Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Csúcsra jár a háztartási méretű kisebb napelemes rendszerek telepítése Magyarországon. A kivitelező cégeket az utóbbi időben elözönlötték a megrendelések, sosem látott bonanza van a piacon, a cégeknek tulajdonképpen az okozza a legfőbb gondot, hogy a halomra beérkező megrendeléseket hogyan teljesítsék.

A nagyobb vállalkozók megpróbálják alvállalkozóknak átadni a beeső munkák egy részét, az állásportálok pedig tele vannak olyan hirdetésekkel, ahol a tetőkön való munkákhoz keresnek embereket. Ahogy korábban is írtunk róla, a rohamnak, vagyis a kereslet megugrásának két fő oka van:

  1. A lakásfelújításhoz kapható, legfeljebb 3 millió forintos, de a felújításnak legfeljebb felét fedező állami támogatást a napelemekre is igénybe lehet venni, és sokan ezzel a konstrukcióval szeretnék megvalósítani a beruházásukat.
  2. Ha azonban valaki állami támogatással telepít napelemet, akkor csak 2021. június 30-ig tud az áramszolgáltatóval úgynevezett szaldóelszámolással szerződni.

A piaci helyzet és az államtól lehívható támogatási összeg megértéséhez fontos tisztában lenni a szaldó fogalmával és a hozzá kapcsolt határidőkkel.

A szaldó lényege röviden az, hogy a háztartás egy oda-vissza mérő villanyórát kap, amely az egyik irányba forog, amikor az elektromos hálózatba áramot táplál be a lakás, és a másik irányba, ha onnan éppen áramot kap.

Az órát évente egyszer leolvassák, és ha a háztartás többet használt fel, mint amennyit termelt, akkor a különbözetet kifizeti, vagyis ez lesz az éves villanyszámlája. Ám ha a napelemrendszert úgy tervezik meg, hogy egy év alatt éppen annyit termel, amennyit a háztartás elfogyaszt, akkor a leolvasáskor (ideális esetben) nullát mutat az óra, azaz a háztartásnak nincs villanyszámlája. Erre törekszik a felhasználók döntőt többsége.

A szaldót azonban az úgynevezett bruttó elszámolás fogja felváltani. Ennek konkrét részletei még nem ismertek, de a lényege az lesz, hogy a többletfelhasználást és a többlettermelést külön tarifával számolják ki, és a kettő különbsége adja majd az éves villanyszámla díját. (Az egyértelműség kedvéért: aki szaldós szerződést kötött az áramszolgáltatóval, az abban a rendszerben is marad.)

Könnyen belátható, hogy ha a bruttó rendszerben a háztartás drágábban veszi az áramot, mint amennyiért „eladja” – mert a két tarifa nem egyenlő -, akkor hiába termeli meg a teljes éves igényét, a villanyszámlája nem lehet nulla. (Ennek a mondatnak a végén lévő csillagra kattintva egy konkrét számoláson is bemutatjuk ugyanezt*Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy egy kwh áram teljes lakossági bruttó díja 40 forint, és a háztartás egy évben elhasznál 3600 kwh-t, így az éves villanyszámlája 144 ezer forint lesz. Ha a napelemek pont 3600 kwh-t termelnek meg egy évben, akkor a villanyszámla évente nulla forint lesz – ez a szaldó lényege.
Ha viszont a bruttó elszámolásban a jogalkotó úgy határoz, hogy a megtermelt 3600 kwh áramot 30 forintért veszi át, miközben az eladási tarifán nem változtat, vagyis az marad 40 forint, akkor a háztartásnak a megtermelt 3600 kwh-ért 108 ezer forintot számolnak el, miközben ugyanúgy 144 ezer forint fizetési kötelezettsége keletkezik, vagyis az évfordulón 36 ezer forintot ki kell fizetnie. Pedig ugyanarról a napelemes rendszerről beszélünk, ugyanakkora kiépítési költséggel és ugyanakkora teljesítménnyel.
Látszik, hogy a bruttó elszámolásnál a villanyszámla éves összegét végső soron a két tarifa közötti különbség befolyásolja, és ez a jövőben bármikor megváltozhat.
.)

