Az orosz oligarcha egy olyan kifejezés, amiről sokaknak valószínűleg az ízléstelen, elképesztő mértékű pénzszórás jut eszébe. Talán csak Oroszországban nincsenek azzal tisztában, hogy mennyire kirabolja a politikai és gazdasági elit az országot. A nyugati szankciók miatt most egymással versenyt futva kobozzák el a rendszert kiszolgáló oligarchák dollármilliós jachtjait, villáit, kastélyait Európában és Amerikában.
Hogy mennyire egyenlőtlenül oszlik el a vagyon Oroszországban, azt az alábbi grafikon mutatja meg. A Forbes a világ 500 leggazdagabb milliárdosát rangsoroló listája alapján kutatók által készített adatbázisban az látható, hogy ezek a szupergazdagok az adott ország GDP-jének mekkora részével rendelkeznek. (Oroszország adata kékkel látható.)
Csupán 24 orosz oligarcha mondhatta magáénak 2021 elején az orosz GDP ötödét.
Igaz, mindez már csak a múlt: a nyugati országok által kivetetett szankciók néhány nap alatt a milliárdosok vagyonának ötödét, 83 milliárd dollárt radíroztak le a Bloomberg gyűjtése szerint. Ez pedig még csak a kezdet, a szankciók hatására egyrészt vagyonuk egy jelentős részét el fogják kobozni vagy zár alá veszik nyugaton, illetve a – háború elhúzódása, a szankciók hosszas érvényben maradása esetén – borítékolható orosz gazdasági összeomlás miatt az otthoni vagyonelemeik is el fognak értéktelenedni.
Oroszországnál is nagyobb vagyoni koncentráció csak olyan adóparadicsomokban látható, mint a Kajmán-szigetek vagy Monaco. Grúzia és Ciprus pedig egyetlen dollármilliárdosával került fel a listára. A szupergazdagoknak is csak a krémje azonban az, aki felkerül erre az ötszáz fős listára.
Nemcsak a vagyoni különbségek óriásiak, hanem a jövedelmek is extrém módon a szupergazdagoknál koncentrálódnak. Az ENSZ adatai alapján még inkább látható, mennyire lerabolják a gazdagok a társadalmat Oroszországban. 119 országra érhető el adat arról, hogy a leggazdagabb egy százalék a jövedelem mekkora részét szerzi meg.
Oroszországban a 19. legnagyobb volt a világon a jövedelmi különbség. A jövedelmek ötödét a leggazdagabb egy százalék teszi zsebre.
A grafikonon kiemeltük Magyarországot is, nálunk fele akkora a jövedelmi egyenlőtlenség. Fontos kiemelni, hogy nem egy-egy év kiugró adatairól van szó, hanem egy teljes évtized átlagáról.
A jelentősebb országok közül a neoliberalizmus kísérleti terepének tekinthető, a tavaly decemberi választásokkal – talán pont emiatt – radikális baloldali politika felé forduló Chilében és a vagyonok adózatlan elfedéséről híres Egyesült Arab Emirátusokban vannak még magasabb jövedelmi egyenlőtlenségek. Illetve ez a kevés mutató egyike, amiben Oroszország az Egyesült Államok nyomába érhet: csak 0,3 százalékponttal marad le.
Afrikai diktatúrákkal esik egy kategóriába a putyini orosz diktatúra a jövedelmi egyenlőtlenségek terén. Ez nem véletlen, hiszen ahogy a legszegényebb országokban is gyakran csak a bányaiparból, kormányzati kapcsolatok segítségével lehet ilyen vagyonokat felhalmozni, Oroszországban sem az innovatív üzleti ötletek, lehengerlő menedzsmentképességek és az üzletépítés a vagyonosodás útja, a rendszer ajándékáról van szó a hű kiszolgálóinak.
