Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Csúcsra jár a háztartási méretű kisebb napelemes rendszerek telepítése Magyarországon. A kivitelező cégeket az utóbbi időben elözönlötték a megrendelések, sosem látott bonanza van a piacon, a cégeknek tulajdonképpen az okozza a legfőbb gondot, hogy a halomra beérkező megrendeléseket hogyan teljesítsék.

A nagyobb vállalkozók megpróbálják alvállalkozóknak átadni a beeső munkák egy részét, az állásportálok pedig tele vannak olyan hirdetésekkel, ahol a tetőkön való munkákhoz keresnek embereket. Ahogy korábban is írtunk róla, a rohamnak, vagyis a kereslet megugrásának két fő oka van:

  1. A lakásfelújításhoz kapható, legfeljebb 3 millió forintos, de a felújításnak legfeljebb felét fedező állami támogatást a napelemekre is igénybe lehet venni, és sokan ezzel a konstrukcióval szeretnék megvalósítani a beruházásukat.
  2. Ha azonban valaki állami támogatással telepít napelemet, akkor csak 2021. június 30-ig tud az áramszolgáltatóval úgynevezett szaldóelszámolással szerződni.

A piaci helyzet és az államtól lehívható támogatási összeg megértéséhez fontos tisztában lenni a szaldó fogalmával és a hozzá kapcsolt határidőkkel.

A szaldó lényege röviden az, hogy a háztartás egy oda-vissza mérő villanyórát kap, amely az egyik irányba forog, amikor az elektromos hálózatba áramot táplál be a lakás, és a másik irányba, ha onnan éppen áramot kap.

Az órát évente egyszer leolvassák, és ha a háztartás többet használt fel, mint amennyit termelt, akkor a különbözetet kifizeti, vagyis ez lesz az éves villanyszámlája. Ám ha a napelemrendszert úgy tervezik meg, hogy egy év alatt éppen annyit termel, amennyit a háztartás elfogyaszt, akkor a leolvasáskor (ideális esetben) nullát mutat az óra, azaz a háztartásnak nincs villanyszámlája. Erre törekszik a felhasználók döntőt többsége.

A szaldót azonban az úgynevezett bruttó elszámolás fogja felváltani. Ennek konkrét részletei még nem ismertek, de a lényege az lesz, hogy a többletfelhasználást és a többlettermelést külön tarifával számolják ki, és a kettő különbsége adja majd az éves villanyszámla díját. (Az egyértelműség kedvéért: aki szaldós szerződést kötött az áramszolgáltatóval, az abban a rendszerben is marad.)

Könnyen belátható, hogy ha a bruttó rendszerben a háztartás drágábban veszi az áramot, mint amennyiért „eladja” – mert a két tarifa nem egyenlő -, akkor hiába termeli meg a teljes éves igényét, a villanyszámlája nem lehet nulla. (Ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva egy konkrét számoláson is bemutatjuk ugyanezt*Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy egy kwh áram teljes lakossági bruttó díja 40 forint, és a háztartás egy évben elhasznál 3600 kwh-t, így az éves villanyszámlája 144 ezer forint lesz. Ha a napelemek pont 3600 kwh-t termelnek meg egy évben, akkor a villanyszámla évente nulla forint lesz – ez a szaldó lényege.
Ha viszont a bruttó elszámolásban a jogalkotó úgy határoz, hogy a megtermelt 3600 kwh áramot 30 forintért veszi át, miközben az eladási tarifán nem változtat, vagyis az marad 40 forint, akkor a háztartásnak a megtermelt 3600 kwh-ért 108 ezer forintot számolnak el, miközben ugyanúgy 144 ezer forint fizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis az évfordulón 36 ezer forintot ki kell fizetnie. Pedig ugyanarról a napelemes rendszerről beszélünk, ugyanakkora kiépítési költséggel és ugyanakkora teljesítménnyel.
Látszik, hogy a bruttó elszámolásnál a villanyszámla éves összegét végső soron a két tarifa közötti különbség befolyásolja, és ez a jövőben bármikor megváltozhat.
.)

