Annak ellenére tekinti sikeresnek a keddi kétórás figyelmeztető sztrájkot a Volánbusznál a munkabeszüntetést szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), hogy a tervek szerint a sztrájk által érintett több mint 2600 járatnál végül közel sem volt teljes a részvétel. Ugyan egyes városokban szinte mindenki részt vett az akcióban, voltak városok, ahol nem sztrájkoltak.
A SZAKSZ elnöke, Dobi István a figyelmeztető sztrájkot megelőzően azt mondta, hogy ha legalább a 2600 járat fele nem szállít majd utasokat, a sztrájkot sikeresnek tekinti, és további akciókat tervez. Csütörtökön a Volánbusz a Világgazdasággal közölte, a meghirdetett mintegy 2603 járatból több mint kétezer közlekedett, és 591 járat maradt ki. A szakszervezet megkeresésünkre közölte, hogy nem akar számháborúba menni, elfogadja a munkáltató adatait. Ugyanakkor Dobi István elmondta, a cég többféle módon is igyekezett megakadályozni, hogy a munkavállalók részt tudjanak venni az akcióban.
Dobi szerint a cég átvezénylésekkel próbálta ellehetetleníteni a munkabeszüntetést, például sztrájkoló buszvezetőket irányítottak át oda, ahol az elégséges szolgáltatás miatt közlekedni kellett, a nem sztrájkolókat pedig átvezényelték az eredeti terv szerint kimaradó járatokra. Arra is akadt példa, hogy azzal fenyegették a sofőröket, hogy kifizettetik velük az utasok nélkül közlekedő járatok menetköltségeit. A szakszervezet szerint az is problémás, hogy volt olyan szolgálati hely, ahol összeírták, hogy kik terveznek részt venni a munkabeszüntetésben.
A szakszervezet azt is kifogásolja, hogy a munkáltató a jegypénztárosok, a forgalmi szolgálattevők és az információs kollégák felé azt kommunikálta, hogy tőlük 100 százalékos munkavégzést követel meg, amit egyébként a Volánbusz tagad.
Ilyen körülmények között, hogy fenyegetnek, listáznak, szép eredmény a közel 600 kimaradt járat
– mondta Dobi, hozzátéve, hogy
a vélelmezett jogsértések ügyében bírósági keresetet adnak be.
A további menetrendről a szakszervezet elnöksége csütörtökön fog dönteni, de szerdán már küldtek egy levelet a munkáltatónak, hogy jelölje ki a következő tárgyalási napot. A terv szerint november folyamán a teljes állomány körében felmérik, hogy támogatnak-e egy következő egy-két napos sztrájkot. Erre akkor kerülhet sor, ha a tárgyalások eredménytelenül végződnek, és a felmérés alapján legalább 50 százalékos a támogatottsága egy újabb akciónak.
Az ország második legnagyobb foglalkoztatójánál tapasztalható konfliktusok fő kiváltó oka, hogy az idén egyébként jelentősebb mértékű bérnövekedést az év utolsó hónapjaiban utoléri az egyre nagyobb infláció.
A Volánbusznál jelenleg egy hároméves megállapodás szabályozza a béreket, és ez alapján jövőre jelentősebb reálbércsökkenés várható, ha az infláció az előrejelzéseknek megfelelően magas marad. A figyelmeztető sztrájkot a több mint 18300 főt foglalkoztató Volánbusz Zrt.-nél jelen lévő második legnagyobb szakszervezet, a nagyjából 2000 fős létszámú SZAKSZ szervezte. Az akciót a nagyjából 6000 fős másik nagy volánbuszos szakszervezet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) nem támogatta.
A KKSZ a másik szakszervezettől eltérően 2021-ben aláírta a hároméves bérmegállapodást, így – ahogy a szakszervezet elnöke a Népszavának elmondta – a jogszabály tiltja, hogy most bérjellegű követeléssel álljanak elő. Ennek a megállapodásnak a keretében idén januártól 10 százalékkal nőttek az alapbérek, jövőre pedig 5 százalékkal fognak. Ez idén nagyjából 3,5-4,5, jövőre 6,5-10 százalékos reálbércsökkenést jelentene, ha a jegybanki inflációs előrejelzést vesszük alapul.
