Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

A The Guardian részletes riportban mutatta be azokat az agrárkutatásokat, amelyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait is elviselő búzafajtákat keresnek. A lap munkatársai Mexikóban jártak, ahol egy nemzetközi intézet tudósai a különböző búzafajták keresztezésével, de igencsak sziszifuszi munkával keresik a megfelelő egyedeket.

A kutatások abból az egyre inkább nyilvánvaló feltételezésből indulnak ki, hogy a jelenlegi globális élelmiszer-termelés nincs felkészülve a klímaváltozás miatt elkerülhetetlennek tűnő változásokra. Olyan növényeket kell nemesíteni, amelyek sokkal jobban bírják a hőséget, a szárazságot, de elviselik azt is, ha egyszerre özönvízszerű esőzések következnek be.

A kutatók a világ legtávolabbi sarkaiból is összeszedik azokat az akár vad búzafajtákat, amelyek potenciálisan kedvező tulajdonságokkal bírnak, ám ahogy a brit lapnak is elmondták, ez egy szinte soha véget nem érő versenyfutás lesz az idővel.Nemcsak azért, mert a szélsőséges időjárásnak világszerte egyre több tanújelét látjuk, hanem azért is, mert 

a legújabb nemesített haszonnövényekre reagál a természet, a kórokozók is alkalmazkodnak hozzájuk.

 

A különböző formákban világszerte mindenhol termesztett és fogyasztott búza mai formái biológiai értelemben olyan elődökre vezethetők vissza, amelyeket az őskorban, azon belül a neolitikumban háziasítottak a mai Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika területein. Az alapváltozatok idővel lokálisan alkalmazkodó fajták kialakulásához vezettek, a modern kori áttörést pedig Norman Borlaug amerikai kutató érte el, amikor egy japán búzából származó gént ültetett be a népszerű fajtákba. Ezzel lerövidítette a búza szárát, és így a növényt nem kellett túl korán learatni – a fejlesztés előtt azért nem lehetett kivárni az aratással, mert a hosszú szár miatt a búza könnyen megdőlt.

Borlaug Nobel-békedíjat kapott, miután fejlesztéseinek köszönhetően olyan mértékben nőtt világszerte a terméshozam, hogy az komolyan csökkentette az éhínséget.

A munka gigászi, évente körülbelül 5000 új fejlesztési vonalat tesztelnek le különböző éghajlati modellekben, súlyos és közepesen súlyos szárazságban vagy éppen hőségben. Minden évben kiválasztják azokat, amelyek a különféle szempontok szerint ígéretesek, és ezek képezik a következő év nemesítési kísérleteinek alapját, vagyis ezek a növények lesznek az elkövetkező generációk „felmenői”.

Az évi 5 000 tesztből 5 év alatt fokozatosan mintegy 100-ra szűkítik az esélyes jelöltek számát, majd ezeket világszerte elküldik éles tesztekre, különböző éghajlati körülmények közé. Ezzel a módszerrel hat év alatt körülbelül 50 potenciális új búzaváltozatot tudnak kínálni a jelentkező országoknak, amelyek aztán további tesztelések után ajánlhatják ezeket a helyi gazdáknak. A cél az, hogy a fejlesztési ciklust négy évre csökkentsék.

A kutatók figyelme újabban arra összpontosul, hogy rájöjjenek, mi történik éjszaka a búzaföldön.

Egy 2007-es tanulmány ugyanis feltárta, hogy az éjszakai hőmérséklet minden egyes Celsius foknyi emelkedése 6 százalékkal csökkenti a terméshozamot, márpedig az éjszakai globális felmelegedés még gyorsabb, mint a nappali.

Régóta feltételezik, hogy a haszonnövények éjszaka „pihennek”, azaz vizet tartalékolnak ahhoz, hogy napközben a fotoszintézis és a tápanyagszállítás jól működjön. Melegebb éjszakákon azonban több vizet kell fogyasztaniuk, így kevesebbet tudnak elraktározni, nappalra dehidratálódnak és a növekedésük lelassul. A fő kutatási irányok között van ezért az is, hogy olyan fajtákat nemesítsenek, amelyek kevésbé érzékenyek az éjszakai hőmérséklet-növekedésre.

A programot javarészt a civil szféra adományaiból tartják fenn (például Bill Gates vagy Carlos Slim alapítványainak forrásaiból), abban ugyanis nincs üzlet, hogy Afrikában szárazságtűrő új fajtákat értékesítsenek. A világ vetőmagpiacát négy nagy agrokémiai multi uralja, fejlesztéseik kifejezetten a terméshozamok növelésére koncentrálnak, elsősorban azzal a megoldással, hogy mindig újabb gomba- és rovarölő szereket dobnak piacra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz orosz gáz alternatívája lehet Algéria, de van vele egy nem kis problémaA kitermelt gáz jelentős része a levegőbe szivárog, ezt meg kellene állítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErdősítéssel mentené meg a csokoládét a legnagyobb kakaóbab-termesztőOlyan sok erdőt vágtak ki korábban, hogy az már a kakaó termesztését is hátráltatja, ezért magántőkét is mozgósítva szeretnék megfordítani a folyamatot.

Világ búza gabona hőség klímaváltozás nemesítés szárazság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Váczi István
2022. július 1. 10:48 Világ

Tőlük várják a megoldást, de alig tudják már növelni a felhozatalt a legnagyobb olajkitermelők

A szándék megvan a növelésre, de már tavasszal is több millió hordóval maradt el a kitermelés a kvóták által meghatározott mennyiségtől.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Hajdu Miklós
2022. június 30. 17:45 Adat

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén kell elviselni a tíz százalék feletti inflációt

A rendkívüli infláció következményei sokkal keményebben érinthetik az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon élőket, mint azokat, akik az ország más térségeiben laknak.

Avatar
2022. június 30. 10:03 Adat, Világ

Új, kelet-európai központja van a kontinens kábítószeriparának

Az ENSZ új jelentése szerint veszélyes irány a marihuána egyre több országra jellemző legalizálása, a kokaingyártás nő, az európai csempészet pedig átalakul.