Az Északi Áramlat 2 gázvezetékprojekt újraindításáról tárgyalnak Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök bizalmasai – írja a Financial Times.

• A tárgyalásokat a lap szerint az Oroszországot Németországgal összekötő vezetéket fejlesztő cég korábbi vezérigazgatója irányítja. Az orosz menedzser Putyin régi bizalmasa, és 2022 óta amerikai szankciós listán szerepel.

Előzmények: az oroszok legkésőbb a 2000-es évek eleje óta dolgoznak azon, hogy Ukrajnát kikerülve is képesek legyenek gázt szállítani Európába. Ennek a törekvésnek az egyik kulcseleme lett az Északi Áramlat projekt.

• A Balti-tenger alatt futó első két vezetéket a 2010-es évek elején adták át, és ettől kezdve egészen az orosz-ukrán háború kirobbanásáig ez volt a legfontosabb gázszállítási útvonal Oroszország és az EU között.
• A fejlesztés azonban nem állt le ezzel: 2018 óta épült az Északi Áramlat 2 névre keresztelt újabb két cső, amely megduplázta volna az ezen az útvonalon szállítható gáz mennyiségét.
• Az új vezetékek elkészültek, sőt le is tesztelték őket, ám részben az amerikaiak nyomásgyakorlása miatt nem kapták meg a használatbavételi engedélyt. A háború kirobbanásával pedig biztossá vált, hogy nem üzemelik be őket.
• Azóta a már működő két vezetéken is leálltak a szállítások, 2022 őszén pedig az Északi Áramlat két és az Északi Áramlat 2 egyik csövét felrobbantották.

Számokban: az Észak Áramlat két vezetékének együttes kapacitása évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítását tette lehetővé. Ez az éves magyar fogyasztás 6-7-szerese, a háború előtti uniós felhasználás hetede.

• A vezetékek a háborút megelőzően, sőt még az orosz inváziót követő hónapokban is lényegében teljes kapacitáson működtek, naponta durván 165 millió köbméter gáz érkezett Németországba ezen az útvonalon.
• Azzal, hogy a 2022-es robbantással a négyből három vezetéket kiiktattak, most legfeljebb 27,5 milliárd köbméternyi kapacitást lehetne üzembe állítani. Ha valóban vannak tárgyalások, akkor azok erről szólhatnak.

Felülnézet: bár az Északi Áramlat 2 iránti amerikai érdeklődés nem előzmény nélküli, elég nehezen érthető, hogy az Egyesült Államoknak miért lenne érdeke a projekt újraindítása.

• Nem véletlenül szóltak korábban arról a hírek, hogy az amerikaiak inkább blokkolják a dolgot. Az orosz gáz kiesésével ugyanis maguknak teremthettek piacot Európában.
• Ha maga az infrastruktúra amerikai kézbe kerülne, akkor abból lehetne természetesen bevételük, de valószínűleg ennél többet buknának az orosz versenytárs erősödésén, és az ebből eredő piacvesztésen.
• Az egész csak úgy nyer értelmet, ha egy nagyobb üzleti csomag része – mondta a G7-nek Takácsné Tóth Borbála, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (BCE-REKK) gázpiacokkal foglalkozó főmunkatársa. Ez egyáltalán nem lenne idegen az oroszoktól, korábban európai partnereikkel is gyakran tárgyaltak így.

Mi várható? A projekt felélesztéséhez kevés az orosz és amerikai szándék, nem lehet megkerülni azt a Németországot, ahova befut a vezeték.

• A jogi kérdések mellett a német oldalon időközben valószínűleg olyan leszerelések is történtek, amelyek technikailag is ellehetetlenítik a szállításokat. Emellett az ottani vezetékeket birtokló piaci szereplőkkel is meg kellene egyezni, és az sem a német nyitottságot vetíti előre, hogy a választások győztese, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) Ukrajna támogatásának megerősítésével kampányolt.
• A vezetékről szóló tárgyalások ugyanakkor elég jól illeszkednek abba az új világrendbe, amit az Egyesült Államok és Oroszország elmúlt hetekben egyre látványosabb közeledése jellemez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa már a felrobbantása előtt kiváltotta az Északi ÁramlatotMúlt héten az orosz import újabb évtizedes mélypontra zuhant, az Európába érkező gáz mennyisége azonban így is emelkedett, és ez elég lehet a télre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Donald Trump északi áramlat 2 orosz gáz vlagyimir putyin Olvasson tovább a kategóriában