Egy nemzetközi tudóscsoport kiszámolta, mekkora felületet kellene napelempanelekkel befedni ahhoz, hogy az emberiség energiaigényének megfelelő áramot termeljenek. A Nature Communications-ben közölt tanulmány szerzői a világ háztetőiben rejlő energiatermelő potenciált akarták számszerűsíteni, és arra jutottak: ezek felét kellene napelempanelekkel ellátni ahhoz, hogy az emberiség teljes energiaigényével egyenlő áramot termeljünk napfényből.

Ehhez egy programmal mintegy 300 millió épület és 130 millió négyzetkilométernyi terület adatait elemezték, és megbecsülték, mennyi energiát állíthatna elő a körülbelül 200 ezer négyzetkilométernyi – azaz Magyarország területét több mint kétszeresen meghaladó nagyságú – háztető, amennyiben napelemek lennének rajtuk.

A becsléshez a házak elhelyezkedéséből indultak ki. Általában elmondható, hogy a kanadai és észak-európai területeken 40 százalékos ingadozás is lehet év közben az energia-előállító potenciálban, míg ugyanez az Egyenlítő közelében csak 1 százalék. Az ingadozó területeken ezért tárolni kell a napenergiát.

A tanulmány szerint Ázsiában, ezen belül is Indiában és Kínában rejlik a legnagyobb potenciál, mert nemcsak sokat süt a nap, de a napenergia előállításának költségei is alacsonyak. A napelemes energia-előállítás ezzel szemben az Egyesült Államokban, Japánban és az Egyesült Királyságban a legköltségesebb.

A tanulmány szerzői a The Conversation-ben megjegyzik: a globális áramigény a valóságban sosem származhat egyetlen forrásból, és az időjárás változékonysága miatt sem képes a napenergia egyenletesen kielégíteni a szükségleteket. A napenergia tárolása még mindig nagyon drága, ráadásul bizonyos ipari felhasználók speciális és hatalmas energiaigényét sohasem lesz képes napelemes rendszer biztosítani.

Ennek ellenére a háztetőkre elhelyezett napelempanelekben hatalmas lehetőség rejlik, írják, akár az energiaszegénység enyhítésére, akár a fenntartható energia igényére gondolunk. Ráadásul a szolárpanelek 2010 óta közel 80 százalékkal lettek olcsóbbak.

Idehaza a napelemes háztartási kiserőművek piaca már az elmúlt években is nagyon dinamikusan bővült, tavaly év végétől kezdve pedig jóformán felrobbant a piac. Miközben 2011-ben még ezer ilyen sem volt az országban, tavaly év végén már a 90 ezret közelítette a számuk úgy, hogy egy rövid megtorpanás kivételével évről évre egyre több napelemes rendszert helyeztek üzembe. Az elmúlt nagyjából három évben szinte minden negyedévben 30-80 százalékkal magasabb volt az átadott kiserőművek száma, mint egy évvel korábban.

Az utóbbi években nemcsak Magyarországon telepítik hatalmas lendülettel a háztartási és közüzemi méretű naperőműveket, ugyanez a helyzet Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is – a tengerentúlon a beépített naperőmű-kapacitás két év alatt 48 százalékkal, Európában 34 százalékkal nőtt.

Más kérdés, hogy a kedvező árú kínai napelemek gyártásának jelentős a karbonlábnyoma. De mivel a napelemek általában fosszilis áramtermelő kapacitást váltanak ki, 30 éves élettartamuk alatt klímavédelmi szempontból így is pozitív a mérlegük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem jó ötlet túl sok napelemet rakni a sivatagokbaOlyan láncreakció indulhat el, amely végső soron több kárt okoz, mint hasznot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ energia energiatermelés fenntarhatóság klímaváltozás napelem Olvasson tovább a kategóriában