Bár 2022-ben százmilliárdokkal vetette vissza a Mol profitját a hazai benzinárstop, az olajipari cég hosszútávon így is sokat nyerhet az azóta már kivezetett hatósági árral. A vállalat itthoni piaci részesedése a kis- és nagykereskedelemben is hatalmasat ugrott, előbbi szegmensben főleg a magánkutak kárára. Az árstop megszüntetése után lehet némi visszarendeződés, de jó esély van rá, hogy nem teljes. Így végső soron a Mol megerősödve jöhet ki a történetből, a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi piac pedig tovább koncentrálódik.

Rekordnyereség az orosz olajon

A múlt pénteken közzétett utolsó negyedéves Mol-beszámoló talán legfontosabb kérdése az volt, hogy sikerül-e túlszárnyalnia a cégnek az egy évvel korábbi rekordnyereségét. Nem meglepő módon a tudósítások többsége is azt emelte ki, hogy sikerült: a társaság még dollárban is magasabb nyereséget ért el 2022-ben, mint egy évvel korábban. Forintban pedig kifejezetten látványos volt az ugrás: a 628 milliárdos profit bő 50 milliárddal haladja meg a 2021-est.

A hatalmas nyereség különösen annak fényében szép teljesítmény, hogy a régiós, és a hazai üzemanyagár-szabályozásokon százmilliárdokat veszített a társaság. A beszámoló alapján a közép-európai ársapkák és különadók 1,6 milliárd dollárral ronthatták az eredményt (pdf). Bár ezúttal a Mol nem tért ki arra, hogy ebből mennyi volt a hazai intézkedések hatása, a féléves jelentésükben arról írtak (pdf), hogy a veszteség

nagyrészben a Mol magyarországi operációját terhelte.

Valószínűleg ez az év hátralévő részében sem változott érdemben, azaz csak a hazai hatósági ár százmilliárdokkal csökkenthette a profitot. Az, hogy a Mol így is rekord nyereséget érhetett el, elsősorban az olcsó orosz olajnak köszönhető. Korábban részletes cikkben mutattuk be, hogy az ársapkákon elszenvedett veszteséget, hogyan kompenzálja messze túl az a finomítók brutálisan magas nyeresége, ami kisebb részben iparági folyamatok eredménye, nagyobb részben viszont az orosz olaj nyugati olajoknál alacsonyabb árára vezethető vissza.

Az év végére annyi változott, hogy az orosz olajon elért profit nagy részét (pontosabban a korábbinál is nagyobb részét) már különadó formájában elvette az állam. Így a második és harmadik negyedéves rekordprofitok után az év utolsó három hónapjára a finomítói tevékenységnek és a Mol egészének eredménye is jelentősen visszaesett (adózott soron veszteséget mutattak ki).  

Leuralták a piacot

Bár a 2022-es eredmények a teljesen kaotikus piaci környezet miatt önmagukban is érdekesek, talán ennél is fontosabb, hogy mindezeknek hosszútávon milyen hatása lesz a Mol működésére és eredményeire. A cég gyorsjelentésének számaiból és az elérhető piaci adatokból pedig az látszik, hogy a mostani veszteség ellenére hosszútávon a magyar olajcég kifejezetten jól is kijöhet a tavalyi árszabályozásból.

A Mol hazai piaci részesedése ugyanis hatalmasat nőtt 2022-ben, és ez egyértelműen az árstopra vezethető vissza.

A hatósági ár lényegében a bevezetésének pillanatában felborította a piaci viszonyokat. Sőt eredeti formájában már tavasszal az üzemanyag-ellátás összeomlásával fenyegetett. Egészen addig ugyanis a benzinkutak viselték a hatósági ár költségét, márpedig március magasságában már többet kellet fizetniük az üzemanyagért, mint amennyiért eladhatták, így pedig sok értelme nem volt nyitva tartaniuk.