Orosz oligarchavagyonok, európai pénzmosás
Nem sok mindent lehetne azonban Oroszországban kezdeni ilyen bődületes vagyonnal. A luxus életkörülményeket főként Európában és az Egyesült Államokban keresték a putyini rendszer kegyeltjei. Az orosz milliárdosok úgy tudták felvásárolni a londoni luxusingatlanokat, a svájci és osztrák síterepeket, a Riviéra és Toscana villáit, hogy igazság szerint mindenki tudta, hogy nem igazán legális forrásból származó vagyonokról van szó, de a gigantikus összegek felett mindenki szemet hunyt.
Azt szinte lehetetlen megmondani, hogy mekkora illegális vagyon hagyta el Oroszországot az elmúlt évtizedekben, de minden forrás szerint nagyobb összegről van szó, mint a 155 milliárdos magyar GDP. A Global Financial Integrity kutatóintézet legutolsó tanulmánya 2013-ig mérte fel ezt. Akkor azt találták, hogy 1994 és 2011 között 212 milliárd dollárnyi vagyont menekítettek külföldre. Ez az akkori orosz GDP 10 százaléka volt, és a putyini kleptokrácia csak ezután vett igazi lendületet.
A jelentés részletesen bemutatja azokat a módszereket, amivel a vagyont kimenekítették Oroszországból – a legkedveltebb eljárás az egyetlen érdemi orosz exporthoz, a nyersanyag-kereskedelemhez kötődik. Nem túl szofisztikált módon az orosz cégek a szóban forgó tételeket egy holland vagy ciprusi leányvállalatnak adják el a világpiaci ár alatt, majd azok értékesítik tovább. Így a vagyon már nem Oroszországban marad, hanem legálisan európai lesz. Nem véletlen, hogy a Global Financial Integrity jelentése Ciprust az oroszok pénzmosógépének nevezte.
Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy milyen gyorsan és milyen óriási vagyonokat loptak el Oroszországban. Gabriel Zucman, Filip Novokmet és Thomas Piketty kutatásai alapján az látható, hogy a Szovjetunió összeomlása után gyorsan leépült az állami vagyon, a háztartási vagyon bővülésénél is gyorsabban nőtt azonban a külföldre menekített offshore vagyonelemek értéke.
Az orosz offshore vagyonok értéke megközelítette az állam vagyonának nagyságát, nem túlzók tehát azok az állítások, amik úgy állítják be, hogy egyszerűen ellopták az oligarchák az államot.
Gabriel Zucman és szerzőtársainak egy másik kutatása arra a következtetésre jutott, hogy az orosz vagyon 60 százalékát külföldön tartották 2016-ban. Ez egészen döbbenetesen magas szám. A GDP arányában a külföldön, offshore tartott vagyon az egyik legmagasabb a világon Oroszországban. Csak Szaúd-Arábia, Venezuela és az Egyesült Arab Emirátusok előzi az oroszokat.
Forrás: Gabriel Zucman
A vagyonok elrejtéséhez bonyolult cégstruktúrára van szükség, hogy az oligarchák üzlettársai vagy a vagyonukat megalapozó állami hatalmasságok ne láthassanak tisztán. A vagyonok adóparadicsomokba és a valódi tulajdonost elrejtő országokba menekítése nemcsak orosz probléma, de minden más jelentős gazdasághoz képest kimagasló Oroszországban.
Az orosz szupergazdagok a nemzeti vagyon példátlanul nagy részét szerezték meg, és ennek is kiemelkedő részét menekítették külföldre.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a lakosság leggazdagabb tízezrede a vagyon mekkora részével rendelkezett 2000 és 2009 között. Oroszországban ez az európai országokhoz képest háromszoros volt, az Egyesült Államokhoz viszonyítva pedig másfélszeres. A vagyon több mint felét tartották külföldön, ami nemcsak arányában, de nominálisan is példátlanul magas.
Forrás: Gabriel Zucman
A Deutsche Bank elemzői pedig azt is ki tudták mutatni, hogy az orosz offshore vagyon java része a londoni pénzügyi világba talált utat.
