A világ erdőterületei az elmúlt tíz évben tovább csökkentek. Mintegy 1,1 százalékos csökkenéssel nagyjából 470 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el, ami megközelíti Spanyolország méretét. Az erdős területek nagysága azonban jelentősen eltérően változott a különböző földrészek között.
Afrikában közel hat százalékkal csökkent az erődterületek aránya, Dél-Amerikában pedig három százalékkal. Velük szemben Ázsiában jelentősen, közel két százalékkal lett több erdő. Az ázsiai növekedés Kínának köszönhető, ugyanis a kontinensen számottevően csökkent volna az erdők aránya, ha Kína nem erdősít jelentős mértékben.
Kínában 1978-ban indult el egy jelentős erdőtelepítési program Belső-Mongóliában, amely Nagy Zöld Fal néven fut (Afrikában is hasonló néven megy egy még jelentősebb erdőtelepítési projekt). Az erdősítési program eredeti célja az volt, hogy visszaszorítsák a Mongóliával szomszédos területek elsivatagosodását.
Videó az erdősítési programról
A Góbi-sivatagból induló, egyre súlyosabb homokviharok komoly károkat okoztak a kínai mezőgazdaságnak (illetve akár a japánnak, vagy az észak- és dél-koreainak). A sivatagosodás megállítása miatt Kínában évtizedek óta minden tavasszal vállalati dolgozók, kormányzati tisztviselők és iskolások tömegei vesznek részt faültetési programokban az északi határnál.
Mivel a program már évtizedek óta fut, számos tanulsággal szolgál a jövő erdőtelepítéseinek. A kezdetekben számos hibát vétettek a tervezők: eleinte a minél gyorsabb eredmények végett gyorsan növekedő nyárfákat telepítettek, ezeket azonban kártevők támadták meg.
Több millió fát kellett kivágni, látványosan kiütközött a hasonló telepített erdők hátránya: jóval sérülékenyebbek a kártevők és a betegségek ellen az egy vagy néhány fajból álló erdők, mint egy komplett ökoszisztéma. A telepített, egy fafajból állók erdők ráadásul jelentősen kevesebb szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a természetes erdők, ami a klímaváltozás mérséklése miatt lenne fontos.
Kína erdőterületei látványosan, harminc év alatt mintegy 50 százalékkal nőttek, így jelenleg nagyjából az ország 23 százalékát borítják erdők. A 220 millió hektáron elterülő erdőknek több mint harmada telepített.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
