G7 Reggel

2022. október 25. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: az utolsó ilyen népszámlálás

Az idei népszámláláson háromszor annyian, 7 millióan válaszoltak online 2011-hez képest. A mostani – a korábban nem látott ellenkampány mellett – azért is különleges, mert ez lehet az utolsó teljeskörű megkérdezésen alapuló népszámlálás.

Mi a népszámlálás jelentősége? Egészen kis területi egységekre készülnek háztartási szintű adatok, amelyeknek önkormányzatok, ágazati stratégiák, piaci szereplők és a kutatási szféra is hasznát veszi.

• Az energiaválságra adott válaszokban is fontos szerepe lehet: kis területre lebontott adatokat nyernek például a lakások falazatáról és fűtéstípusáról.
• A népszámlálás alapján dől el, hogy hány hely jut az Európai Parlamentben egy-egy tagállamnak. A lakcímnyilvántartásból ezt nem lehetne tudni, mert húsz százalékra is rúghat azok aránya, akik nem a bejelentett címen laknak.

Alulnézet: több egyház a templomokban és nyilvános kampányban is arra buzdította híveit, hogy statisztikai értelemben is vallják meg a hitüket. A miséken az is gyakran elhangzott, hogy ez az egyházfinanszírozás szempontjából is fontos.

Tágabb kontextus: a többkörös megkérdezés, a kampányok és a közcélú hirdetések ellenére a válaszadási hajlandóság a népszámlálásokon minden országban csökken. 2011-ben nálunk négy százalék volt az „alulszámlálás”, idén ennél több lehet.

Mi következik? Az idei lehetett az utolsó ilyen népszámlálás, a jövőben regiszteralapon működhet. A különböző állami adatforrások (mint az oktatási regiszterek vagy a lakcímnyilvántartás) alapján hozzák majd létre a népszámlálási adatokat.

• Ennek a csökkenő válaszadási hajlandóság és az egyre nagyobb adattermelés az oka. Az állam anélkül is sokat tud a polgárairól, hogy megkérdezné őket, így inkább szinkronizálja az adatokat.
• A KSH már az idei népszámlálással is részben ezt az átállást készíti elő. „Ez a valódi oka annak, hogy miért kérdezzük meg a válaszolók nevét” – állítják.

A hétvége politikai szenzációja Hu Csin-tao volt kínai elnök pártkongresszusról való kivezetése volt. A harmadszorra főtitkárnak választott Hszi Csin-ping mellett ülő Hu eltávolítását Kínában cenzúrázták, a külvilágnak és a pártnak viszont erős jelzés volt.

Mi a jelentősége? A kongresszussal formálisan is véglegessé vált, hogy Kínában szakítottak a Teng Hsziao-ping vezetése alatt kialakult és az elmúlt évtizedeket meghatározó kollektív vezetéssel, és visszatérnek a Mao-féle egyeduralomhoz.

• Hszi 69 évesen kezdi meg harmadik ciklusát. A szokásjog szerint korábban a főtitkárt egyszer választhatták újra, és 68 évesnél idősebb nem kapott pozíciót.
• Legutóbb Mao maradt ennyi cikluson át vezető, és hozzá hasonlóan Hszi is élete végéig vezetheti Kínát.

Mi változik? A kommunista párt legfelső döntéshozó testületébe Hszihez lojális tagok kerültek be, több mérsékelt pedig kiesett. Az egyre konzervatívabb irányt mutatja, hogy 25 év óta először nem került nő a 24 fős testületbe.

• A pragmatizmus helyett egyre inkább az ideológia kerül előtérbe. Tovább nő az állam szerepe, nagyobb lesz a nyomás a magánszférán. Agresszívebb külpolitika várható és erősödő küzdelem a Nyugat ellen a dominanciáért.
• Több nyugati lap is korszakhatárként jellemzi a kongresszust.
• Kínát technológiai nagyhatalommá tenné Hszi, és csökkentené a Nyugattól való függést.

Tágabb kontextus: Mióta 2012-ben hatalomra került, Hszi szűkítette az egyéni szabadságjogokat, erőszakosan próbál asszimilálni kisebbségeket, sorra számol le pártbéli riválisaival, és megfigyelőállam kiépítésébe kezdett.

• Idén azonban kihívást jelent számára a kínai gazdaság lassulása, a zéró Covid politika pedig széles körben népszerűtlen.

