Az orosz gáztól egyébként az európai átlaghoz képest sokkal kevésbé függő Spanyolország a héten új korlátozó intézkedéseket vezetett be az energiakrízis mértékének csökkentése érdekében: az üzleteket tilos 27 fok alá hűteni, télen pedig tilos lesz 19 fok fölé melegíteni – írja a Bloomberg. A rendelet jövő novemberig marad érvényben, ami jól mutatja, hogy egyelőre nem számolnak azzal, hogy javulni fog a helyzet az energiapiacon. A korlátozás részeként az üzleteknek tilos este 10 óra után kivilágítaniuk a kirakataikat, és minden boltnak kötelező lesz egy digitális kijelzőn mutatni a bolton belüli hőmérsékletet a járókelőknek. Olaszország és Görögország is 27 foknál húzta meg a középületekben beállítható legalacsonyabb nyári hőfokot.
Párizsban számolnak azzal, hogy télen áramszünetek fogják megnehezíteni a hétköznapokat, ezért már most megtiltották az éttermeknek és bároknak, hogy a teraszokat fűtsék, valamint 150 eurós büntetést kaphatnak azok a közintézmények, ahol a klimatizáltság ellenére nyitva vannak az ajtók vagy az ablakok.
Berlin már lemondott arról, hogy kivilágítsa a köztéri látványosságokat, sötétbe borult a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop is, ráadásul a németeknél egyre nagyobb gondot jelent a forróság, mely elapasztja a folyók vizét – a Rajna például már alig hajózható, ami azért baj, mert nemcsak a nemzetgazdaságilag kiemelten fontos gyárak számára érkezik vízi úton az utánpótlás egy része, de például az áramtermeléshez szükséges erőművekbe is a Rajnán érkezik a szén. A téli energiahiány átírhatja a munka szabályait is, a Bloomberg szerint a közhivatalnokok számára megváltozhat a munkarend, hogy minél inkább kihasználhassák azokat az órákat, amikor még van természetes fény.
A britek esetében a Financial Times egy energetikai tanulmányt idéz, mely már 5 évvel ezelőtt számolt egy esetleges gázkrízissel. A tanulmány legpesszimistább forgatókönyve szerint egy nagyon hideg tél esetén, ha még elegendő légmozgás sincs, a lakosság 28 százalékának nem fogják tudni kielégíteni az energiaigényét.
