Az orosz gáz alternatívája lehet Algéria, de van vele egy nem kis probléma

Oroszország és Norvégia után Európa harmadik legnagyobb földgázszállítója Algéria, az észak-afrikai ország jelenleg 8 százalékát adja az európai importnak. Az orosz gáz kiváltására való törekvéseknek így természetes célja lehet az algériai behozatal növelése, csakhogy ahogy a Bloomberg írja, a kérdést környezetvédelmi oldalról is kezelni kell.

Egy Greenpeace által támogatott spanyol tanulmány szerint a Hassi R’Mel gázmezőnél lévő kompresszorállomás (műholdas megfigyelések alapján) nagy mennyiségben szivárogtat metánt (azaz földgázt) a környezetébe. Ez a gáz- és olajmező egyébként a fővárostól 550 kilométerre fekszik délre, kiterjedése 70×50 kilométer, és a világ egyik legnagyobb készletét rejti. A mezőt 1956-ban azonosították, és már 1961 óta termel, éves kapacitása jelenleg 100 milliárd köbméter körül van, és vezetékes kapcsolatokkal is rendelkezik Európa felé (Marokkón keresztül és közvetlenül Spanyolországba, illetve Tunézián keresztül Olaszországba). Ám csaknem negyven éve azt is tudjuk, hogy ez a létesítmény nagyon komoly környezetszennyező.

Az Európai Unió törekszik arra, hogy közvetlenül és közvetve is szigorúan kezelje a nagy metánkibocsátókkal való kapcsolatait, ám szakértők szerint most ez sokkal nehezebb lesz. Algéria új ütőkártyát kapott a tárgyalásokhoz, pozíciója erősödhet az orosz gázról leválni készülő EU-val szemben. (A metánszivárgás egyébként a szibériai gázmezőknél és az orosz vezetékeknél is komoly probléma.) Márpedig ez alááshatja az eddigi brüsszeli zöld törekvéseket.

Algéria a tavaly novemberi glasgow-i COP26 klímavédelmi csúcstalálkozón nem csatlakozott ahhoz a több mint 100 ország által aláírt vállaláshoz, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátását.

A Sonatrach, az algériai olaj- és gáztársaság – amely a Hassi R’Mel gázmezőt is üzemelteti -, azt állítja, hogy sokkal kevesebb metánt juttat az atmoszférába, mint amit a nemzetközi felmérések mutatnak. Azt mondják, hogy a fáklyára kitett (azaz a feldolgozás során az üzemben kényszerűségből elégetett) gáz mennyiségét évi 9 milliárd köbméterről 3 milliárdra csökkentették, és ennek ellentételezését beépítették a partneri szerződéseikbe. Állításuk szerint a Világbank is az ő kibocsátási becsléseiket tartotta megfelelőnek.

Az EU májusban jelezte, hogy dekarbonizációs lépésekre készül Algériával. Brüsszelben azt szeretnék elérni, hogy Algéria adja el Európának azt a gáztöbbletet, amit jelenleg elszivárogtat vagy a fáklyán eléget – ehhez persze arra lenne szükség, hogy az üzemeket korszerűsítsék, és ez sokba kerül.

Becslések szerint évente 46 milliárd köbméter földgáz megy veszendőbe hálózati veszteségként, vagy azért, mert ha az adott pillanatban nem lehet továbbítani, akkor el kell égetni. Ez majdnem harmada annak a mennyiségnek, amelyet Európa Oroszországból importál.