Ahogy tegnap megírtuk, akadt pár furcsaság, de statisztikai eszközök segítségével kimutatható rendszerszintű csalás nem történt a vasárnapi választásokon. Milyen jelek lehettek volna adott esetben a nemzetközi példák alapján?

Az egyik bevett választási csalási módszer az, hogy azokban a választókörökben, ahol kevesen mennek el szavazni, a számlálóbizottsági tagok maguk kitöltik a szavazólapokat a meg nem jelentek helyett. Ez akkor működik leginkább, ha a bizottságban csak az egyik párt támogatói vannak jelen.

Ilyen csalás esetében azonban kiugróan sok olyan szavazókör lesz, amelyek eredményei magas részvételi arány mellett nagyon magas szavazati arányt mutatnak az egyik párt részére. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy különböző országok 2010-es évek elején rendezett – általában parlamenti – választásain hány szavazókör rendelkezett hasonló részvételi- és a győztes pártra leadott szavazati aránnyal.

Kép forrása: Klimek et al, 2012

Gyanús választás volt az oroszországi 2011-es parlamenti és a 2012-es elnökválasztás – ekkor tért vissza az elnöki posztra Vlagyimir Putyin -, valamint az ugandai 2011-es parlamenti választás. Itt a szavazókörök között sok olyan volt, amely elszakadt a többi eredménytől: 90-100 százalékos részvételi aránnyal rendelkezett és a győztes pártra leadott szavazatok aránya is 90 százalék körül alakul. Ugyanez az ábra a vasárnapi hazai választásokra így néz ki:

Adatok forrása: NVI, G7-számítás

Látszik, hogy nincsenek olyan szavazókörök, amelyekben irreálisan sokan mentek el szavazni, és életszerűtlenül sokan szavaztak volna a Fideszre. Ez megerősíti, hogy rendszerszintű választási csalás nem történt a választásokon. A Fideszre leadott voksok szavazókörönként 53 százalék körül szóródnak, hiszen országosan is ez a kormánypártra leadott szavazatok aránya.

A Fideszre leadott voksok aránya enyhén csökken a részvételi aránnyal. Ez annak tudható be, hogy például a budapesti szavazókörökben magas részvételi arány mellett nem teljesített olyan jól a kormánypárt. A kapcsolat nem túl erős, mivel a nagyvárosi részvételt ellensúlyozza, hogy a kistelepüléseken is sokan mentek el szavazni, és elég nagy arányban a Fidesz-KDNP listájára húzták be az ikszet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt még ennyire narancssárga az országA közel 3200 magyarországi településből mindössze 351 olyan volt, ahol csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága 2018-hoz képest.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem volt szisztematikus csalás a választásokon, de furcsa a sok extrémen fideszes településOlyan választási csalás, amit statisztikai eszközökkel egyértelműen ki lehetne mutatni, nem volt - még akkor sem, ha néhány településen nagyon egy irányba mentek a voksok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan néhány egészen furcsa részvételi adatVan, ahol teljesen egyértelmű a téves adatközlés, máshol nem, de a tömeges napközbeni mozgósításra egyelőre kevés jel utal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet 2022-es választások eredmények szavazókörök választás választási csalás Olvasson tovább a kategóriában