Így érthető meg, hogy miért sietnek most sokan a szaldó lejáró határideje előtt telepíteni egy napelemes rendszert. Fontos körülmény azonban, hogy a szaldóba való bekerülésnek két határideje van:

  1. Aki állami támogatást is igénybe vesz a finanszírozáshoz, annak már idén június végéig be kell fejeznie a telepítést,
  2. aki viszont nem vesz igénybe állami támogatást, az 2023 végéig köthet szaldós elszámolást.

A kivitelező cégek egy része a nagyon sok munka miatt már hetek óta nem tudja garantálni a megrendelőknek, hogy a napelemes rendszert még június vége előtt telepíteni tudja, vagyis valószínű, hogy

aki most kap észbe, az már lekésett az állami támogatás+szaldó együttes lehetőségéről.

Aki tehát most tervez, annak két választási lehetősége maradt 2023 végéig:

  1. vagy állami támogatás nélkül (akár piaci alapú hitelből) építteti ki a rendszert, és a szaldóelszámolást választja,
  2. vagy igénybe veszi a most nagyon népszerű állami támogatást, ám ekkor kénytelen a bruttó elszámolással szerződni a napelemes rendszerre.

Nézzük meg, hogy melyik milyen lehetőségeket tartogat.

Kiindulópont, hogy a választás (támogatás vagy a szaldóelszámolás) alapvetően két dologtól függ majd: az átvételi ártól, amit a napelem-tulajdonosok kapnak a hálózatra termelt villamosenergiáért, és a támogatás mértékétől (illetve annak is fontos a szerepe, hogy mennyi ideig üzemel a napelemes erőmű).

Kezdjük az előbbivel. Bár a szabályozás továbbra sem tiszta, így nem lehet biztosan tudni, milyen áron számol majd el egymással a szolgáltató és a napelem-tulajdonos, azért van néhány reálisnak látszó forgatókönyv. Az egyik leginkább optimistának az a verzió tűnik, amikor a napelemes felhasználó – ahogy minden más fogyasztó – kifizeti a normál rezsicsökkentett áron a teljes mennyiséget, amit a hálózatból vesz, viszont az általa termelt villamosenergiáért csak az energiadíjat kapja meg, a rendszerhasználatit nem.

Persze ez utóbbi két díjtétel valószínűleg csak azoknak mond bármit, akiknek a villanyszámla-olvasgatás a hobbija. A többieknek: a lényeg nagyjából annyi, hogy nemcsak magáért az áramért mint termékért fizetünk, hanem azért is, hogy valaki eljuttatja azt az otthonunkba. A villanyszámlánknak ez a része a rendszerhasználati díj (azért fizetünk, mert használjuk a villamosenergia-hálózatot).

Ráadásul nem is kis rész ez a tétel, konkrétan nagyobb, mint maga az energiadíj – tehát amennyibe maga az áram kerül. Előbbiért kilowattóránként nagyjából nettó 14 forintot fizetünk, a rendszer használatáért viszont körülbelül 16-ot*pontos számot rengeteg okból nem lehet mondani, a díjak ugyanis függnek például a fogyasztás mennyiségétől, a szolgáltatás helyétől, a vételezés időpontjától..

Azaz az optimista verzió is nagyjából az, hogy a napelemesek az általuk termelt áramért csak feleannyit kapnak majd, mint amennyit nekik kell kifizetniük*Ez egyébként nagyon is indokolt, hiszen a napelem csak megtermeli az áramot, arról, hogy az elérjen a felhasználási helyre, már nem a napelem tulajdonosa, hanem a hálózat fenntartója gondoskodik.. Persze ez a termelésnek arra a részére, amit helyben elfogyasztanak, nem vonatkozik, azzal nincs ilyen probléma: ebben a tekintetben továbbra is a teljes áramköltséget megspórolják, hiszen nem pörög a villanyóra sem erre, sem arra.

A bruttó elszámolás tehát csak azt a részt fogja érinteni, amikor a napelem által megtermelt áramot nem a mosógép vagy a tévé működtetésére használja fel a tulajdonos, hanem a hálózatba táplálja be, mivel neki éppen akkor nincs rá szüksége.