3. További tartalmak: Fekete Vonat és MSZP

• Magyarország akkugyártó-nagyhatalommá válik, ugyanakkor a gyártás energia- és vízigényes, a beruházásokról hajlamosak a helyiek kizárásával dönteni, és az sem egyértelmű, hogy mit profitál ebből az ország (G7)
• Húsz éve Portugália oktatása az utolsók között volt a fejlett világban, de reformokkal és a tanári fizetések kimagasló emelésével egyszerre javulnak a legrosszabbul és a legjobban teljesítő diákok eredményei (Telex)
• Az őket ért rasszizmusról, a cigány nyelvről, a Kádár-korszakban Szabolcsból Budapestre ingázó névadó munkásvonatról és kulturális másságról is beszéltek a visszatérő kultikus cigány együttes, a Fekete Vonat tagjai (Hvg.hu)
• Józsefvárosnál nagyobb méretű, közel 700 hektárnyi erdőt kerítenének le Lovasberénynél a Pintér Sándor köre által épített wellness vadászati központ körül (24.hu)
• Hogyan épült le az MSZP és a baloldal az elmúlt másfél évtizedben? Mi a jelentősége a mostoha sorban tartott helyi szervezeteknek? Politológus, politikai tanácsadó és újságíró beszélget az MSZP haláltusájáról (Partizán)

• Magyarország az EU-s tagállamok közül Lettországot és Romániát előzi meg.
• Románia, Észtország, Lengyelország és Szlovákia után azonban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben az autótulajdonosok aránya, tíz év alatt 35 százalékkal.

5. Személyes perspektíva: visszasírják a Kádár-rendszert

A 79 éves Juli néni éppen a kukát figyelte józsefvárosi társasházuk előtt. Akkor sztrájkoltak a szemétszállítók, és bosszankodott, hogy miért ott tornyosul a szemét.

Juli néni önmagáról gondoskodik, mert gyerekei örülnek, ha saját családjukról tudnak. Férje régen elhunyt, Juli nénit akkor, 49 évesen nyugdíjazták.

• Mindent nagyon drágának talál most. „Régen 43 ezerből sokkal jobban éltem, mint most 120 ezerből” – mondta.
• A jelenlegi gazdasági helyzetet tarthatatlan látja: „Én megéltem ’56-ot, de most nagyon rossz irányba haladnak a dolgok.”

Nemrég a társasház Airbnb-szállásán élő amerikai magyarok azt mondták Juli néninek, hogy „ti azt hiszitek, hogy mi Amerikában nagyon jól élünk, de valójában mi sem tudunk megélni, mi is alig bírjuk a rezsit fizetni”.

Juli néni szomszédja, a képen látható 49 éves Róbert azt mondta, hogy a piacon mindenki arról panaszkodott, hogy fizetése folyamatosan veszít az értékéből.

• A fizetéseik sosem fogják lekövetni az inflációt szerinte, és nem véletlen, hogy az emberek visszasírják a Kádár-rendszert, mert akkor még létezett kiszámíthatóság.

6. Külső szemlélő: metaverzum az iparban

Kiss Péter az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki rendszeresen publikál a G7-en.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A Portfolión megjelent cikk a metaverzum ipari felhasználásáról.

Miért? „A metaverzum nemcsak a játékok és a közösségi média területén hozhat újdonságot, hanem az ipari felhasználása is ígéretes jövő elé néz. Az ipari folyamatok digitalizációja ezzel egy új szintre tud lépni, ami költségmegtakarítást, hatékonyságnövelést és felhasználóbarátabb megoldásokat tesz lehetővé. Befektetőként érdemes a jövő technológiáit nyomon követni, hiszen azon vállalatok, akik ezekben vezető szerepre tudnak szert tenni, átlag feletti megtérülést hozhatnak az előrelátó és türelmes befektetőknek.”

Mikor jelent meg? A Friss Újság politikai napilap 1917. április 20-i számában.

Mi jelent meg? “A(z amerikai) kormány hír szerint csak határozott kijelentést vár Oroszország részéről arra nézve, mire van szüksége az új kormánynak Németországgal szemben való ellenállóképességének a megerősítéséhez. A kormány biztos felőle, hogy a törvényhozó testületektől megkapja a meghatalmazást a tizesszövetség országainak adandó kölcsönre nézve és bizonyos, hogy Oroszország, ha kívánja, jelentékeny kölcsönt kaphat. Abban mindenki megegyezik, hogy az Egyesült Államoknak korlátlan mértékben kell támogatniok a demokrata orosz kormányt.” (Arcanum Adatbázis)