Ha az Oroszország elleni szankciók megkerüléséről volt szó, eddig főleg az a módszer került szóba, amikor egy harmadik országon keresztül jut el valamilyen érzékeny termék az orosz piacra. Például egy olasz cég egy török vállalatnak ad el valamit, amely aztán azt Oroszországba értékesíti tovább, és az áru ténylegesen be is járja ezt az útvonalat.

A jelek szerint azonban ennél egyszerűbben is megkerülik a szabályokat. A Financial Times különböző országok külkereskedelmi statisztikáit elemezve arra jutott, hogy rengeteg áru meg sem érkezik a közvetítő országba, hanem jó eséllyel egyenesen Oroszországba viszik, meghamisítva a dokumentációt. Ahogy a brit gazdasági lap is felhívja rá a figyelmet, az ilyen tükörstatisztikák sosem fedik egymást teljesen, most azonban olyan mértékű eltérésről van szó, amelynek nincs életszerű magyarázata a szankciók megkerülésén kívül.

„Hová máshová mennének? Hirtelen miért van szükségük ezeknek az országoknak ezekre az árucikkekre? Kinek van ezekre leginkább szüksége a térségben? Nyilvánvalóan Oroszországnak” – fogalmazott a lapnak a szankciók betartását felügyelő észt miniszter.

Ráadásul nem kis tételekről van szó: több mint egymilliárd dollár értékű olyan áruról, amelyet a civil és a katonai szektor is felhasználhat, épp ezért kerültek fel ezek a termékek a szankciós listára. Például repülőgép-alkatrészek, optikai és rádiótechnikai berendezések, forrasztópákák vagy éppen gázturbinák. Ráadásul az utóbbi három áruféleség szinte egyáltalán nem ér el az elméleti célországba, majdnem az összes eltűnik út közben.

Az említett egymilliárd dollár pedig csak az alsó becslés, hiszen a lap egy kétmilliárd dolláros mintát vizsgált meg a nyilvánosan elérhető külkereskedelmi statisztikákból, ahol az eladó egy uniós tagállamban lévő cég, míg a vevő kazah, kirgiz vagy örmény vállalat. Vagyis

a mintában szereplő áruknak durván a fele köddé vált a feladó és a vevő között.

A jelenség pedig valószínűleg a vizsgált kétmilliárd dollárnál jóval nagyobb áruforgalmat érint, már csak azért is, mert az említett országok mellett például Törökország vagy Grúzia is gyakran szóba kerül, mint amelyen keresztül megkerülik az Oroszország elleni szankciókat. Az uniós kettős hasznosítású termékek kazah importjának felfutása papíron olyan jelentős, hogy az az orosz-belarusz importkiesés 40 százalékát fedezi ebben a termékcsoportban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szankciók legalább két évtizedes stagnálásba küldik az orosz gazdaságotTóth-Czifra András, Oroszországgal foglalkozó politikai elemző szerint a felszín alatt látszik, hogy az orosz gazdasági modell komoly kihívásokkal küzd. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFájni fognak a szankciók Putyinnak, de ebből még baj is lehetMoszkva évekig készült a szankciók kivédésére, de Amerika és az EU meglepően súlyos pénzügyi korlátozásokat jelentett be Ukrajna lerohanása után. Ez azonban nem feltétlenül hoz békét, sőt akár súlyosbíthatja is az orosz agressziót.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Mindenki spekulál, visszatért a banditizmus" - az autósok már érzik a szankciók hatását OroszországbanA raktárak szinte teljesen kiürültek, az árak elszálltak, sok beszámoló szerint a piacot elárasztották a lopott és hamisított alkatrészek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ export gazdasági szankció orosz-ukrán háború Oroszország szankciók Olvasson tovább a kategóriában