Cukormentes verziója is lesz annak az instant kakaópornak, amelyet a Nestlé Szerencsen gyárt, és hamarosan újrahasznosítható papírba fog csomagolni. Ez a hír önmagában aligha lenne érdekes, ha nem tehetnénk hozzá azt is, hogy a svájci gyökerű globális multi Európában elsőként Magyarországon vezeti be ezt a terméket.
Emlékszel valaha is olyan élelmiszeripari termékre, amely Európában elsőként a magyar boltok polcain jelent meg? Mivel mi nem emlékszünk ilyenre, azt feltételeztük, hogy tesztprojektről van szó, és a Nestlé a cég szempontjából egészen apró piacon méri fel az első reakciókat.
A Nestlé azonban azt mondta nekünk, hogy szó sincs tesztről. Több információt viszont nem közölt.
Hogy össze tudjuk vetni a méreteket: a Nestlé magyarországi árbevétele 2017-ben 126 milliárd forint volt, ami nagyon szép összeg, de ha a teljes csoportot nézzük, akkor átszámolva 25 ezer milliárd forintot kapunk, vagyis a globális bevételnek mindössze a 200 ezred (!) része keletkezik Magyarországon.
Az instant kakaó elég fontos termék a Nestlé üzletmenetében, de olyan óriáscégről van szó, hogy ha megpróbálunk közelíteni a magyar gyártású kakaóporokhoz, akkor hamarosan az az érzésünk támad, mintha a kerekítési hibahatár közelébe jutnánk.
A Nestlé sajnos nem sokat árul el a bevételi szerkezetéről, de azt igen, hogy a por alapú és folyékony italok szegmense a teljes forgalmának durván az egyötödét adja. Ennek mintegy felét azonban a kávéporok és kapszulás kávék viszik el, vagyis a maradék 10 százalékon osztozik a jeges teától kezdve a kakaóporig minden.
Ha másképp közelítünk, akkor is ugyanezt kapjuk: Európán, a Közel-Keleten és Észak-Afrikán belül Kelet-Európa összesen is csak 18,5 százalékát adja a bevételnek, és ezen belül Magyarország a népességszám miatt nyilvánvalóan nem képvisel jelentős részt.
A Nestlé egyébként azt sem árulta el, hogy cukor helyett mivel fogja elérni a kakaópor édes ízét, de Magyarország (nem váratlan módon) az édesítőszerek fogyasztásában sem játszik jelentősebb szerepet. A magyar vásárlók többségénél a tapasztalatok szerint az árérzékenység egyelőre felülírja a cukorfogyasztás mérséklésének igényét, vagyis a drágább édesítőszerek alkalmazásával nem lehet tömeges értékesítést elérni.
Kelet-Európa a világ édesítőszer fogyasztásának összesen is csak a 3 százalékát adja, Nyugat-Európában ennek a háromszorosát lehetett már 2016-ban eladni, a legnagyobb felvevőpiac pedig Kína, amelynek piaci részesedése 32 százalék.