A megnövekedett megélhetési költségekre hivatkozva a figyelmeztető munkabeszüntetést szervező szakszervezet ehelyett idén és jövőre is 20-20 százalékos béremelést követel. Ezen felül több követelésük is van a munkaszervezésre, munkakörülményekre és bérpótlékokra vonatkozóan (a részletes követeléseket ide kattintva lehet elolvasni).
Az alábbi ábrán látszik, hogy a mostani munkabeszüntetésben legnagyobb részt érintett fizikai dolgozók bérei – főleg a 2021-ben jelentősen emelt béren kívüli juttatásokkal együtt – meghaladják a magyarországi átlagbéreket, ugyanakkor trendszerűen az látszik, hogy 2019 és 2021 között közeledtek az átlagos bérek a fizikai állomány jövedelméhez. Ez mindenesetre csak a kontextus szempontjából érdekes, hiszen a fő követelések az infláció miatt elértéktelenedő bérekkel kapcsolatosak.
A Volánbusz a Világgazdaság megkeresésére közölte, hogy minden igyekezetük ellenére nem vezettek eredményre az előzetes egyeztetések, és azt is megjegyezték, hogy maradéktalanul betartották a szakszervezetekkel kötött hároméves bérmegállapodást, „amelynek köszönhetően folyamatosan emelkedő fizetésekkel és javuló munkakörülményekkel számolhatnak a dolgozók”.
A jelenlegi gazdasági helyzetben, különösen az emelkedő energiaárak mellett és a közúti közösségi közlekedés liberalizációja előtt kiemelten fontos, hogy az ország kiszámítható és biztonságos közlekedési szolgáltatásokra támaszkodjon, ezen belül az autóbusz-közlekedés folyamatosan és gördülékenyen biztosított legyen, senki és semmi ne rombolja a Volánbuszba vetett közbizalmat
– közölte a cég.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak az elértéktelenedő bérek miatt kialakuló feszültségekről szóló hírek. Október elején Budapesten napokig szünetelt a szemétszállítás, végül a hulladékszállítók szakszervezete a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel egyebek mellett egyszeri bruttó 200 ezer forint összegű rendkívüli rezsitámogatásról egyezett meg. Ahogy arról részletesebben is írtunk nemrég, a több mint 26 ezer embert foglalkoztató Magyar Postánál is egyszeri 100 ezer forintos rezsitámogatást szeretne az alkalmazottaknak a Postás Szakszervezet.
Ha jövőre a postánál a bérek a Volánbusznál érvényben lévő hároméves megállapodáshoz hasonló megegyezés szerint 2 százalékkal nőnek, akkor a bérek reálértéke 10-12 százalékkal csökkenhet. Idén az egész gazdaságban várhatóan még reálbérnövekedés lesz, tehát a magasabb inflációt is meghaladja majd a bérek átlagos növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közölt béradatai alapján ugyanakkor egyre jobban látható az a folyamat, ahogy a béremelkedés nem tudja tartani a lépést a megugró inflációval.
Amíg ugyanis augusztusban a friss adatok alapján a bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal nőtt, az infláció 15,6 százalék volt, tehát már csak egy százalék volt a reálbérnövekedés mértéke.
Szeptemberben viszont már 20,1 százalék volt az infláció, amit várhatóan már nem fog meghaladni a béremelkedés. Innentől kezdve az év utolsó hónapjaiban már beindulhat a reálbércsökkenés, ami viszont igazán jövőre lesz jelentős: amennyiben a jegybank jövő évi előrejelzése beigazolódik, jövőre nagyobb mértékben csökkentheti az infláció a bérek értékét, mint 2008-ban és 2009-ben.
Pénz
Fontos