Szinte egyszerre tart nukleáris hadgyakorlatot a NATO és az orosz hadsereg

A NATO megkezdte az idei Steadfast Noon (Állhatatos dél) nevű nukleáris hadgyakorlatát, az orosz hadsereg pedig várhatóan még a hónapban megtartja rutinszerű, szintén nuklerás hadgyakorlatát Grom (Mennydörgés) néven. Mivel Moszkva kommunikációjában többször hangsúlyozta már fenyegető kontextusban is a saját nukleáris képességeit, a gyakorlatukat a nyugati katonai szövetség árgus szemekkel fogja figyelni. Szakértők szerint ugyanakkor szinte biztos, hogy a NATO kiszúrná a felkészülést taktikai atomtöltetek bevetésére, bár Moszkva egy-egy robbanófejet civil teherautóban is elszállíthat a tárolóhelyéről, vagy a hadgyakorlat leple alatt is mozgathat robbanófejeket. A helyzetet az is fokozza, hogy korábban Oroszország mindig bejelentette a nukleáris gyakorlat helyét és idejét az Egyesült Államoknak, ez idén egyelőre nem történt meg, noha biztos, hogy a gyakorlatot meg fogják tartani.

Sötétebb hangulat

A háború korábbi pontján az Egyesült Államok még elhalasztotta a Minuteman III névre hallgató interkontinentális ballisztikus rakéta tesztjét, mert attól tartottak, hogy ez csak az eszkaláció kockázatát hordozná, és Moszkva félreértheti a szándékot. Ilyet az amerikai hadsereg 2001 óta összesen háromszor csinált. A lépés egyes szakértőktől dicsértetet kapott, szerintük az Egyesült Államok visszafogottsága bölcs előrelátásról árulkodik, mások viszont azt mondták, a halasztást is ugyanúgy félreértelmezheti Putyin, és akárhogy bizonygatja a Biden-adminisztráció az ellenkezőjét, lesz egy olyan olvasata, hogy Moszkva zavarba hozta Washingtont, mert az gyenge és megfélemlíthető.

Azóta a helyzet némileg sötétebb és feszültebb lett, a NATO főtitkára, Jens Soltenberg szerint az Állhatatos Dél elhalasztása egyértelműen a gyengeség jele lenne.

Elemzők szerint a helyzet az eszkaláció iskolapéldája, mindkét fél meg akarja mutatni az elrettentő kapacitásait és elszántságát. Joe Biden azt mondta, hogy 1962 óta soha nem volt ilyen közel a világ egy nukleáris katasztrófához, és más nyugati vezetők is fontosnak érezték, hogy emlékeztessék Putyint az atom használatának súlyos következményeire. Ráadásul az orosz hadsereget a háború legutóbbi fázisában hátrébb szorították az ukrán erők, ami Putyint akár korábbi fenyegetési beváltására is sarkallhatja.

A nyugat megtámadásának tűnne

Az Állhatatos Dél akcióban az Egyesült Államok és 13 másik NATO-ország vesz részt, és keretei között nukleáris töltetek szállítására is alkalmas B-52-es bombázók repülnek el Európa fölött (Belgium, Nagy-Britannia és az Északi-tenger légtere érintett), de a gyakorlaton részt vesz további 60 katonai repülőgép. Valódi, éles fegyver bevetésére nem kerül sor, a gyakorlat célja, hogy a NATO-tagok között a nukleáris fegyverek mozgatása hatékonyan és gyorsan mehessen végbe szükség esetén, illetve, hogy naprakészen tartsák a rendszert. A Mennydörgés hadgyakorlat során pedig minden valószínűség szerint tengeralattjáróról indítható interkontinentális ballisztikus rakéta kilövésére is sor kerül.

A nagy hatótávú stratégiai atomtölteteket alapjáraton is készültségben tartják, használatukról akkor szerezne tudomást a nyugat, ha már a levegőben vannak. Bevetésük az orosz-ukrán háborúban viszont azonnal egy nyugat elleni támadásnak tűnne a NATO számára, ezért mindent összevetve ez kifejezetten valószínűtlen.

A mintegy 2000, kisebb hatótávú és robbanóerejű orosz taktikai atomtöltet némelyikének bevetése kivitelezhetőbb lenne. Ezeket raktárokban tárolják, és bevetés előtt a megfelelő repülőgépekre és rakétákra kell felhelyezni. A tárolók körüli aktivitást műholdképeken gyorsan észrevenné a nyugati katonai hírszerzés és elhárítás. A tölteket vonattal vagy teherautóval, különleges katonai egységek kíséretében lehet mozgatni.

Tudni akarják, hogy tudjuk

Az Economistnak nyilatkozó veterán katonai szakértő szerint a fentiek miatt Moszkva egyetlen lehetősége az lenne, ha mindenképpen nukleáris fegyvert akarna bevetni, hogy egy-két taktikai töltetet hétköznapi teherautóban szállít el a tárolóból, amivel aztán demonstrálhatná képességeit. Ha egyszer a töltetet elhelyezték egy mobil rakéta kilövő egységen, már nehéz megtalálni.

Egy másik, az ENSZ fegyverkezéssel és lefegyverzéssel foglalkozó intézetének szakértője szerint a legfontosabb még így is az, hogy Oroszország mindig biztos lehet abban, hogy megfigyelik, vagyis soha nem tudhatja biztosan, hogy a nyugat nem tud egy lépéséről.

Ráadásul a nukleáris fegyverek elrejtése valójában ellentétes Moszkva céljaival, hiszen Putyin azt akarja, hogy tudjuk, mire készül, sőt inkább érdekében áll fenyegetni és ezzel lépéseket kikényszeríteni velük, mint használni őket, foglalta össze a helyzetet a Carnagie Endowment for International Peace agytröszt szakértője.

Van doktrína, de nincs

Putyin már korábban is követte ezt a stratégiát: költséghatékony eszközökkel ambivalenciát és bizonytalanságot generál, amit később kihasználhat. Nem idegen tőle, hogy a nukleáris agresszor szerepében „tetszelegjen”. A krími annexió utáni évben is azt nyilatkozta, készen állt a konfliktus során az atomfegyverek készenlétbe helyezésére, és az is előfordult máskor, hogy nukleáris rakétái hatótávját egy olyan animációval érzékeltette, amiben Florida felé repültek a robbanófejek.

Putyin egyébként 2020 közepén frissítette Oroszország elrettentő stratégiáját, aminek része a nukleáris fegyverdoktrína is. A hidegháborúban még szigorúbb „nem lövünk atomot először“ stratégia után ez már elvileg megengedi, hogy nukleáris töltet egy Oroszország létét fenyegető, de nem nukleáris támadásra adott reakcióként vagy elrettentésként is bevethető legyen, noha megelőző csapást, tehát „első lövést” elméletileg így sem enged meg.

Ennek ellenére a módosítást többen is úgy értelmezték, hogy Oroszország lejjebb vitte az atomfegyverek használatának küszöbét, más szakértők vitatták ezt az értelmezést. Abban viszont elég nagy a nyugati szakértők között az egyetértés, hogy bármi is legyen pontosan az orosz nukleáris doktrína, a szavak és gesztusok szintjén azt nem igazán követik az orosz tisztségviselők.