Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2022. október 20. 07:02 Pénz

Fülöp-szigetekről reptetett gyári dolgozók, különleges gombák és magyarországi szlovákok

A mai részben lesz szó a napelemes változtatás hátteréről, Fülöp-szigetekről idereptetett gyári dolgozókról, a legnagyobb országok termékenységi rátájáról és egy papucsban mászkáló szlovák amatőr színészről.

A hírlevélre ide kattintva lehet feliratkozni. A email-fiókokba érkező eredeti verziót ide kattintva lehet megnézni:

G7 Reggel

2022. október 20. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: Napelem és rezsicsökkentés

Hiába szerepelt a kormányzati stratégiában tíz éve az áramhálózatok fejlesztése, olyan ütemben terjedtek a lakossági napelemek, hogy Gulyás Gergely bejelentése alapján lényegében a háztartási napelemes piac kinyírására kényszerült a kormány.

Miért fontos a hálózatfejlesztés? Napos időben a napelemek termelik az áramot, de legtöbbször nincs, aki elfogyassza azt. Emiatt nő a hálózaton a feszültség, ami tönkreteheti a csatlakozó elektromos berendezéseket (pl. a szomszéd hűtőjét).

  • A hálózatok fejlesztésének szükségessége a 2011-es Energiastratégiában is megjelent és a szektor szereplői régóta tisztában vannak vele.
  • A 2020 januári Energiastratégiában szinte két-három oldalankét előkerül a hálózatbővítés, amelyre 500 milliárd forintot kellene szánni 2030-ig.

Mi vezetett ide? A kialakult helyzet fő oka, hogy a vártnál sokkal gyorsabban nőtt a hazai napelemes kapacitás, különösen a lakossági szegmensben. A felfutás az EU-n belül is kiugrónak számított az elmúlt néhány évben.

  • Ennek a hátterében pedig az állt, hogy a kormány bőkezűen támogatta a napelemes fejlesztéseket. Például a 3+3 milliós építőipari támogatás már tavaly nyáron megborította a napelempiacot.

Ellentmondás: Miközben a kormány arra ösztönözte a lakosságot, hogy minél nagyobb napelemes rendszereket telepítsen, a hálózati és energiatakarékossági fejlesztéseket viszont hátráltatta, mégpedig a rezsicsökkentéssel.

  • A rezsicsökkentéssel a fogyasztókat nem tette érdekelté energiahatékonysági beruházásokra, sőt, a szaldóelszámolás miatt nagyobb fogyasztásra ösztökélt.
  • A rezsicsökkentés a rendszerhasználati díjakat is bekorlátozta, így az áramszolgáltatók hálózati fejlesztéseit is.

2. Erre odafigyeltünk: Fülöp-szigetekről a gyárba

Miniszterek, a legnagyobb vállalatok vezetői és számos ismert közgazdász lépett fel a tegnapi Budapest Economic Forumon. Ezek voltak a legérdekesebb állítások:

Navracsics Tibor: “Nekem az a feladatom, hogy mindenkit megnyugtassak, hogy lesz megállapodás és lesz uniós pénz.”

  • A 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási alap (RRF) 39 százalékát klímacélokra, 25 százalékát digitalizációs célokra költenénk.

Hernádi Zsolt szerint nem az idei, hanem a következő tél lesz különösen problémás, mivel hiányozni fog a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz (az uniós felhasználás 6-8 százaléka).

  • Nem kell kinevetni a hideg vízben zuhanyzást, spórolni kell és szerinte el kell szakadnunk attól a képzettől, hogy az energia olcsó.

Zsiday Viktor szerint belekormányoztuk magunkat egy magas inflációjú rezsimbe és nem sok értelme van megtartani a forintot.

  • Magyarország feketeseggű lett az elmúlt hónapokban a befektetők szemében szerinte, jövőre pedig 1-3 százalékos visszaesésre számít.

Baja Sándor: “Tévedtem, hogy pincérből nem lesz operátor az autógyárakban (…) A legjobb fejvadászaim pedig korábban pincérek voltak” – mondta a Randstad munkaerőközvetítő ügyvezető igazgatója.

  • A munkanélküliség szerinte nem fog jelentősen nőni, és ebben a munkaerőpiaccal foglalkozó panel többi tagja is egyetértett.

Felfalusi Péter, az Intrum követeléskezelő vezérigazgatója szerint 161 ezer háztartás (az összes 3,9 százaléka) “dől be” a rezsiárak miatt, azaz képtelen fizetni a költségeit.

  • 309 ezer háztartás (7,5%) pedig súlyosan veszélyeztetett.

Szincsák Attila: “Ebben az iparágban nagyon erős a munkaerőhiány, mi is Kazahsztánból és a Fülöp-szigetekről repülővel hozzuk a munkaerőt” – mondta az autóalkatrészeket gyártó Denso alelnöke.

  • Ma Magyarországon magyar ember, három műszakban, a gépiparban nem akar dolgozni Szincsák szerint.

