Az Európai Unió gazdaságai eddig aránylag jól viselték az elszálló energiaárak hatásait, és a jövő évi előrejelzésekben sem szerepel rosszabb egy egy-két negyedéves, enyhe mértékű recessziónál. Ehhez azonban arra van szükség, hogy energetikai feltételek ne legyenek rosszabbak a valószínűsíthetőnél, erre azonban nem lehet mérget venni.
Idén az uniós országokban mintegy ezer milliárd dolláros többletköltséget okoznak az elszállt energiaárak, és ebből mintegy 700 milliárd állnak a kormányok (államok) a lakosság és a vállalatok helyett a Bruegel elemző intézet számításai szerint – írja a Bloomberg. Az azonban nem biztos, hogy erre a következő években is lehetőségük lesz, miközben az energiaárak magasan maradhatnak.
Most az európai gáztárolók szinte teli vannak, jövőre viszont a tél utáni feltöltésnél már nemigen lehet számolni az orosz forrással, amely idén az év első felében nagyrészt még elérhető volt. Hiába épülnek ugyanis olyan új terminálok, amelyek fogadni képesek a cseppfolyósított földgázt (LNG), azok a feladó létesítmények – például az Egyesült Államokban és Katarban –, amelyek világszinten növelik az LNG-kínálatot, csak 2026-ban kezdenek működni.
Addig viszont egy majdnem azonos méretű tortán kell osztozni egyebek mellett Kínával és Japánnal. Az előbbi keresletcsökkenése idén sokat segített Európának, de ha az – egyelőre elég kaotikus – Covid-nyitás után megnő majd a kínai igény, az kiélezi a versenyt Európával. Japán pedig egy állami gáztartalék létrehozásán dolgozik, ami szintén pluszigényt hozna a világpiacra.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 27 milliárd köbméteres hiánnyal nézhet szembe az EU jövőre, igaz, ebben az orosz import teljes kiesésével számolt, ami egyelőre nem következett be: Ukrajnán és a Fekete-tengeren keresztül még mindig érkezik valamennyi orosz földgáz a kontinensre vezetékeken, az orosz eredetű LNG-import pedig kifejezetten jelentős.
Ha ezek a tényezők kedvezőtlenül alakulnak, akkor a várt enyhe recesszió egészen súlyosba is fordulhat,
ebben az esetben pedig a kormányoknak már csak sokkal szűkebb mozgástere lenne a lakosság és a vállalatok támogatására.
Főleg, hogy az államadósságok kifejezetten magasan állnak a koronavírus-járvány hatásait tompítani hivatott mentőcsomagok után. Pont ezért az idei támogatási szint fenntartása nagy kihívás lenne akkor is, ha nem nőne tovább a gáz- az azzal szorosan összefüggő áramár.
Szerencsére a piaci várakozások egyelőre nem a további drágulás felé mutatnak. Jelenleg a holland gáztőzsdén nemcsak a januári határidős szállításra vonatkozó megawattórányi ár van 110 euró alatt, de a 2024. januári is lényegében ugyanennyi, későbbi időpontokra pedig még kevesebb. A Bloomberg Economics számítása szerint az taszítaná mély recesszióba az EU-t, ha az ár 210 euróra nőne.
Világ
Fontos