Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. június 24. 10:42 Világ

Versenyt futnak a kutatók az idővel, hogy a klímaváltozást elviselő búzát nemesítsenek

A The Guardian részletes riportban mutatta be azokat az agrárkutatásokat, amelyekkel a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait is elviselő búzafajtákat keresnek. A lap munkatársai Mexikóban jártak, ahol egy nemzetközi intézet tudósai a különböző búzafajták keresztezésével, de igencsak sziszifuszi munkával keresik a megfelelő egyedeket.

A kutatások abból az egyre inkább nyilvánvaló feltételezésből indulnak ki, hogy a jelenlegi globális élelmiszer-termelés nincs felkészülve a klímaváltozás miatt elkerülhetetlennek tűnő változásokra. Olyan növényeket kell nemesíteni, amelyek sokkal jobban bírják a hőséget, a szárazságot, de elviselik azt is, ha egyszerre özönvízszerű esőzések következnek be.

A kutatók a világ legtávolabbi sarkaiból is összeszedik azokat az akár vad búzafajtákat, amelyek potenciálisan kedvező tulajdonságokkal bírnak, ám ahogy a brit lapnak is elmondták, ez egy szinte soha véget nem érő versenyfutás lesz az idővel.Nemcsak azért, mert a szélsőséges időjárásnak világszerte egyre több tanújelét látjuk, hanem azért is, mert 

a legújabb nemesített haszonnövényekre reagál a természet, a kórokozók is alkalmazkodnak hozzájuk.

 

A különböző formákban világszerte mindenhol termesztett és fogyasztott búza mai formái biológiai értelemben olyan elődökre vezethetők vissza, amelyeket az őskorban, azon belül a neolitikumban háziasítottak a mai Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika területein. Az alapváltozatok idővel lokálisan alkalmazkodó fajták kialakulásához vezettek, a modern kori áttörést pedig Norman Borlaug amerikai kutató érte el, amikor egy japán búzából származó gént ültetett be a népszerű fajtákba. Ezzel lerövidítette a búza szárát, és így a növényt nem kellett túl korán learatni – a fejlesztés előtt azért nem lehetett kivárni az aratással, mert a hosszú szár miatt a búza könnyen megdőlt.

Borlaug Nobel-békedíjat kapott, miután fejlesztéseinek köszönhetően olyan mértékben nőtt világszerte a terméshozam, hogy az komolyan csökkentette az éhínséget.

A munka gigászi, évente körülbelül 5000 új fejlesztési vonalat tesztelnek le különböző éghajlati modellekben, súlyos és közepesen súlyos szárazságban vagy éppen hőségben. Minden évben kiválasztják azokat, amelyek a különféle szempontok szerint ígéretesek, és ezek képezik a következő év nemesítési kísérleteinek alapját, vagyis ezek a növények lesznek az elkövetkező generációk „felmenői”.

Az évi 5 000 tesztből 5 év alatt fokozatosan mintegy 100-ra szűkítik az esélyes jelöltek számát, majd ezeket világszerte elküldik éles tesztekre, különböző éghajlati körülmények közé. Ezzel a módszerrel hat év alatt körülbelül 50 potenciális új búzaváltozatot tudnak kínálni a jelentkező országoknak, amelyek aztán további tesztelések után ajánlhatják ezeket a helyi gazdáknak. A cél az, hogy a fejlesztési ciklust négy évre csökkentsék.

A kutatók figyelme újabban arra összpontosul, hogy rájöjjenek, mi történik éjszaka a búzaföldön.

Egy 2007-es tanulmány ugyanis feltárta, hogy az éjszakai hőmérséklet minden egyes Celsius foknyi emelkedése 6 százalékkal csökkenti a terméshozamot, márpedig az éjszakai globális felmelegedés még gyorsabb, mint a nappali.

Régóta feltételezik, hogy a haszonnövények éjszaka „pihennek”, azaz vizet tartalékolnak ahhoz, hogy napközben a fotoszintézis és a tápanyagszállítás jól működjön. Melegebb éjszakákon azonban több vizet kell fogyasztaniuk, így kevesebbet tudnak elraktározni, nappalra dehidratálódnak és a növekedésük lelassul. A fő kutatási irányok között van ezért az is, hogy olyan fajtákat nemesítsenek, amelyek kevésbé érzékenyek az éjszakai hőmérséklet-növekedésre.

A programot javarészt a civil szféra adományaiból tartják fenn (például Bill Gates vagy Carlos Slim alapítványainak forrásaiból), abban ugyanis nincs üzlet, hogy Afrikában szárazságtűrő új fajtákat értékesítsenek. A világ vetőmagpiacát négy nagy agrokémiai multi uralja, fejlesztéseik kifejezetten a terméshozamok növelésére koncentrálnak, elsősorban azzal a megoldással, hogy mindig újabb gomba- és rovarölő szereket dobnak piacra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz orosz gáz alternatívája lehet Algéria, de van vele egy nem kis problémaA kitermelt gáz jelentős része a levegőbe szivárog, ezt meg kellene állítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErdősítéssel mentené meg a csokoládét a legnagyobb kakaóbab-termesztőOlyan sok erdőt vágtak ki korábban, hogy az már a kakaó termesztését is hátráltatja, ezért magántőkét is mozgósítva szeretnék megfordítani a folyamatot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ búza gabona hőség klímaváltozás nemesítés szárazság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Avatar
2024. június 19. 17:00 Világ

Amikor saját részvényeseit perli az olajipari óriás: trójai faló vagy zseniális klímahack?

Az ExxonMobil és a részvényesi álca mögé bújt klímaaktivista csoportok közti jogi csata kimenetele fontos precedenst teremthet abban, hogy mit kérhetnek számon a részvényesek egy olajipari vállalaton.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.