Hamarosan egy újabb Bayraktar drónnal erősödik az ukrán hadsereg, ám ezúttal nem kormányzati döntés, hanem közadakozás áll a felajánlás hátterében. A kezdeményezés egy litván újságíró, Andrius Tapinas nevéhez fűződik, akinek felhívására három és fél nap alatt ötmillió euró gyűlt össze több ezer kisebb-nagyobb, zömmel 10 és 500 euró közötti adomány révén.
A tinédzserektől kezdve a politikusokig különféle rétegeket megszólító kampányhoz persze a litván és a török védelmi minisztériumok együttműködésére is szükség volt, ráadásul a gyártó vállalat végül bejelentette, hogy a drónt ingyen adja át – közvetlenül Litvániának, ahonnan aztán Ukrajnába kerül -, az akció szervezőit pedig arra kérte, hogy az összegyűjtött pénzt humanitárius segítségnyújtásra fordítsák.
The people of Lithuania have honorably raised funds to buy a Bayraktar TB2 for Ukraine.
Upon learning this, Baykar will gift a Bayraktar TB2 to Lithuania free of charge and asks those funds go to Ukraine for humanitarian aid.
??????@a_anusauskas@VSemeska@Lithuanian_MoD pic.twitter.com/3PjIyZiME5
— BAYKAR (@BaykarTech) June 2, 2022
Az eset jól példázza a közösségi kezdeményezések szerepét a mostani háborúban, az ukrán frontra ugyanis számos hasonló felajánlás érkezett már az elmúlt hónapok során. Két versenydrónokkal foglalkozó amerikai vállalkozó például szintén egy több millió dolláros eredménnyel záruló kampányt követően szállított Ukrajnába eredetileg hobbicélokra gyártott készülékeket és a katonai átalakításukhoz eszközöket.
Hibáztunk Irakkal, éppen úgy, ahogy Vietnámmal is. Olyan helyekre mentünk el, ahova nem kellett volna. Az ukránok nem kérik, hogy megjelenjünk, csak a támogatásunkra van szükségük. A legkevesebb tehát, amit tehetünk, hogy támogatjuk őket
– nyilatkozta egyikük a New York Times újságírójának, rámutatva az Egyesült Államok kormányzati felajánlásaival párhuzamos civil akciók jelentőségére. A Washington Post pedig olyan amerikai veteránokról írt részletesen, akik elsősorban az éjszakai felderítéshez és harchoz szükséges eszközökkel látják el az ezen a téren nagy hiányosságokkal küzdő ukrán csapatokat.
Az összegyűjtött pénz tekintetében az egyik legjelentősebb kampány a csehországi ukrán követséghez kötődik. Ennek keretében már márciusban több százezer adomány érkezett, összesen nagyjából 670 millió cseh korona (mintegy tízmilliárd forint) értékben, és az interneten számos további lehetőséget találni, ahol az Ukrajnát segítő különböző humanitárius vagy katonai célokra küldhetők pénzösszegek. A tárgyi és pénzadományok mellett akad példa szimbolikusabb gesztusokra is, mint például a washingtoni lobbisták elköteleződése Ukrajna mellett. Adakozásra ráadásul az ukrán kormány is biztosít lehetőséget, április közepéig ezen a csatornán 45 millió dollárnyi támogatás érkezett.
A közösségi finanszírozású, támogatottságú gyűjtések a kormányokat is lépéskényszerbe hozzák. Egy a New York Times által megszólaltatott politológus szerint például
a háború elején kibontakozott társadalmi érdeklődés és elköteleződés lendítette át az amerikai kormányt a kezdeti határozatlanságán.
A segítség azonban nem korlátozódik az ukrán csapatokra, igaz, az oroszok szinte kizárólag a saját hátországukra számíthatnak ebben a tekintetben, derül ki szintén a New York Times beszámolójából. Az amerikai lap szerint alapvetően két tényező sarkallja az oroszokat a hadseregük támogatására: egyrészt a háborúnak nyilvánvalóan vannak támogatói az országban, másrészt az elhúzódó és kudarcokkal is tűzdelt hadviselés során az ütőképes orosz katonaság mítosza jócskán megtépázódott, így sokan sajnálatból adakoznak.