Tapasztalatok szerint egy napelemes háztartási kiserőmű áramtermelésének nagyjából a 30-40 százalékát fogyasztják el helyben a tulajdonosok, a maradék 60-70 százalék az, amit visszatáplálnak a hálózatba, majd későbbi időpontban „lefogyasztják” a hálózatról.

Ez azt jelenti, hogy míg a szaldóelszámolásban az otthon termelt áram után semmit nem kellett fizetni, a jövőben ez már csak a megtermelt mennyiség nagyjából egyharmadára lesz igaz, a fogyasztás kétharmadánál pedig a számla felét spórolja meg a fogyasztó. Így ennél a verziónál a bruttó elszámolás a szaldóhoz képest körülbelül 30-35 százalékkal kisebb megtakarítást eredményez a háztartás áramköltségében.

Vegyünk egy ennél kissé kedvezőtlenebb verziót: amikor a napelem tulajdonosa az energiadíjat sem kapja meg teljes egészében, csak annak a nettó, tehát áfával csökkentett részét. Ez esetben a rendszerhasználati díj mellett az áramdíj áfáját is bukja, így a megtakarítás-csökkenés már nem 30-35, hanem 40 százalék fölött lesz.

Valószínű tehát, hogy ezt a 30-40 százalékot bukta el az, aki kicsúszott a törvényi határidőből, és már nem veheti igénybe együtt a támogatást és a szaldóelszámolást.

Ezután érdemes áttérni a másik fontos tényezőre, a támogatás mértékére, vagyis arra, hogy ezt az elbukott 30-40 százalékot hogyan lehet kompenzálni a támogatással.

Ha egy kétmillió forintos napelemrendszerrel számolunk (ez a legtöbb háztartásnál általában elég a fogyasztás fedezésére), akkor a szaldónál 8 százalék körüli diszkontrátával – vagy ilyen hitelkamattal – számolva körülbelül 20 évre jön ki a megtérülés, nagyjából ennyi idő alatt lehet a szaldóval „megkeresni” a kétmillió forint beruházást, utána pedig már minden megtermelt kilowatt csak hoz a konyhára. A bruttóval viszont ugyanilyen feltételezett piaci körülmények között 20 év alatt a szaldóhoz képest éppen 30-40 százalékkal kisebb megtérülést lehet csak elérni.

A jelenlegi információk alapján tehát akkor érheti meg inkább a bruttó elszámolást választani, ha a beruházásnak 30-40 százaléknál nagyobb részét lehet támogatásból finanszírozni, hiszen várhatóan csak ekkora állami pénzzel lehet ellensúlyozni a szaldóhoz képest keletkező hátrányt. Ez a lakásfelújítási támogatással elvileg el is képzelhető, hiszen ott az a szabály, hogy a költségeknek akár az 50 százalékát is meg lehet kapni támogatásként.

De nem véletlenül fogalmaztunk úgy, hogy „elvileg”.

A támogatás egyik feltétele ugyanis az, hogy annak összegében csak fele-fele arányban szerepelhet az anyagköltség és a munkadíj. Tehát maradva a példánknál, ha valaki kétmillió forintért épít napelemes rendszert a házára, akkor csak úgy kaphatja meg az egymillió forintot támogatásként, ha anyagra és beszerelésre egyaránt legalább félmillió forintot költ.

Csakhogy a napelemes beruházásoknál a kiadások általában nagyon nem így oszlanak meg. Az anyagköltség a teljes költségnek általában 80-85 százaléka szokott lenni. Márpedig ha ez így van, akkor esetünkben csak a munkadíj duplája járhat támogatásként (hiszen csak így jön ki az említett fele-fele arány). A fenti példánál maradva, ha a kétmillió forintból 1,6 millió az anyagköltség és 400 ezer a munkadíj, akkor a támogatás csak kétszer 400 ezer, azaz 800 ezer forint lehet, ami a teljes költség 40 százaléka.

