Tavaly év végétől kezdve teljesen lerohanta a lakosság a háztartási napelemes rendszerek kivitelezésével foglalkozó szolgáltatókat. Ekkor vált hivatalossá ugyanis, hogy aki napelemeket szerel a házára, az 2021 második felétől már csak a jelenlegitől eltérő, sokak által kedvezőtlenebbnek tartott feltételekkel számolhat. Mivel a napelemes rendszerek telepítéséhez hosszabb átfutási idők kellenek, a tavaly bejelentett szabálymódosításnak 2020 utolsó negyedévében még elvileg csak korlátozott hatása lehetett, ám így is három éve nem látott szintre gyorsult a piac amúgy sem lassú növekedése. Az idei első negyedévben aztán teljes őrület tört ki a szektorban, és azok a megrendelők, akik későn eszméltek, jó eséllyel le is csúsztak a kedvezőbbnek tartott feltételekről.

Fél évig tartott az aranyélet

A napelemes háztartási kiserőművek piaca már az elmúlt években is nagyon dinamikusan bővült. Miközben 2011-ben még ezer ilyen sem volt az országban, tavaly év végén már a 90 ezret közelítette a számuk úgy, hogy egy rövid megtorpanás kivételével évről évre egyre több napelemes rendszert helyeztek üzembe. Az elmúlt nagyjából három évben szinte minden negyedévben 30-80 százalékkal magasabb volt az átadott kiserőművek száma, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt időszakban azonban még ehhez képest is sikerült szintet ugrani.

Ahogy korábban is írtunk róla, a rohamnak alapvetően két fő oka van:

1. A lakásfelújításhoz kapható, legfeljebb 3 millió forintos, de a felújításnak legfeljebb felét fedező állami támogatás nagyon népszerű, és mivel napelemekre is igénybe lehet venni, sokan ezzel a kedvezményes konstrukcióval szeretnék megvalósítani a beruházásukat.
2. Ha azonban valaki ezt teszi, akkor csak 2021. június 30-ig tud az áramszolgáltatóval úgynevezett szaldóelszámolással szerződni, ezt követően a szaldó helyére az úgynevezett bruttó elszámolás lép. Ez az a változás, amit a cikk elején említettünk, és ez az a határidő, amelybe sokan bele akartak még férni, ezért siettek a megrendelések leadásával.

A változást sokan azért tartják kedvezőtlennek, mert az eddigi elszámolásban, vagyis a szaldóban a fogyasztónak csak annyit kellett fizetni az áramért, amennyivel egy év alatt a napelemes rendszerének termelésénél többet fogyasztott el. A bruttó elszámolásnál azonban elválik a termelés és a fogyasztás számolása, a szolgáltató megveszi a fogyasztótól a napelem által termelt, de éppen fel nem használt áramot, a fogyasztó pedig megveszi a szolgáltatótól az áramot akkor, amikor a napeleme éppen nem termel.

A szaldóban a szolgáltató és az ügyfél által fizetett ár ugyanakkora, a bruttó elszámolásnál viszont egész biztosan nem lesz ugyanannyi. A pontos szabályozás ugyan még nem ismert, de az eddig felmerült lehetőségek alapján korábban úgy számoltunk, hogy

a bruttó elszámolás a szaldóhoz képest körülbelül 30-40 százalékkal kisebb megtakarítást eredményezhet a háztartás áramköltségében.

A probléma tehát az, hogy aki szaldóval szeretne szerződni, és még állami támogatást is szeretne igénybe venni, annak június 30-ig be kell fejeznie a kivitelezést. Június 30. után pedig az a választási lehetőség marad, hogy a háztartás

1. nem veszi igénybe az állami támogatást, és szaldóval szerződik, vagy
2. igénybe veszi az állami támogatást, de bruttóval szerződik.

Nem kizárt, hogy a maximum 50 százalékos állami támogatással sem rossz biznisz egy ilyen rendszer telepítése, ha pedig nem lehet kihozni a projektből az 50 százalékot, akkor 2023 végéig (a fenti 1. pont szerint) támogatás nélkül még szaldóban lehet maradni.

Az azonban biztos, hogy a támogatás-szaldó kombináció bő egy hónap múlva megszűnik, és ehhez képest jelentőset bukik az, aki csak június vége után fejezi be az otthoni napelemes rendszerének telepítését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venniRoham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Duplázást hozott a támogatás

Ezeket a megfontolásokat már hónapok óta tudhatják azok, akik korábban is gondolkodtak napelem telepítésben, és valószínűleg ezért kezdtek bele sokan olyanok is a beruházásba, akik korábban esetleg halogatták azt.

A megrendeléstől a telepítésig eljutni persze időigényes, vagyis a szabályváltozások bejelentésének komoly érdemi hatása 2020 utolsó negyedévére nem igazán lehetett, ám ennek ellenére is már akkor megindult a roham. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a várható változásokról a piacon egy ideje már terjedtek pletykák, vagyis sejteni lehetett, hogy mi következik 2021-ben.

Mindenesetre tavaly október és december között már 82 százalékkal több napelemes rendszert építettek be, mint 2019 hasonló időszakában.