A kezdeményezések mögött zömmel nők állnak, és az adományok között gyakran édességeket, illetve kitartásra buzdító üzeneteket találni. Ugyanakkor a drónokat és éjjellátó berendezéseket az orosz oldalon is szívesen fogadják, ami szintén az eszközellátottság hiányosságait jelzi. Az egészségügyi felszerelések iránt pedig kifejezetten nagy az igény, főleg, miután külföldi segítséggel jelentősen megerősödött az ukrán hadsereg ütőképessége.
Senki se számított ilyen háborúra. Szerintem senki se volt erre felkészülve
– mondta a lapnak Tatyana Plotnyikova, aki már kétszer szállított összesen három tonna segélyszállítmányt az otthonától mintegy ezer kilométerre lévő frontra. A novokujbisevszki vállalkozó a VKontakte nevű orosz közösségi hálózaton teszi közzé, hogy milyen felajánlásokra van éppen szükség – mostanában többnyire kötözőszerekre, érzéstelenítőkre, antibiotikumokra, mankókra és tolószékekre.
Natalja Abijeva már hétszer tette meg a Nyizsnyij Novgorod és a front közötti utat, összesen 22 millió forintnak megfelelő értékű csomaggal. Ő az egészségügyi felszerelésen kívül katonai eszközöket, ruhát és élelmiszert is vitt a frontra, és már a kezdetektől fogva szervezi a segélyakcióit.
Úgy tűnik számomra, hogy az egész világ az ellenségünket segíti. Szeretnénk felajánlani mi is a támogatásunkat, hogy elmondhassuk: „Srácok, veletek vagyunk”
– nyilatkozta telefonon a 37 éves ingatlanügynök a New York Times-nak, akinek férje a fronton szolgál.
A lap kiemeli továbbá, hogy ezek a kezdeményezések jellemzően függetlenek az orosz kormánytól, a közmédia ugyanis elvétve tesz csak róluk említést – vélhetően a Kreml nem szeretné, ha a hadsereg gyengeségeire lehetne következtetni a segélyek alapján. Ha mégis szóba kerül az önkéntesek tevékenysége, akkor elsősorban az otthoniak gondoskodó szándékát emelik ki az állami híradások. Ugyanakkor egyre elterjedtebb az a vélekedés, miszerint a katonák ellátása hiányos, ebben a háború támogatói és ellenzői is jellemzően egyetértenek.
A fronton harcolókat természetesen nemigen érdeklik a politikai megfontolások, ők szívesen teszik közszemlére, hogy mit kaptak orosz civilektől – már csak azért is, mert ezzel segíthetik az újabb adományok érkezését. Figyelemre méltó egyébként, hogy az egyik legutóbbi ilyen híradáson Szu-25-ös gépekkel harcoló csatarepülő-pilótáknak küldött felszerelés is látható, noha a légierő elvileg minden hadseregben kiemelt ellátottságot élvez.
More crowdfunded radios, binoculars, flashlights, and UAVs sent to Russian troops and pilots in Ukraine. pic.twitter.com/bPO8gDBmzl
— Rob Lee (@RALee85) June 3, 2022
Ukrajnára visszatérve, az elmúlt hetekben megtapasztalt összefogás előzményei részint visszavezetők az orosz-ukrán válság nyolc évvel ezelőtti eszkalálódásáig. Az ekkoriban romokban heverő ukrán hadsereghez több mint 15 ezer önkéntes csatlakozott, miközben anyagi és tárgyi adományok érkeztek a világ minden részéről magánszemélyek, cégek, illetve az ukrán diaszpórák jóvoltából. Miután némileg csitult a konfliktus, az adakozás is mérséklődött, de teljesen nem szűnt meg, sőt, bizonyos problémákat is szült: a nyugati donorok hírnevére nézve egyfajta kockázattá kezdett válni a támogatásuk sorsa, míg az ukrán belpolitika számára némileg nyugtalanító volt a magánfinanszírozású fegyveres erők jelenléte.
Világ
Fontos