A sokszor egy-egy, ráadásul meglehetősen távoli beszállítóknak való kitettség, az online kereskedelem térnyerése és a fenntartható működés fokozódó fontossága olyan évek óta lappangó logisztikai kihívásokat eredményeztek, amelyeket a járvány, az energiaválság és az orosz-ukrán háború egycsapásra a felszínre hoztak. E problémák az európai vállalatokat különösen mélyen érintik, de már tudható, hogy miként érdemes rájuk választ adni, amint az kiderült a magyarországi alapítású International Society for Inventory Research (készletezési kutatások nemzetközi társasága) napokban lezajlott budapesti konferenciáján.

Érdemes először is Európa fokozott kitettségének hátterét tisztázni, ami döntően három tényezőnek tudható be az előadások szerint.

1. Egyrészt a kontinens igencsak produktív vállalatai rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá váltak az ázsiai beszállítóik felé az elmúlt évtizedekben.
2. Ehhez kapcsolódik a követező, a közelmúltból eredő ok: a járvány miatti lezárások Kínában és Európában eltérő ütemben történtek, ami jelentős súrlódásokhoz vezetett a megrendelők és a beszállítók között.
3. Szintén a koronavírushoz kapcsolódó tényező, miszerint az európai országok óvintézkedései jellemzően mélyebben érintették a termelést, mint például az Egyesült Államokban hozott szabályok, így az itteni vállalatok nehezebb helyzetbe kerültek az amerikai cégekhez képest.

Henk Zijm, a társaság egykori elnöke, illetve a Twente Egyetem rektora kiemelte, hogy ezen körülmények között ismét

igazolást nyert, hogy érdemes a vállalati rezilienciába, azaz ellenálló-képességbe fektetni.

Noha az alkalmazkodókészség kialakítása és fenntartása forrásigényes, azok a cégek, amelyek áldoztak rá, szinte azonnal át tudtak állni a pandémia alatt szükségessé váló tevékenységekre, mint például az arcmaszkok, fertőtlenítőszerek, lélegeztetőgépek és a bezártság elviselhetőbbé tételét hivatott szolgáltatások biztosítása. Sokan azonban hezitáltak a járvány előtti konjunktúrában az akkori meglátások szerint minimális valószínűséggel bekövetkező forgatókönyvekre felkészülni, és még az első koronavírusos-fertőzöttek felfedezésekor sem érezték magukat fenyegetettnek. Csakhogy kisvártatva vállalkozók tömegei szembesültek olyan rendkívüli problémákkal, mint például a munkájuktól tulajdonképpen eltiltott alkalmazottaik fizetésigénye.

A logisztikában mindez extrém egyensúlytalanságokat eredményezett a különböző szektorokban és országokban jelentkező kereslet és kínálat között Zijm szerint. A 2020 előtti helyzet visszaállítása, az átlátható készletgazdálkodás ráadásul sok szereplőnek egyáltalán nem érdeke, az utóbbi években ugyanis a szállítók egyre nagyobb haszonkulccsal kezdhettek dolgozni, miközben bizonyos vállalatok a kibocsátásuk visszafogása mellett növelhették a bevételeiket.

Ez rendkívüli következményekkel jár az olyan összetett és drága termékek esetében, mint a repülőgépek – az oligopol helyzetben lévő beszállítók miatt mára az sem kirívó, ha egy-egy apró alkatrész hiányán múlik egy repülő összeszerelésének befejezése. Ilyen különös körülmények között

a cégek akkor maradhatnak sikeresek, ha az önellátásra rendezkednek be.

A konferencia több előadása is a drágább, de megbízhatóbb helyi és az olcsóbb, de kiszámíthatatlanabbá vált távoli beszállítók közötti ideális arányt, illetve a készletezés megfelelő szintjét latolgatta. Zijm viszont a korábban másoktól beszerzett termékek elkészítéséhez kellő saját munkaerő- és gépkapacitás biztosításában látja a szállítási nehézségek megoldását hosszabb távon.

A távol-keleti beszállítók alkalmazása sok esetben már a munkaerő-költségeket nézve sem kifizetődő, ami már olyan ágazatokban is felveti a házon belüli gyártás lehetőségét, mint a Tajvannak igencsak kiszolgáltatott félvezetőipar. A szektorban egyre többször szembesülnek határesetekkel a vásárlás és a saját gyártás között meghozott úgynevezett make-or-buy döntés során a cégek, amire Longauer Dóra előadása mutatott rá – a saját gyártásnak ráadásul hosszabb távon újabb löketet adhat, ha több szereplő gyűjt házon belüli termelési tapasztalatokat.

Az ellátási láncok jelenlegi problémáit kicsiben a lakossági fogyasztók átélhetik, amikor élelmiszert vásárolnak az interneten. A viszonylag alacsony termékenkénti haszonkulcsok és az ellátási nehézségek miatt a kereskedők kénytelenek ugyanis bizonyos vásárlókat előnyben részesíteni másokkal szemben, derült ki Willem van Jaarsveld előadásából. Ez a hétköznapokban a visszautasított vagy csak hiányosan teljesített rendelések formájában érzékelhető – ha valaki gyakran szembesül ilyesmivel, valószínűleg nem rendel egyszerre kellő mennyiségű és értékű terméket, továbbá a kiszállítás időpontjának elodázásával is növelhető a sikeres és teljes vásárlás valószínűsége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKamionsofőr már rég nincs elég, most már kamion sincsCsak két dolog hiányzik ahhoz, hogy a fuvarpiac működjön, a kamion és a sofőr. Hogyan fordulhat elő, hogy óriási a kereslet, van gyártókapacitás, mégis egyre nehezebb árut szállítani?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiröhögték a versenytársai, ma már a fél ország az ő automatáit használjaA Foxpost társalapítója szerint csoda, hogy túlélték a kezdeti időszakot, az utóbbi években viszont rendre megduplázta csomagautomatái számát a piacvezető cég.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat beszállítók ellátási lánc konferencia logisztika Olvasson tovább a kategóriában