Ráadásul ezeknek a kiserőműveknek az átlagos teljesítménye is nőtt, így kapacitásban még nagyobb volt a növekedés, a 115 százalékot is meghaladta. Ennél gyorsabban utoljára csak 2018 elején bővült a piac, de akkor ez még számszerűleg csak negyedannyi napelemes rendszert jelentett.

A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint azonban az idei első negyedévben még erre is sikerült rátenni egy lapáttal. A piac egészen biztosan legalább megduplázódott. A területre szakosodott kisebb vállalkozások tele voltak munkával, a nagyobb szereplők elkezdték alvállalkozóknak kiszervezni/leadni a kényelmetlenebb megbízásokat, a szektorban folyamatosan jelentek meg az új telepítők, és az álláshirdetési portálok is tömve voltak az ilyen vállalkozások hirdetéseivel.

Pillanatnyilag, azaz a június végi határidő előtt bő egy hónappal olyan rohanás van, hogy az alvállalkozók naponta két családi ház tetejét fedik be, délelőtt és délután egyet-egyet, és aki ügyes, elég nagyot kaszálhat ezekben a hetekben. Ez a tempó, és a gyakorlatlanabb alvállalkozók bevonása ugyanakkor a kivitelezések átlagos minőségét alaposan lehúzza, remélhetőleg ez a jelenség csak átmeneti lesz.

Az E.On a kérdésünkre azt írta:

tavaly átlagban 40-70 darab háztartási kiserőmű telepítésére szerződtek hetente, az idén az első negyedévben azonban 150 és 200 között mozgott ez a szám.

A cégnél ennek megfelelően jelenleg ez a legintenzívebben fejlődő üzletág, a teljes csoportnál már mintegy 60 ember foglalkozik a napelemes rendszerekkel.

Hasonlóak voltak a tapasztalatai az MVM-nek is: náluk 2021 első negyedévében közel megduplázódott a kivitelezési munkák iránt érdeklődő ügyfelek száma a korábbi év hasonló időszakához képest. A hálózatukra pedig összesen majdnem háromezer igénybejelentés érkezett, ami hatalmas szám, figyelembe véve, hogy tavaly év végén összesen 13 ezer háztartási kiserőmű volt a rendszerükön.

Nem tartanak komolyabb megtorpanástól

Úgy tudjuk, hogy a fővárosban és környékén még az országos átlagnál is gyorsabb volt ez a növekedés. A közép-magyarországi régióban ugyanis az volt a helyzet, hogy a mostani lakásfelújítási támogatás megjelenése előtt egy másik program hajtotta a keresletet. Ez egy európai uniós forrásokból meghirdetett kamat- és mindenféle kezelési díj mentes kölcsön volt, amelyet az MFB szervezett, néhány kereskedelmi bankon keresztül.

Ez a konstrukció azonban régiós keretösszegek szerint működött, ám Közép Magyarországon nagyon hamar kimerült. Ez azt jelentette, hogy 2019 őszétől ezen a területen lényegében csak önerőből lehetett megvalósítani a fejlesztéseket, vagyis nem volt állami támogatás napelemre. 2020-ban ezért inkább csak vidéken volt látványos bővülés, különösen a megyeszékhelyek környékén nagy már a beépített kapacitás.

A mostani lakásfelújítási támogatás azonban Budapesten és környékén is elérhető, ami azt jelentette, hogy a régiós lakosok számára hirtelen újra megnyílt egy jó lehetőség, amire igyekezett mindenki lecsapni. A fent részletezett június 30-i határidő miatt ráadásul gyorsan is kellett lépni, ez magyarázhatja, hogy rövid idő alatt miért lőtt ki a kereslet.

Mindez egyébként esetenként előrehozott vásárlásokhoz is vezethetett: biztosan vannak olyanok, akik a határidős korlát nélkül nem siettek volna ennyire, és csak az év második felében, vagy akár jövőre vágtak volna bele a beruházásba.

A nagyobb cégeknél azonban ennek ellenére sem tartanak attól, hogy júliustól hirtelen fordulat jön majd. Az E.On-nál például azt mondták, az előrehozott vásárlások a második félévben eredményezhetnek némi megtorpanást a piacon, de nem számítanak arra, hogy ez jelentős lenne, mivel szerintük egy ilyen beruházás akkor is vonzó lesz, ha a két kedvezményből (állami támogatás vagy szaldós elszámolás) csak az egyiket lehet igénybe venni.

Mindenesetre a piac felpörgésének eredményeként

a háztartási napelemes rendszerek összesített teljesítőképessége az első félév végére jó eséllyel átlépi majd a 900 megawattot, év végére pedig egész biztosan jóval ezer megawatt felett lesz.

Összehasonlításképpen: a paksi atomerőmű négy blokkjának kapacitása összesen kétezer megawatt.

A kettőt persze sok szempontból nem lehet összehasonlítani, hiszen a napelemes rendszereknél a termelés nem folyamatos, hanem a napsütéses órákhoz kötött, ezért ugyanakkora nukleáris kapacitás nagyjából nyolcszoros termelést tesz lehetővé. Az ezer megawatt azonban így is elég jelentős, ezzel a teljes hazai villamosenergia termelés már 3-4 százalékát adhatják majd a háztartási napelemes rendszerek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Tech bruttó elszámolás megújuló energia napelem napenergia szaldóelszámolás üvegház Olvasson tovább a kategóriában