Ekkor viszont már a határon vagyunk, mert

ha a jövőben kissé kedvezőtlenebb árral határozzák meg a bruttó elszámolás játékszabályait, akkor nem biztos, hogy megéri felvenni az állami támogatást.

Ilyenkor könnyen elképzelhető, hogy – ha nincs saját forrás – megéri piaci hitelt felvenni, és belépni a szaldóba.

A kivitelezők jelentős része ezért az utóbbi időben már elkezdett kreatívan tervezni a költségekkel, hogy a munkadíj arányát megnövelje az anyagköltséghez képest. Csak így érhető el, hogy a megrendelő le tudja hívni a maximális, 50 százalékos támogatást.

A jogalkotó azonban tett még egy csavart a történetbe: a támogatást ugyanis csak olyan rendszerre engedik felvenni, amelynek összesített költsége nem nagyobb bruttó 450 ezer forintnál a kwp-ben számolt fajlagos névleges teljesítményre nézve. Nem elég tehát, hogy a munkadíjakat feljebb kell tornászni, közben a napelemek árát muszáj lent tartani, és ez a korlát azt jelenti, hogy a legjobb minőségű napelemeknél már eleve az is kérdéses, hogy lehet-e rájuk támogatást kapni.

Összességében azonban a költség-kozmetikázásokkal elvileg az 50 százalékos támogatás és a bruttó elszámolás kombinációja elérhető, és akár jobb is lehet, mint a szaldó, de sajnos a döntést olyan sok bizonytalanság nehezíti, amelyeket jelenleg nagyon nehéz számszerűsíteni.

Ám van egy másik különbség is a szaldó és a bruttó között, és ez sokak szerint talán még fontosabb.

A szaldóban ugyanis a háztartásnak mindenképpen nulla lesz a villanyszámlája, bárhogy is változik az áram díja a jövőben. Ha például 15-20 év múlva a mainál jóval drágább lesz az áram ára, akkor is nulla marad a számla végösszege (és akkor is, ha a díj csökken).

A bruttó elszámolásnál viszont az eladási és a vételi tarifát megváltoztathatja a mindenkori jogalkotó, és ahogy a fenti példában látható volt, ezzel döntően befolyásolhatja a háztartás villanyszámlájának összegét. A szaldóhoz képest tehát a bruttó elszámolás egy olyan elemet hoz be a rendszerbe, amely bizonytalanságot okoz, hiszen ki tudja ma megmondani, hogy 20 év múlva a két tarifa hogyan fog egymáshoz képest alakulni? Így a megtérülés lényegében ki lesz szolgáltatva a mindenkori jogszabályoknak.

Mindez azt eredményezi, hogy bár elsőre kedvezőbbnek tűnik támogatással napelemes rendszert építeni, érdemes jobban mérlegelni a lehetőségeket. Aki nem bízik abban, hogy a jövőbeni magyar kormányok a fogyasztó számára kedvező szinten tartják a vételi és eladási tarifák közötti különbséget, annak valószínűleg biztosabb választás, ha nem veszi igénybe az állam bőkezűnek tűnő támogatását, és a szaldóelszámolást választva inkább arra teszi meg a tétjét, hogy ne kelljen villanyszámlát fizetnie.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolásKiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Pénz lakásfelújítás megújuló energia napelem szaldóelszámolás támogatás villanyszámla Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Torontáli Zoltán
2021. november 24. 17:52 Pénz

A forint könyörtelenül mutatja meg, hogy minden reményünk ellenére sem lettünk fejlett ország

370 forint felett az euró, és benne vagyunk az inflációs spirálban, minden más fejlődő országgal együtt.

Pálos Máté
2021. november 16. 12:33 Pénz

A lengyelek közel negyede nem érti, mit jelent pontosan az infláció

Az érettségi nélküliek, illetve a fiatalok teljesítettek különösen rosszuk a felmérésen.

Pálos Máté
2021. november 16. 06:33 Pénz

Rengetegen kaptak rá a befektetési célú numizmatikára, pedig az szaktudás nélkül egy hazárdjáték

A festmény, az óra vagy a porcelán az oldschool, a divatos befektetők régi érméket vesznek, nem kis kockázattal.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.