A Covid-járvány okozta érzelmi sokk és a korlátozások bevezetése miatt felboruló közösségi élet a világon mindenhol megviselte a fiatalok lelki és mentális egészségét. Kirívó azonban, hogy míg az EU tagállamok nagyrésze proaktívan állt ehhez a problémához, Magyarországról ez nem mondható el – erre jutott az az uniós tanulmány, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogyan próbálták a tagországok megóvni a saját fiataljaik lelki egészségét. Míg külföldön a leggyakoribb intézkedés az iskolapszichológusi hálózat megerősítése volt, növelték a szakemberek és a tanácsadók számát is, nálunk leginkább a fejetlenség illetve a szakemberhiány miatt az esetek csak torlódtak.
Ezt jól szemlélteti, hogy a 2021-es évben több, mint 40 százalékkal nőtt a Vadaskert Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia sürgősségi osztályán kezelt fiatalok száma a 2019-hez képest.
“Alapvetően megemelkedett az igény a sürgősségi ellátás iránt” – mondta a G7-nek az intézet igazgatója, Dr. Baji Ildikó. Bár a legutóbbi, 40 százalékos emelkedést egy évvel ezelőtt mérték, az akut ellátást igénylő esetek száma nem csökkent.
A szakember szerint az öngyilkossági kísérletek száma nőtt látványosan, de a hangulatzavarral küzdő illetve depressziós tüneteket mutató gyerekekből is egyre több van.
Dr. Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány vezetője szerint az okok összetettek, egy részük mindenképpen a járványhoz kapcsolható. “Egyre nagyobb a feszültség, ami körülveszi őket, nem tudnak hozzá adaptálódni, de valamilyen módon megpróbálják levezetni azokat, ebből fakadnak nem öngyilkossági szándékkal végrehajtott önsértő magatartások.”
A Covid-járvány katalizátorként működött, a lezárások bevezetésével és az online oktatás elindításával a gyerekek otthon maradtak, akkora volt a váltás a térben, hogy az azoknál is beindította a folyamatot, akiknél adott esetben akár csak évek múlva jelentkeztek volna a tünetek. A leggyakoribb mentális betegségek a fiatalok között a szorongás, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), az evés- és magatartászavar, a tanulási képességzavarok, az autizmus.
Egy hazai tanulmány szerint a fiatalkori öngyilkosságok nagyrészében szerepet játszanak a kezeletlen pszichiátriai betegségek, ezért a korai felismerés és szakorvosi kezelés megkezdése kulcsfontosságú lenne. Az UNICEF a járvány kitörése után másfél évvel végzett egy kutatást a pedagógusok és pszichológusok körében. A pedagógusokat teljesen kimerítette a digitális oktatás, míg az állami ellátásban dolgozó pszichológusok munkája csökkent, a magánrendelésben dolgozóké megnőtt. „Rengeteg kényszeres, pánikzavaros gyerek és kamasz jelent meg, de olyan mennyiségben, hogy én az egész tizenév alatt nem találkoztam ennyi problémás gyerekkel.” – idéznek egy északkelet-magyarországi klinikai pszichológust.
Az alábbi grafikonon a gyermekpszichiátrai esetszámok, illetve a gondozóintézmények számának változását látjuk. Szembetűnő, hogy ugyan csökkenést mutatnak az esetszámok, de ezek arányosak a gondozóintézetek számának csökkenésével.
A felmérés szerint gyakori volt az evészavar több formája, voltak olyan kamaszok, aki akár 20-30 kilós túlsúlyt felszedtek, míg mások önértékelési problémái anorexiához vezettek. Több pszichológus számolt be szomatizációról – vagyis olyan testi tünetekről, amelyek mentális problémák miatt alakulnak ki –, a kamaszok esetében depresszív tünetekről, például lehangoltságról és motiválatlanságról, melyet egyértelműen a szociális elszigeteltséghez, online oktatáshoz kötnek. Mind a tanárok, mind pedig a pszichológusok számára érezhetően megnőtt az öngyilkos gondolatokkal küzdő, valamint öngyilkossági kísérletet tevő fiatalok száma. A tanulmányban egy szakközépiskolai tanár azt írta: „Az elsődleges fővonalunk volt, hogy folyamatosan tartani az életet a gyerekekben, mert azt vettük észre tavasszal, hogy nagyon sok depressziós gyerekünk lett.
Nálunk van pszichológus és nagyon sok dolga volt már az első hullám alatt, két öngyilkossági kísérletet akadályozott meg.”
Márpedig a Covid nem csak itthon rombolt nagyot a fiatalok lelki és mentális állapotán. Horvátországban például a már fent említett uniós felmérés szerint a diákok fele nyilatkozott úgy, hogy a mentális állapotuk rosszabbodott. A járvány ráadásul azoknak a szervezeteknek is megnehezítette a dolgát, akik a fiataloknak segítséget nyújthattak volna. Ausztriában a hatóságok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a a fiatalokkal foglalkozó nonprofit szervezetek egyszerűen nem tudták végezni a munkájukat, noha az igény folyamatosan növekedett. Lengyelországban a magyarországihoz hasonló problémával küzd az ellátórendszer, idén az öngyilkosságok száma meredeken ugrott, a fiatalok körében pedig duplázódott a korábbi évekhez képest.
Ezek a tanulmányoka tagországok felében útmutatóként szolgáltak a kormányoknak, hogy olyan döntéseket hozzanak, melyek segítik a fiatalokat. Az összeállítás felhívja arra a figyelmet, hogy Magyarországon kormányzati szinten egyelőre nem indultak meg ezek a folyamatok, jelenleg nincsen mentális egészséggel kapcsolatos stratégia, illetve a 2009-2024-es időszakra vonatkozó Nemzeti Ifjúsági Stratégia sem tartalmaz erre vonatkozó kitételeket.
A napokban hozta nyilvánosságra az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis azt a 300 szakember aláírásával ellátott közleményt, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy az egyre romlik a fiatalok mentális és lelki egészsége. Az okok között felsorolátk többek között azt is, hogy az iskolaérettségi vizsgálatot nem szakemberek, hanem hivatalnokok végzik, sokszor csak dokumentumok alapján, így egyre több iskolaéretlen gyereknek kell beülnie a padba, akik már az első osztályban le fognak maradni, hátrányukat pedig később nem tudják ledolgozni. Megemlítik még a diákok túlterheltségét is. “Az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát kénytelenek a munkára fordítani, tehát ennyi időt töltenek a tanulással és az ahhoz kapcsolódó kötött, strukturált tevékenységekkel. A középiskola 10. osztályosainak már több mint 50 órányi tanuláshoz kapcsolódó kötelezettségeik vannak hetente (tanórák, házi feladat, különóra). Belátható, hogy ez már rövid távon is testi és érzelmi károkat okozhat. A serdülőkorra jellemző biológiai változások feszültséget és labilitást keltenek a kamaszokban, az ehhez járulótúlzottan magas elvárások pedig akadályozzák az egészséges mentális fejlődésüket.”
Élet
Fontos