Megdöbbentően nagy tételben és egyszerűen játsszák ki az Oroszország elleni szankciókat
Ha az Oroszország elleni szankciók megkerüléséről volt szó, eddig főleg az a módszer került szóba, amikor egy harmadik országon keresztül jut el valamilyen érzékeny termék az orosz piacra. Például egy olasz cég egy török vállalatnak ad el valamit, amely aztán azt Oroszországba értékesíti tovább, és az áru ténylegesen be is járja ezt az útvonalat.
A jelek szerint azonban ennél egyszerűbben is megkerülik a szabályokat. A Financial Times különböző országok külkereskedelmi statisztikáit elemezve arra jutott, hogy rengeteg áru meg sem érkezik a közvetítő országba, hanem jó eséllyel egyenesen Oroszországba viszik, meghamisítva a dokumentációt. Ahogy a brit gazdasági lap is felhívja rá a figyelmet, az ilyen tükörstatisztikák sosem fedik egymást teljesen, most azonban olyan mértékű eltérésről van szó, amelynek nincs életszerű magyarázata a szankciók megkerülésén kívül.
„Hová máshová mennének? Hirtelen miért van szükségük ezeknek az országoknak ezekre az árucikkekre? Kinek van ezekre leginkább szüksége a térségben? Nyilvánvalóan Oroszországnak” – fogalmazott a lapnak a szankciók betartását felügyelő észt miniszter.
Ráadásul nem kis tételekről van szó: több mint egymilliárd dollár értékű olyan áruról, amelyet a civil és a katonai szektor is felhasználhat, épp ezért kerültek fel ezek a termékek a szankciós listára. Például repülőgép-alkatrészek, optikai és rádiótechnikai berendezések, forrasztópákák vagy éppen gázturbinák. Ráadásul az utóbbi három áruféleség szinte egyáltalán nem ér el az elméleti célországba, majdnem az összes eltűnik út közben.
Az említett egymilliárd dollár pedig csak az alsó becslés, hiszen a lap egy kétmilliárd dolláros mintát vizsgált meg a nyilvánosan elérhető külkereskedelmi statisztikákból, ahol az eladó egy uniós tagállamban lévő cég, míg a vevő kazah, kirgiz vagy örmény vállalat. Vagyis
a mintában szereplő áruknak durván a fele köddé vált a feladó és a vevő között.
A jelenség pedig valószínűleg a vizsgált kétmilliárd dollárnál jóval nagyobb áruforgalmat érint, már csak azért is, mert az említett országok mellett például Törökország vagy Grúzia is gyakran szóba kerül, mint amelyen keresztül megkerülik az Oroszország elleni szankciókat. Az uniós kettős hasznosítású termékek kazah importjának felfutása papíron olyan jelentős, hogy az az orosz-belarusz importkiesés 40 százalékát fedezi ebben a termékcsoportban.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
