Erdősítéssel mentené meg a csokoládét a legnagyobb kakaóbab-termesztő
A kakaó – és így a csokoládé – a klímaváltozás által leginkább fenyegetett termények, élelmiszerek közé tartozik, amihez az előállítás nagy földrajzi koncentrációja is hozzájárul: a nyugat-afrikai Elefántcsontpart és Ghána adja a világ kakaótermelésének körülbelül kétharmadát.
Ezekben az országokban az éghajlatváltozás hatásait ráadásul súlyosbítja az erdőirtás, ami önmagában is kedvezőtlenül hat a csapadékviszonyokra, és megkönnyíti a sivatag terjeszkedését. Az elefántcsontparti kormány igyekszik küzdeni az erdőirtás ellen, az a cél, az évtized végére az ország területének ötödét erdő borítsa. A műholdas adatok azonban azt mutatják, hogy továbbra is évről évre nagy területen vágják ki a fákat.
A kormány ezért most azzal próbálkozik, hogy a magánszektorral összefogva – másfél milliárd dollár tőkét bevonva – segítse a károsodott erdők helyreállítását és az élelmiszer-termelés növelését. Bár ezek gyakran ellentétes szempontok, pont a kakaóbab-termesztés mutatja, hogy az utóbbi erőltetése végső soron minden szempontból káros: az elmúlt évtizedekben világszerte több millió hektár erdőt irtottak ki kakaóültetvények létesítése érdekében, ám az említett káros hatások csökkentik a terméshozamot.
„Létfontosságú, hogy helyreállítsuk a földünket” – fogalmazott az ország miniszterelnöke egy múlt heti konferencián a Bloomberg cikke szerint. Hozzátette, ha erre nem lesznek képesek, akkor 2-6 százalékkal több háztartás süllyed extrém mértékű szegénységbe az évtized végéig. Elefántcsontparton sok millióan élnek a mezőgazdaságból, amely a Világbank adatai szerint 2020-ban a gazdasági teljesítmény ötödét adta.
A klímaváltozás általános trendjei miatt egyébként valószínűleg akkor is változtatni kell majd a kakaótermesztés módszerein, ha az erdőtelepítési, illetve- helyreállítási program sikerrel jár. Ezzel kapcsolatban több lehetőség is szóba kerülhet, erről érdemes elolvasni a masfelfok.hu oldalon 2021 végén megjelent cikket.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
