A tartós szárazság miatt olyan alacsonnyá vált a Rajna vízszintje, hogy az uszályokat legjobb esetben is csak félig lehet megterhelni, ami sok szállítmány esetében azzal jár, hogy már nem éri meg a fuvarozás.
A felső és alsó hajózási szakaszt elválasztó Kaubnál – nagyjából félúton Mannhein és Bonn között – 75 centiméter körüli a vízállás*A történelmileg bevett vízmércén mérve, ez természetesen nem azt jelenti, hogy a folyó legmélyebb pontján csak ennyi víz lenne a mederben., az évnek ebben a szakaszában erre utoljára 2007-ben volt példa.
A Bloomberg által megszólaltatott német vízügyi szakember arra figyelmeztetett, hogy ha a vízállás 40 centiméterre vagy az alá csökken, akkor egyáltalán nem éri meg árut szállítani a folyón Kaubtól délre. Ideális esetben legalább 250 centiméter lenne a vízállás a szóban forgó mérési ponton.
Ez egyebek mellett azért probléma, mert Kaubtól délre – Mannheimban és Karlsruhében – két olyan nagy hőerőmű is üzemel, amely vízi úton biztosítja a szenet a működéséhez. Ez viszont az alacsony vízállás miatt nehézségekbe ütközik, igaz, a tartalék szénkészleteknek köszönhetően ez egyelőre nem jár az áramtermelés csökkenésével. A probléma csak az, hogy a vízállás általában egészen október elejéig csökkenni szokott a Rajnán, vagyis a gondok még csak most kezdődnek igazán.
Ez most különösen okot ad az aggodalomra, mert ma ugyan újraindult az orosz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken Németországba, de nem az utóbbi években megszokott mértékben, és kiszámíthatatlan, hogy mikor tekeri még szorosabbra a csapot a Gazprom. Ezért sok országban a szenes hőerőművekben végzett áramtermelés felpörgetésével igyekeznek minél több földgázt tartalékolni a télre – de ehhez értelemszerűen szén kell az erőművekbe.
De a rajnai vízi út sok más ágazat számára szintén létfontosságú Hollandiától Svájcig; csak német cégeket említve, támaszkodik a folyami szállításra is például a Mercedes-Benz, az autóipari beszállító Bosch és Thyssenkrupp, illetve a vegyipari óriás, a Bayer is. Amikor 2018-ban a mostanihoz hasonlóan alacsony volt a vízállás, az 0,7 százalékkal vetette vissza német gazdaság növekedését. A közel 24 milliárd eurós kiesés akkor a magyar gazdaság teljesítménye ötödének felelt meg.
