Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. július 11. 10:02 Világ

Visszatérne a jégkorszak, ha atomháborúba keverednének egymással a nagyhatalmak

Az atomháború lehetséges következményeivel kapcsolatos kutatások a hidegháború után visszaszorultak, Ukrajna orosz lerohanása azonban sajnos ismét aktualitást ad nekik. Ezt természetesen mindenki el akarja kerülni, de orosz oldalról hol burkoltabban, hol nyíltabban előkerül az atomfegyverekkel való fenyegetőzés. Ráadásul egy nagyhatalmak közötti kiélezett helyzetben nagyobb a hibák, téves riasztások félreértésének lehetősége is.

A Louisianai Állami Egyetem kutatói számítógépes szimulációkkal vizsgálták több elméleti atomháborús forgatókönyv hatásait, a résztvevők kutatási területe miatt elsősorban az óceánokra és a partvidékekre gyakorolt következményeit. Az egyik forgatókönyv egy olyan atomháborút modellezett, amelynek során az Egyesült Államok és Oroszország összesen 4400 darab, átlagosan 100 kilotonnás (a hirosimai nagyjából 16 kilotonnás volt) atombombát dob le városokra és ipari területekre. Egy másik (többféle változatban) pedig egy indiai-pakisztáni atomháború következményeit igyekezett felmérni, 500 darab, szintén 100 kilotonnás atomfegyver bevetését feltételezve.

A közvetlen pusztításon túl a legsúlyosabb következményt a légkörbe jutó füst, hamu és korom okozná, amely visszaveri a napsugárzás jelentős részét. A legrosszabb, orosz-amerikai forgatókönyv szerint 150 teragramm (150 millió tonna) anyag kerülne a légkörbe, ami az első hónapban 13 fokkal csökkentené a globális átlaghőmérsékletet.

Az atomháború után még fennmaradó emberi civilizáció túlélését ez többféleképpen is megnehezítené: erről nem szól a tanulmány (amelyet a Bloomberg szemlézett), de a világ közvetlenül nem érintett részén valószínűleg nagyon rossz lenne a termés, ha lenne egyáltalán. Ebben a helyzetben felértékelődhetne a halászat, de – és ez már szerepel a tanulmányban – napsugárzás híján a tengeri algák nagy része elpusztulna, és mivel ezek képezik a tengeri tápláléklánc alapját, a tengerek, óceánok élővilágának nagy része szintén eltűnne.

A hőmérséklet-csökkenés miatt a tengeri jég területe mintegy 10 millió négyzetkilométerrel nőne, folyamatosan eljegesednének olyan fontos kikötők például, mint a kínai Tiencsin, Koppenhága vagy Szentpétervár. (Bár az utóbbi valószínűleg nem létezne már egy amerikai-orosz atomháború után.) Az év egyes szakaszaiban pedig még sok más kikötőt is veszélyeztetne a jég – például Sanghajt -, ami jelentősen megnehezítené az atomháborút túlélő emberiség kereskedelmének fenntartását.

A hatások akkor sem múlnának el egyből, ha a hamu és a korom már eltűnt a légkörből. A tengeri jég sem húzódna vissza teljesen több ezer éven keresztül, vagyis nukleáris jégkorszak következne be. Az óceánok felszínhez közeli részén évtizedeket, a mélyben pedig évszázadokat venne igénybe az élővilág helyreállása.

A szerzők szerint egyébként a tanulmányuknak akkor is van haszna, ha sosem tör ki atomháború. A nagy vulkánkitörések ugyanis szintén jelentős mennyiségű anyagot juttatnak a légkörbe, és a földtörténet során már többször is jelentősen megváltoztatták a klímát. Mivel a kitöréseket megakadályozni nem tudjuk, a potenciális hatások felmérése legalább arra lehetőséget ad, hogy a hatásokkal jobban meg tudjunk birkózni adott esetben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyintól minden kitelik?Az orosz elnök első atomparancsa nagyrészt blöff volt, de ettől még nem nyugodhatunk meg. További félelemkeltő, provokatív akciókhoz is folyamodhat az orosz vezetés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA második világháború óta nem volt ilyen közel a végítéletCsütörtök reggel előremozdították a Végítélet Óráját, így már csak két percre van a világ egy ember okozta teljes katasztrófától. Legalábbis így gondolja az amerikai tudományos szervezet, amelyik 1947 óta mozgatja a szimbolikus órát, ami a globális atomháború közelségét akarja jelezni.

Világ atomfegyver atomháború egyesült államok india orosz-ukrán háború Oroszország Pakisztán Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. szeptember 26. 10:01 Világ

Devizaválság fenyegeti Ázsia jelentős részét

Az amerikai jegybank kamatemelései, illetve általában a szigorúbb monetáris politikája egyre nagyobb felfordulást okoz a világ devizapiacain.

Avatar
2022. szeptember 24. 15:27 Pénz, Világ

Fontos részleteket takar el a nyilvánosság elől a brit udvartartás, a közvélemény ennek ellenére kitart mellettük

III. Károly népszerűsége sokat javult, mióta király lett, bár vannak, akik szerint túl sokba kerül a királyi intézmény fenntartása.

Hajdu Miklós
2022. szeptember 24. 06:41 Világ

A balti államok és Lengyelország nem látják szívesen az Oroszországból menekülőket

A már külföldre menekült oroszok szerint azonban még akár a Putyinhoz közel állók számára is engedélyezni kellene a határátlépést bizonyos feltételek mellett.

Fontos

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fabók Bálint
2022. szeptember 24. 07:51 Tech

G7 Reggel: Goudát beérő trappista és egy spórolós óvónő

A kormány recessziós várakozása, egy szemléletformáló élményről és árdrágítók elleni razzia a mai G7 Reggelben.

Ne hagyd ki