Megdöbbentően nagy tételben és egyszerűen játsszák ki az Oroszország elleni szankciókat
Ha az Oroszország elleni szankciók megkerüléséről volt szó, eddig főleg az a módszer került szóba, amikor egy harmadik országon keresztül jut el valamilyen érzékeny termék az orosz piacra. Például egy olasz cég egy török vállalatnak ad el valamit, amely aztán azt Oroszországba értékesíti tovább, és az áru ténylegesen be is járja ezt az útvonalat.
A jelek szerint azonban ennél egyszerűbben is megkerülik a szabályokat. A Financial Times különböző országok külkereskedelmi statisztikáit elemezve arra jutott, hogy rengeteg áru meg sem érkezik a közvetítő országba, hanem jó eséllyel egyenesen Oroszországba viszik, meghamisítva a dokumentációt. Ahogy a brit gazdasági lap is felhívja rá a figyelmet, az ilyen tükörstatisztikák sosem fedik egymást teljesen, most azonban olyan mértékű eltérésről van szó, amelynek nincs életszerű magyarázata a szankciók megkerülésén kívül.
„Hová máshová mennének? Hirtelen miért van szükségük ezeknek az országoknak ezekre az árucikkekre? Kinek van ezekre leginkább szüksége a térségben? Nyilvánvalóan Oroszországnak” – fogalmazott a lapnak a szankciók betartását felügyelő észt miniszter.
Ráadásul nem kis tételekről van szó: több mint egymilliárd dollár értékű olyan áruról, amelyet a civil és a katonai szektor is felhasználhat, épp ezért kerültek fel ezek a termékek a szankciós listára. Például repülőgép-alkatrészek, optikai és rádiótechnikai berendezések, forrasztópákák vagy éppen gázturbinák. Ráadásul az utóbbi három áruféleség szinte egyáltalán nem ér el az elméleti célországba, majdnem az összes eltűnik út közben.
Az említett egymilliárd dollár pedig csak az alsó becslés, hiszen a lap egy kétmilliárd dolláros mintát vizsgált meg a nyilvánosan elérhető külkereskedelmi statisztikákból, ahol az eladó egy uniós tagállamban lévő cég, míg a vevő kazah, kirgiz vagy örmény vállalat. Vagyis
a mintában szereplő áruknak durván a fele köddé vált a feladó és a vevő között.
A jelenség pedig valószínűleg a vizsgált kétmilliárd dollárnál jóval nagyobb áruforgalmat érint, már csak azért is, mert az említett országok mellett például Törökország vagy Grúzia is gyakran szóba kerül, mint amelyen keresztül megkerülik az Oroszország elleni szankciókat. Az uniós kettős hasznosítású termékek kazah importjának felfutása papíron olyan jelentős, hogy az az orosz-belarusz importkiesés 40 százalékát fedezi ebben a termékcsoportban.
Világ
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Elbukott a magyar-német blokk, jöhet a kínai ellencsapás az autóipari vámok miatt
Nem sikerült újabb szövetségeseket találni, így maradnak a vámok a kínai elektromos autókkal szemben. Kérdés, hogy mit lép válaszként Kína.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
