Úgy néz ki, hogy mégsem tiltja be teljesen a belsőégésű motorokat 2035-től az EU
Engedélyezheti a plug-in hibrid autók eladását az Európai Bizottság 2035 után. A Bizottság már a múlt héten kiadott stratégiai dokumentumában is utalt erre, amikor azt írta: a klímasemlegességi célokat technológiasemleges megközelítéssel kell elérni az autóiparban.
A Spiegel szerint azonban a szabályozás puhítása rossz hír az autóvásárlóknak, mert a tisztán elektromos autók ára magas szinten maradhat, az európai autóiparban pedig maradhatnak az elmúlt egy-két évre jellemző gyenge eladási számok.
Miért fontos ez? A győri Audi-, a kecskeméti Mercedes-, és az esztergomi Suzuki-gyárban is készítenek hibrid modelleket. A Suzuki-gyárban viszont 90 százalékban nem-tölthető autókról van szó.
Zöldszervezetek szerint az Európai Bizottság vissza akar venni a zöldpolitikai terveiből. A Bizottság 2024-ben publikált vizsgálata szerint a plug-in hibrideket nem töltik fel elég gyakran árammal a felhasználók, ezért a szén-dioxid kibocsátásuk a hivatalos érték többszöröse.
Reakciók: az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) vezetője, Ola Källenius nyílt levélben jelezte az Európai Bizottságnak, hogy szeretné, ha rugalmasabb lenne az unió zöld átmenetre vonatkozó szabályzata. Szerinte az uniós szabályozás és a piac nincs szinkronban egymással, az elektromos autókra pedig egyelőre nincs igény abban a mértékben, ahogy azt a Bizottság előírta.
A Mercedes-Benz fő lobbistája, a korábbi CDU-s politikus, Eckart von Klaeden is egyik fő céljaként fogalmazta meg a plug-in hibridek engedélyének meghosszabbítását a 2035 utáni időszakra.
Az ACEA lobbiereje ugyan véges, de a 2035-ös határidő az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt szerint sem tartható. A német és az olasz kormány is halasztaná a 2035-ös tiltást.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ezért felkérte az közlekedésért és turizmusért felelős uniós biztost, Aposztolosz Cicikosztaszt, hogy legkésőbb március 5-éig készítsen akciótervet az autóipari szabályozásokról.
Von der Leyen is hajlandó újra megvizsgálni a Green Deal megvalósíthatóságát – bár ő ezt nem puhításnak, hanem egyszerűsítésnek hívja. Az erről szóló dokumentum február 26-án lesz nyilvános.
Tágabb kontextus: Nagy-Britanniában a belsőégésű motorral felszerelt új autók eladását már 2030-tól betiltják. A gyártóknak már a tavalyi évben is gondoskodniuk kellett arról, hogy a járműeladás legalább 22 százalékának elektromos modellekből kell állnia. Ez nem minden gyártónak sikerült.
Mi várható? Még nem egyértelmű, hogy milyen módon és mennyit lazítanak a szabályozáson.
A plug-in hibridek eladásának 2035 utáni engedélyezése mellett felmerült még, hogy maradjon lehetőség a hatótávnövelő technológia – egy olyan kis robbanómotor, ami az akkumulátort tudja tölteni – használata 2035 után is, és a bírság megfizetésére vonatkozó szabályok lazítása is napirenden van.
Úgy tűnik, mintha kiárusítaná országát az ukrán elnök, de a szóban forgó lelőhelyek vagy orosz megszállás alá kerültek, vagy tőke és szaktudás kell a kiaknázásukhoz.
A munkaidő-csökkentés több nyugat-európai országban is napirenden van. A spanyol javaslatnak viszont először át kell mennie a parlamenten, ahol a kormánypártnak nincs többsége.
Saját mércéjéhez képest is hajmeresztő ötlettel állt elő az amerikai elnök a Gázai övezet jövőjével kapcsolatban, de nehéz elképzelni a megvalósulását.