Ekkor a kormányzat úgy döntött, hogy a nagykereskedelmi árat is maximálja 480 forintban, a költségek nagy részét a nagykereskedőkre tolva. Ezzel az azonnali összeomlást el lehetett kerülni, de hosszabb távon így is teljesen megborult a piac. Mivel bármelyik környező országban magasabb áron lehetett értékesíteni a benzint és a dízelt, ezért a külföldi nagykereskedők lényegében kivonultak Magyarországról, így rendkívül alacsony szintre esett az import. Emiatt szinte teljes egészében a Molnak kellett ellátnia a hazai kutakat, amit az év folyamán a százhalombattai finomító karbantartása is nehezített.

A Mol százhalombattai üzemének építésekor állított emléktábla. Fotó:AFP/Europress

A piacon így kevesebb lett az elérhető üzemanyag, miközben a keresletet – különösen az év első felében – jelentősen növelte az ársapka. Ez vezetett a tavaly sokszor tapasztalt hiányhoz.

A hiány azonban nem minden piaci szereplőt érintett ugyanúgy. A Mol a saját töltőállomásait logikusan folyamatosan ellátta, miközben a szintén a cégtől vásároló kicsi, magántulajdonban lévő úgynevezett fehér kutak egész évben panaszkodtak, hogy nem kapnak elég üzemanyagot a Moltól, mint nagykereskedőtől. Év végére odáig súlyosbodott a helyzet, hogy a Mol hetekig nem szállított benzint és dízelt azoknak a kis benzinkutaknak, amelyekkel tavasszal, a benzinárstop bevezetése, és az importőrök kivonulása után kötött szerződést.

Mindezek eredményeként a Mol nagykereskedőként és a kiskereskedelmi szegmensben (tehát a benzinkutak piacán) is jelentősen növelni tudta a részesedését. Utóbbi talán a látványosabb, a töltőállomások forgalmáról ugyanis több szervezet is közöl adatokat. Az adóhatóság a teljes hazai forgalmat teszi közzé, a Magyar Ásványolaj Szövetség, a tagjainak, tehát a nagyobb láncoknak (a színes kutaknak) az értékesítését közli, a Mol pedig a sajátját.

Ezek összevetéséből az látszik, hogy a korábbi években viszonylag stabil volt a piac. A benzin esetében például az összes értékesített mennyiség szinte fixen 30 százalékát adta el a Mol, míg az egyéb láncoknak 44-47, a kiskutaknak pedig 22-27 százalékos részesedése volt. Tavaly azonban – különösen az év végén, amikor a Mol egyre kevésbé szállított a fehér kutaknak – nagyon látványosan átrendeződtek az erőviszonyok. Az év egészében növekvő forgalom mellett a második félévben a kiskutak részesedése a korábbi években megszokott felére zuhant, miközben a Molé 30-ról 43 százalékra, azaz közel a másfélszeresére nőtt.

Ha nem is ilyen látványosan, de hasonló folyamatok játszódtak le a gázolajpiacon is. Itt a fehér kutak részesedése alapból nagyobb 32-35 százalék volt, és innen csökkent 27 százalék környékére, míg a Molé 30-ról 36-38 százalékra emelkedett.

A nagykereskedelmi piacon a kevesebb elérhető adat alapján nehezebb becsülni, ugyanakkor a Mol beszámolója szerint is nagyon jelentőset nőtt a cég piaci részesedése. Miközben a teljes hazai üzemanyagpiac 5 százalékkal bővült, a Mol értékesítése több mint ötödével ugrott meg. A vállalat korábbi részesedését csak becsülni tudjuk az adóhatósági adatok és a cég beszámolói alapján, de ezek szerint átlagosan olyan 72 százalék körül lehetett. A tavaly újabb ugrás után azonban ez 80 százalék fölé nőhetett.

Összességében tehát az ársapka, amellett, hogy tavaly teljesen megborította a piacot, hosszútávon is a Mol felé billentette a pályát. Bár ebből a helyzetből, mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben várható visszarendeződés, a tavalyi növekmény egy részét jó eséllyel hosszabb távon is meg tudja majd tartani a magyar olajcég, amely így még dominánsabb szereplővé válik a hazai üzemanyagpiacon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában