankszektorban.

A múlt héten az amerikai jegybank, a Fed a várakozásoknak megfelelően ugyan kamatot emelt, ahogy korábban az Európai Központi Bank is, de utalt arra is, hogy a bankpánik miatt óvatosabbak lesznek a további szigorítással. Móricz szerint ennek a váltásnak az az oka, hogy a bankpánik miatt szigorodó hitelkondíciók úgy hatnak, mint a jegybanki kamatemelések, és ez magyarázza azt is, hogy a Fed már csak feltételes módban beszélt a további kamatemelésekről. Emellett van egy olyan várakozás is, hogy az egy hónappal ezelőtt gondolthoz képest várhatóan a jegybankok hamarabb megállnak a monetáris szigorítással, ami viszont tompíthatja a nemzetközi környezet cikk elején említett romlását.

Elképzelhető viszont egy olyan hatás is, hogy a bizonytalanabbá váló helyzet miatt a magyar jegybanknak az eredetileg tervezettnél tovább kell fenntartania a jelenlegi magas kamatszintet, ami szintén negatívan hat a növekedési kilátásokra.

Itthon a hitelezés visszaszorulása nem is feltétlenül külső, hanem nagyobb részt inkább belső hatások miatt lehet kedvezőtlen hatással a gazdasági teljesítményre.

A következő időszakban a globális hatások miatt nem várható, hogy a bankok hitelezési képessége, hajlandósága érdemben meggyengüljön. Az egyébként is erős kockázattudatosság azonban nyilván megmarad

– írta Trippon Mariann. Hozzátette, hogy a hazai hitelpiacon ma nem a bankok hitelezési képessége, hanem sokkal inkább a hitelkereslet gyengesége a korlátozó tényező, ami a recessziós környezettel, bizonytalan kilátásokkal és érdemben megemelkedett piaci kamatokkal van összefüggésben.

Ezt viszont egy kicsit másképp látja Móricz Dániel, aki szerint még két fontosabb tényező is a hitelezés, valamint a gazdaság lassulását erősíti itthon. Az egyik, hogy a jegybank kamatemelési ciklusának hatása időben elcsúszva jelentkezik, ezért a tavaly év közepén megkezdett szigorítás hatása az idei második félévben fog érződni a reálgazdaságban. Emellett a bankpánik következtében a bankszektornak drágább lesz az előírt kötvénykibocsátásokkal megfelelni az európai szabályozási menetrend szerint fokozatosan szigorodó tőkekövetelményeknek, így a hitelezés visszafogásával tudnak alkalmazkodni az új helyzethez.

Az is érdekes kérdés, hogy hosszabb távon lesz-e hatása a forint árfolyamára a bankpániknak. A pánik csúcsain a forint brutális zuhanásban volt az euróval szemben, és bár mostanra nagyjából visszajött a csőd előtti szintre, az mindenképpen látszik, hogy annak ellenére, hogy idén nagyon sokat erősödött, még mindig nagyon sérülékeny.

A magas kamatkülönbözet komoly támaszt nyújt a forintnak, ha azonban romlik a hangulat, a forint is gyengülni kezd. Vagyis a fejlemények nem elsősorban a forintárfolyam szintjére, hanem sokkal inkább a volatilitására hathatnak

– írta erről Trippon Mariann.

A magyar gazdaság hosszabb távú kilátásai szempontjából továbbra is nagyon fontos tényező, hogy a gázárak jelentősen visszaestek, ami a forint árfolyamát is jelentősen meghatározza. Móricz Dániel szerint ha ezek az árszintek maradnak, akkor a magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének hiánya jelentősen csökkenhet az idén. Az energiaimport drágulása ugyanis tavaly folyamatos devizakeresletet generált, mivel az egyre drágább importért egyre több euróval vagy más devizával kellett fizetni, és ez jelentősen rontotta a forint árfolyamát. A mérleg javulása ezért segít a forint árfolyamát stabilizálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet-e új pénzügyi válság a bankcsődökből?Az amerikai gondok és a Credit Suisse ügyének egybeesése véletlen, de az egymás sarkára lépő rossz hírek miatti aggodalom megsokszorozódhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBankválság 2023: ha nincs bizalom, akkor semmi nincsMi a különbség a 2008-as és a mostani válság között? Mi a közös az amerikai és az európai bankok megreccsenésében?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat bankválság Credit Suisse Magyarország makrogazdaság növekedés silicon valley bank Olvasson tovább a kategóriában