Be kell fejezni az olajkitermelést az amazóniai esőerdő egyik védett területén, miután a vasárnapi ecuadori népszavazáson közel 59 százalék erre szavazott. Az őslakos törzsek által lakott terület az Amazonas biológiailag egyik legdiverzebb része.

• A Yasuní National Park egy tetszőleges egyhektáros területén feltételezhetően több állatfaj él, mint egész Európában és több fafaj, mint Észak-Amerikában.

Miért fontos ez? A történelminek nevezett népszavazáson egy Magyarországnál lényegesen szegényebb ország (harmadakkora az egy főre eső GDP) lakosai döntöttek úgy, hogy jelentős állami bevételekről mondanak le a környezet megóvása érdekében. Az amazóniai esőerdő a világ legfontosabb ökoszisztémái közé tartozik, megóvása kulcsfontosságú a klímaváltozás mérsékléséhez.

Számokban: az olaj Ecuador fő exportterméke, tavaly az exportbevétel 35 százalékát tette ki. A mostani döntéssel mintegy 12 százalékkal, napi közel 60 ezer hordóval csökken a kitermelése. Hivatalos becslés szerint éves szinten 1,2 milliárd dollár (420 milliárd forint) bevételtől esik el Ecuador.

• A Yasuní National Park területe nagyjából akkora, mint két magyar megye (10 ezer négyzetkilométer), bár nem a területének egészén tiltották be a kitermelést.
• Egy másik népszavazást is tartottak, amelyen 68 százalék szavazott arra, hogy tiltsák be a bányászatot a főváros, Quito közelében fekvő Choco Andino erdőben, amely nagyjából akkora, mint egy fél magyar megye.

Előzmények: Rafael Correa korábbi elnök hat éven át kampányolt azzal gazdag országoknál, hogy fizessék ki a védett területen fekvő olajmennyiség várható hasznának a felét. Mivel a kért összeg töredéke érkezett csak be, tíz éve elindult a kitermelés.

• Az őslakosok és környezetvédők kezdeményezésére jelentős társadalmi ellenállás indult, 1400 önkéntes járta az utcákat, és közel 800 ezren írták alá a népszavazási kezdeményezést (a szükséges 200 ezer helyett).

Tágabb kontextus: bár tavaly 10 százalékkal több erdőterületet irtottak ki az előző évhez képest (percenként 11 focipályányi őserdő tűnt el), számos jel mutatja, hogy egyre láthatóbb a politikai akarat az őserdők megvédésére. Indonéziában és Malajziában például drasztikusan csökkent a letarolt erdők aránya állami programoknak köszönhetően.

• A brazil Lula elnök kezdeményezésére két hete tartották meg az első esőerdő konferenciát az Amazonas országai, a két Kongó és Indonézia részvételével. Azzal a céllal ültek össze, hogy 2030-ig teljesen véget vessenek az esőerdők irtásának, bár ez nem került írásba, maga a találkozó így is fontos első lépésnek tűnik.
• Mióta Lula hivatalban van, az idei év első hét hónapjában 42 százalékkal kevesebb területen vágták ki a fákat, mint egy évvel ezelőtt. A tavaly megválasztott kolumbiai elnök, Gustavo Petro pedig azt tűzte ki célul, hogy Kolumbia legyen az első ország, amely környezetvédelmi okok miatt felhagy az olajkitermeléssel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPercenként 11 focipályányi esőerdőt irtottak ki tavaly, de van reményIndonéziában és Malajziában látványosan kevesebb erdőt irtanak ki, Brazíliában Lula megválasztása hozhat változást, több szegény országban viszont romlik a helyzet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Amazonas Ecuador esőerdő Olvasson tovább a kategóriában