3. További tartalmak: 1 tankerületi vezető = 2×3000 tanár

  • Minden negyedik háziorvosi praxis és több mint egymillió ember lehet érintett az egészségügy átalakításában. A rendszerváltás óta nem történt olyan jelentős változás az alapellátásban, mint amit a kabinet tervez (Válasz Online)
  • A magyar munkavállalók fele kevesebbet keres nettó 280 ezer forintnál (egy tipikus magyar pedig ennyit). Ez nagyjából egy szalag mellett álló, szakképzetlen gyári dolgozó fizetésének felel meg (G7)
  • Több jutalmat kapott a 2600 tankerületi hivatalnok 2020-ban, mint a több mint 106 ezer iskolai közalkalmazott. A belső-pesti tankerület vezetője 1,1 milliót kapott, míg a tankerület háromezer pedagógus összesen 500 ezret (24.hu)
  • Egy Magyarországon élő spanyol férfi érdekes életpályája: az 50-es években 120 spanyol család egyik tagjaként érkezett a kommunista Magyarországra, majd később a magyar fociválogatott közeléig jutott (Nemzeti Sport)
  • Helsinkiben 2030-ra a Balti-tenger vízéből tervezik fűteni a háztartások 40 százalékát. A tengervizet megújuló energiával működtetett hőszivattyúkkal hasznosítanák (Bloomberg)
  • Körkép az energiaválság hatásairól az EU iparára. Miközben több cég termelése csökken, európai döntéshozók a 35 millió embert foglalkoztató ipar leépülésétől tartanak (Financial Times)

4. Napi chart: Felére eső termékenység

Az elmúlt ötven éveben felére esett a termékenységi ráta a világban. Legfőbb okai a nők növekvő részaránya az oktatásban és a munkaerőpiacon, valamint az alacsonyabb gyermekhalandóság. 2020-ban egy nő átlagosan 2,4 gyereket szült.

  • A stagnáló népességet jelentő 2,1-es rátát három régió haladta meg 2020-ban: Dél-Ázsia (2,3), Észak-Afrika és Közel-Kelet (2,7), illetve Fekete-Afrika (4,6).
  • Nigerben (6,7), Szomáliában (5,9) és a Kongói DK-ban (5,7) a legnagyobb a termékenységi mutató, míg Dél-Koreában (0,8), Szingapúrban (0,9) és Máltán a legalacsonyabb (1,1). Olaszországban, Spanyolországban és Ukrajnában is 1,2.

5. Személyes perspektíva: Az első nap Magyarországon

A 37 éves Erik egy közép-szlovákiai városban, a 20 ezres Breznóbányán él. Találkozásunk napja volt élete első napja Magyarországon, a szarvasi főúton sétált papucsban az októberi napsütésben.

Mit csinált Szarvason? Egy amatőr színtársulat tagjaként vett részt egy nemzetközi színházi szemlén a Cervinus Teátrumban, amely Magyarország egyetlen kétnyelven (magyarul és szlovákul) játszó kőszínháza (ennek hátteréről az utolsó pontban írunk).

  • Hriszto Bojcsev bolgár drámaíró Titanic zenekar című előadását játszották.
  • 100-150 fős közönséget várt az előadásukra. Szarvas után a romániai Nagylakon is volt egy fellépésük.

Mivel foglalkozik? Erik számára a színház csak hobbi, főállásban a számítógépgyártó Dellnek dolgozik. Vevőszolgálatos német, osztrák és svájci ügyfelek számára és otthonról dolgozik.

  • Nagyon-nagyon sok pénzt keres állítása szerint, de nem árulta el, hogy pontosan mennyit.

6. Külső szemlélő: Október => gomba

Lehel Zsuzsanna a környezettudatos étkezés elterjesztésére létrejött Felelős Gasztrohős Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A 444 podcastja a hazai gombafogyasztásról.

Miért? „Októberben nincs aktuálisabb és különlegesebb hazai szezonális alapanyag, mint az erdei gomba! A podcast körbejárja a hazai gombafogyasztást a gasztronómia és a fenntarthatóság szempontjából is. A Felelős Gasztrohős Alapítvány számára ez a téma különösen kedves, teljes szívből támogatjuk a gombafogyasztás növekedését!”

7. Múltidéző: Magyarországi szlovákok

Mi látható a képen? A szlovák tannyelvű iskola és kollégium épületegyüttesének főbejárata Szarvason.

Mi a jelentősége? A legutóbbi népszámlálás alapján a nagyjából 15 ezres Szarvas lakosságának bő tíz százaléka tartotta magát szlováknak. Az iskola célja a szarvasi szlovákok nyelvének és kultúrájának megőrzése és átörökítése.

  • A XIX. század végén – amikor Szarvas jóval nagyobb, 24 ezres volt – a lakosság több mint fele szlovák anyanyelvű volt.

Tágabb kontextus: A Pilis térsége mellett Békés megyében él a legtöbb szlovák Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a törökök kiűzése után az északi, túlnépesedett területekről telepedtek át a kiürült délkeleti országrészekbe.

  • Nagyjából 30 ezren tartották magukat szlovák nemzetiségűnek Magyarországon a 2011-es népszámláláson.
  • Békéscsaba volt a magyarországi szlovákok legfontosabb kulturális központja, de lakosságarányuk mintegy négy százalékra süllyedt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz hírlevél Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. április 24. 04:35 Pénz

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.

Bukovszki András
2024. április 22. 04:37 Pénz

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 1. 04:34 Élet, Vállalat

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.

Váczi István
2024. április 30. 04:37 Világ

Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve

Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.

Bucsky Péter
2024. április 29. 04:33 Adat, Élet

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.