Idén tovább drágulnak az ingatlanárak Magyarországon, évről-évre egyre nehezebb lakáshoz jutni egy fiatal számára. Elképzelhető, hogy az albérletek jelentik a jövőt? Lehetőségük lesz még gyermekeinknek a saját lakás vásárlására, vagy meg kell tanulniuk egy teljesen új szemléletet?
Egyes nyugat-európai országokban mára teljesen természetes, hogy akár egy egész életen át különböző bérlemények biztosítják az otthont. Többtagú családok költöznek albérletről albérletre, ha új környezetre, vagy épp a családi változásokhoz igazodó méretű lakásra vágynak.
Magyarországon azonban a saját otthon a biztonság érzésének fő letéteményese. Méghozzá igen erőteljesen: nálunk a lakosság 91,3%-a él saját ingatlanban, míg ez az arány Németországban például csak 50, Ausztriában 56, Dániában 62, Franciaországban pedig 64%. Svájcban egyenesen többen laknak kiadott, mint saját lakásban: a lakosság 57,5%-a él olyan ingatlanban, amely nem a saját tulajdona – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2020-ban közölt felméréséből.
Egy kialakult társadalmi szemléletet nem könnyű megváltoztatni – különösen akkor nem, ha olyan sarkalatos kérdésről van szó, mint az otthonunk. A magyarok számára az otthon biztonságát, a gondtalan élethez elengedhetetlen vagyoni hátteret egy saját ház, lakás jelenti, és gyermekeink is ebben a szemléletmódban nőnek fel.
De vajon bennünket is utolérnek a nyugati trendek, és nálunk is a bérlői életforma fog kialakulni? Gyermekeinknek talán már csak egy albérlet jelenti majd az otthont
Kép forrása: Freepik
Tekintve a lakásárak jövedelemhez való viszonyát, nem alaptalan a feltételezés. Az ingatlan.com tavaly év végén közölt a témában egy kutatást, amelyből kiderült, hogy egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához Budapesten 8,5 évnyi teljes nettó átlagbért kell félretenni. Prágában ez a szám 8,6, Varsóban 8,8, Pozsonyban pedig már közel 11 év.
A kutatásból az is kiderült, hogy néhány évvel ezelőtt még csak 7,5 év volt szükséges ahhoz, hogy összegyűljön egy ekkora lakásra való összeg – és a trend folytatódik. Egyre növekszik tehát azoknak az éveknek a száma, amely szükséges lenne ahhoz, hogy összegyűjtsünk egy saját lakásra valót.
Itt ki kell emelni: a fenti szám nem azt jelzi, hogy egy átlagos életmód mellett hány év alatt gyűjthető össze egy lakás ára, hanem azt, hogy amennyiben az illető semmit nem költ el nettó béréből, akkor mennyi idő alatt tehet szert a szükséges összegre. És lássuk be, szinte lehetetlen félretenni egy teljes fizetést.
Nem csoda ezért, hogy egy fiatalnak rendkívül nehéz az életkezdés: szülői segítség és / vagy komoly hitel nélkül teljesen lehetetlen megszereznie saját otthonát.
A lakásárak csökkenésére pedig aligha van esély. A kedvezőbb időszakok mellett hosszú távon árnövekedés jellemzi az ingatlanpiacot – nem hiába közkedvelt befektetési forma az ingatlan. Az alábbi grafikonon is megfigyelhető, hogy néhány (a válság utáni) év árait leszámítva folyamatos drágulás a jellemző, nem is akármilyen mértékben: ha a 2015-ös lakásárakat tekintjük 100%-nak, akkor közelít a duplájához az ingatlanok értéke.
Kép forrása: KSH.hu
A 2009-től 2014-ig terjedő időszakban kifejezetten kedvező áron lehetett hozzájutni a lakásokhoz, a legalacsonyabb árakat 2013-ban kellett fizetni (84,9%). Ezután azonban igen jelentős áremelkedésnek lehetünk tanúi 2016-tól kezdve: 2021-re már 178,6%-ra ugrottak az árak.
Természetesen nem zárható ki semmilyen lehetőség: az ingatlanpiac változik, így meglehet, hogy újra jön majd egy kedvezőbb időszak. Számos tényező ugyanis kiszámíthatatlan, gondoljunk csak az elmúlt néhány évre.
Senki sem számított például a Covid-19 világjárvány kitörésére, és a jelenlegi magas infláció is váratlanul érte a lakosság nagy részét. Nem beszélve arról, hogy a világgazdasági helyzet, vagy háború is igen erőteljes hatást gyakorolhat az ingatlanárakra.
2022-ben elsősorban a magas infláció miatt számíthatunk az ingatlanárak növekedésére. Ezt fokozza, hogy egyre többen próbálják megőrizni pénzük értékét ingatlanbefektetéssel, ami szintén az árakat srófolja fel.
Számos kedvezmény is idén fut ki, így azok is idén vehetnek lakást, akik még szeretnék kihasználni ezeket a lehetőségeket. Ugyanakkor az alapkamatok megemelése miatti kedvezőtlenebb hitellehetőségek, valamint a jövedelmek növekedése némileg visszafoghatja az ingatlanárak elszabadulását.
Ám az új építésű ingatlanoknál még így is 10% feletti drágulást jósolnak a szakértők. A használt lakások esetében sem sokkal derűlátóbbak: 5-10% közötti áremelkedést várnak.
Gyermekeink talán már tényleg nem tudnak majd saját lakáshoz jutni? Ez mindenképp problémát jelentene, hiszen a társadalmi szemléletmód átformálódása hosszabb folyamat, amely több generáción át vezet az út. A mi gyermekeink otthon-fogalmát még a saját tulajdonú ingatlan mintája formálta, igazán biztonságban egy saját lakásban, házban érzik magukat. Nem beszélve arról, hogy egy saját tulajdonban lévő ingatlan pénzügyileg is mindenképp előnyt jelent, amelyet szeretnénk megadni gyermekeink számára.
Erre meg is van a lehetőségünk, ha időben lépünk: előrelátó gondolkodással már havi pár ezer forinttal megteremthetjük gyermekünk számára, hogy saját lakáshoz, vagy legalább megfelelő mértékű önerőhöz jusson.
Ebben segítenek a különböző gyermekcélú megtakarítások, amelyek akár állami támogatással, kedvező feltételekkel, a kamatos kamat erejével segítik céljainkat. Így gyermekünknek is megnyílhat a kapu egy saját ingatlan vásárlása előtt, ami akkorra már talán valódi kuriózumnak fog számítani.
Fizetett hirdetés
Fontos