Hirtelen eszmélő britek
A drága és hatékony tanácsadók abban voltak az oligarchák segítségére, hogy elrejtsék a valós tulajdonost, segítettek megkerülni a harmadik országból érkező vevőkre vonatkozó korlátozásokat. De talán ennél is fontosabb, hogy rejtve maradhatott a vagyonuk nemcsak a nyugati, de az orosz kíváncsiskodók előtt is.
Boris Johnson brit miniszterelnök azt ígéri a friss szankciók kapcsán, hogy ennek most vége. A brit Nemzeti Bűnügyi Ügynökség egy kleptokrácia akciócsoportot állít fel, hogy a tulajdon matrjoska babáját felnyissák. Jobb későn, mint soha, de civil szervezetek, kutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot, hogy a tisztázatlan eredetű pénzekkel szembeni fellépés hiánya gazdasági, társadalmi és nemzetbiztonsági téren is óriási kockázat.
Oligarchákra szabott letelepedési kötvények
Az Egyesült Királyság, Málta és Ciprus kezdett ugyanis bele abba, hogy gazdag külföldieknek uniós útlevelet ígért jelentős befektetések esetén – és nem voltak túl finnyásak azzal kapcsolatban, hogy ez a pénz miből származott. Magyarországon az óriási társadalmi felháborodás és az uniós nyomás miatt a kormány végül felszámolta azt a letelepedési kötvényt, amivel 20 ezren jutottak be az EU-ba. Ezzel is számos, a putyini rendszer oszlopos tagjának tekinthető szereplő jutott magyar útlevélhez. Mindez azonban eltörpül a britek aranyvízum-programjához képest.
A Wired 2020-as cikke szerint legalább 3 ezer orosz oligarcha jutott be az Egyesült Királyságba 2015-ig, míg az Euractive szerint 2020-ig 2581 ez a szám. Ezekhez képest se kevés az az 1295 orosz, aki a magyar letelepedési kötvénnyel jutott be az EU-ba, ahogy az korábbi cikkünkből kiderült.
Teljesen egyértelmű volt az Egyesült Királyságban, hogy a 2 millió fontos befektetésért cserébe kínált ajtó a nagyvilágra az oligarcháknak szuper üzlet, mégis hiába hívták fel rengetegen a nemzetbiztonsági kockázatokra a figyelmet, még a Szergej Szkripal elleni novicsokos, 2018-as támadás után is vígan mehetett tovább az üzlet.
Ahogy a The Scotsman cikke kiemeli, az aranyvízumokat nem Putyin erőltette rá az Egyesült Királyságra. A Chatham House 2021 decemberében elkészült jelentése szerint 1998 és 2017 között a volt Szovjetunió korrupt utódállamaiból, Azerbajdzsántól Oroszországig a diktatúrákat fenntartó politikusok és oligarchák közel száz értékes ingatlant vásároltak fel 2 milliárd font értékben. Ahogy a jelentés fogalmaz:
a szabályok hatékony végrehajtásának hiánya és az önszabályozásra való hagyatkozás az Egyesült Királyságot a piszkos pénzek menedékévé tette.
Az oligarchák pedig alaposan belekezdtek a felvásárlásba: a Financial Timesban közzétett adatok szerint Angliában és Walesben az orosz címmel bejegyzett tulajdonosok száma 2010-ben még száz alatt volt, 2016-ban 716 felett.
Ez pedig csak a jéghegy csúcsa: a Transparency International 2016-os adatai szerint összesen 4,4 milliárd font értékben vásároltak oligarchák visszás forrásokból ingatlanokat az Egyesült Királyságban. Ezek pedig csak a legfeltűnőbb esetek, mert egy másik elemzés szerint összesen 8 milliárd font ingatlannal és befektetéssel rendelkeznek csak az oroszok az Egyesült Királyságban. Az oligarchák ilyen óriási mértékű vagyonának kiebrudalása még pozitív hatással is lehet: egyesek a fojtogatóan magas londoni ingatlanárak visszaesését várják tőle, bár persze nem az átlagemberek számára elérhető kategóriákban.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
