A Puma gyalogsági harcjármű elvileg az egyik legmodernebbnek számító német páncélos, ám egy közelmúltbeli hadgyakorlat tapasztalatai alapján megbízhatósága a nullához közelít.
A Bundeswehr 10. páncélos hadosztályához tartozó 37. páncélgránátos (a német terminológiában ez a páncélos egységek gépesített gyalogságának a neve) dandár a hadsereg münsteri gyakorlóterére vonult ki lőgyakorlatra, felkészülendő arra, hogy jövőre az egység része lesz a NATO gyors reagálású erőinek.
Néhány nap után a dandár 18 Pumájából mindössze kettő maradt működőképes, a többi elektronikai problémák miatt használhatatlanná vált, az egyikben még egy komolyabb kábeltűz is történt. Nem sokkal később az utolsó kettő is kiesett a szolgálatból a jármű testéből irányított – a teljes fegyverzetet hordozó – torony problémája miatt. Pedig állítólag csak közepesen erőltették meg a harcjárműveket, a valós harctéri körülmények ennél sokkal mostohábbak.
Az ügyről elsőként a Stern számolt be a hadosztály parancsnokának levele alapján, amelyet a hadsereg parancsnokságának és a hadügyminisztériumnak írt. Ezt valószínűleg azért szivárogtattak ki a hetilaphoz, hogy a gondokat ne lehessen titokban tartani.
A probléma egyrészt megdöbbentő, mert a típus gyártása még 2009-ben kezdődött, és tavaly augusztusig 350 darabot adtak át a német hadseregnek, tehát finoman szólva sem olyan új harcjárműről van szó, amelynél természetesek a kezdeti hibák. Valószínűleg egyébként nem is készült volna belőle több, ha nem tör ki Ukrajnában a háború, így viszont idén márciusban további 229 Puma beszerzésére biztosított forrást a német kormány.
Másrészt viszont a típusnak rengeteg problémája volt már korábban nemcsak a fejlesztési és tesztelési szakaszban, hanem a szolgálatba állítását követően is, így nem annyira meglepő, hogy újabbak jelentkeztek. Igaz, a korábbi gondokat elvileg már megszüntették, és ilyen tömeges meghibásodás amúgy is elfogadhatatlan.
Miután ez nyilvánosságra került, a német védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy a problémák elhárításáig a hadsereg nem vesz át több járművet a gyártótól, amely egyébként a Rheinmetall és a Kraus-Maffei Wegmann konzorciuma. Ennek hatására az előbbi részvényeinek árfolyama tegnap 7 százalékkal esett a tőzsdén.
A Pumák szerepkörét átmenetileg az 1960-as években kifejlesztett Marderek veszik át. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy ezt a típust az ukránok szeretnék megkapni, ám ezt eddig a német kormány elutasította, mondván, ezek nélkülözhetetlenek az ország védelméhez. Ez eddig csak üres kifogásnak tűnt, de a fentiek fényében lehet, hogy mégiscsak van benne valami.
Igaz, azzal nem volt gondja a német döntéshozóknak, hogy Görögországnak adjanak át Mardereket, hogy annak hadserege cserébe szovjet gyártmányú BMP-1-eseket küldjön az ukránoknak. A húzódozás mögött vélhetőleg az áll, hogy Németországnak nem akar az első lenni, amely nyugati gyártású lövészpáncélosokat küld az ukránoknak, ezt ugyanis még az Egyesült Államok sem tette meg. Hasonló kategóriában az ukránok eddig csak páncélozott csapatszállítókhoz jutottak hozzá, amelyek tűzereje sokkal kisebb. Mindenesetre így, hogy a Marderekre otthon is szükség van, még kisebb az esélye annak, hogy Ukrajna kaphasson a típusból.