Így érthető meg, hogy miért sietnek most sokan a szaldó lejáró határideje előtt telepíteni egy napelemes rendszert. Fontos körülmény azonban, hogy a szaldóba való bekerülésnek két határideje van:

  1. Aki állami támogatást is igénybe vesz a finanszírozáshoz, annak már idén június végéig be kell fejeznie a telepítést,
  2. aki viszont nem vesz igénybe állami támogatást, az 2023 végéig köthet szaldós elszámolást.

A kivitelező cégek egy része a nagyon sok munka miatt már hetek óta nem tudja garantálni a megrendelőknek, hogy a napelemes rendszert még június vége előtt telepíteni tudja, vagyis valószínű, hogy

aki most kap észbe, az már lekésett az állami támogatás+szaldó együttes lehetőségéről.

Aki tehát most tervez, annak két választási lehetősége maradt 2023 végéig:

  1. vagy állami támogatás nélkül (akár piaci alapú hitelből) építteti ki a rendszert, és a szaldóelszámolást választja,
  2. vagy igénybe veszi a most nagyon népszerű állami támogatást, ám ekkor kénytelen a bruttó elszámolással szerződni a napelemes rendszerre.

Nézzük meg, hogy melyik milyen lehetőségeket tartogat.

Kiindulópont, hogy a választás (támogatás vagy a szaldóelszámolás) alapvetően két dologtól függ majd: az átvételi ártól, amit a napelem-tulajdonosok kapnak a hálózatra termelt villamosenergiáért, és a támogatás mértékétől (illetve annak is fontos a szerepe, hogy mennyi ideig üzemel a napelemes erőmű).

Kezdjük az előbbivel. Bár a szabályozás továbbra sem tiszta, így nem lehet biztosan tudni, milyen áron számol majd el egymással a szolgáltató és a napelem-tulajdonos, azért van néhány reálisnak látszó forgatókönyv. Az egyik leginkább optimistának az a verzió tűnik, amikor a napelemes felhasználó – ahogy minden más fogyasztó – kifizeti a normál rezsicsökkentett áron a teljes mennyiséget, amit a hálózatból vesz, viszont az általa termelt villamosenergiáért csak az energiadíjat kapja meg, a rendszerhasználatit nem.

Persze ez utóbbi két díjtétel valószínűleg csak azoknak mond bármit, akiknek a villanyszámla-olvasgatás a hobbija. A többieknek: a lényeg nagyjából annyi, hogy nemcsak magáért az áramért mint termékért fizetünk, hanem azért is, hogy valaki eljuttatja azt az otthonunkba. A villanyszámlánknak ez a része a rendszerhasználati díj (azért fizetünk, mert használjuk a villamosenergia-hálózatot).

Ráadásul nem is kis rész ez a tétel, konkrétan nagyobb, mint maga az energiadíj – tehát amennyibe maga az áram kerül. Előbbiért kilowattóránként nagyjából nettó 14 forintot fizetünk, a rendszer használatáért viszont körülbelül 16-ot*pontos számot rengeteg okból nem lehet mondani, a díjak ugyanis függnek például a fogyasztás mennyiségétől, a szolgáltatás helyétől, a vételezés időpontjától..

Azaz az optimista verzió is nagyjából az, hogy a napelemesek az általuk termelt áramért csak feleannyit kapnak majd, mint amennyit nekik kell kifizetniük*Ez egyébként nagyon is indokolt, hiszen a napelem csak megtermeli az áramot, arról, hogy az elérjen a felhasználási helyre, már nem a napelem tulajdonosa, hanem a hálózat fenntartója gondoskodik.. Persze ez a termelésnek arra a részére, amit helyben elfogyasztanak, nem vonatkozik, azzal nincs ilyen probléma: ebben a tekintetben továbbra is a teljes áramköltséget megspórolják, hiszen nem pörög a villanyóra sem erre, sem arra.

A bruttó elszámolás tehát csak azt a részt fogja érinteni, amikor a napelem által megtermelt áramot nem a mosógép vagy a tévé működtetésére használja fel a tulajdonos, hanem a hálózatba táplálja be, mivel neki éppen akkor nincs rá szüksége.

Tapasztalatok szerint egy napelemes háztartási kiserőmű áramtermelésének nagyjából a 30-40 százalékát fogyasztják el helyben a tulajdonosok, a maradék 60-70 százalék az, amit visszatáplálnak a hálózatba, majd későbbi időpontban „lefogyasztják” a hálózatról.

Ez azt jelenti, hogy míg a szaldóelszámolásban az otthon termelt áram után semmit nem kellett fizetni, a jövőben ez már csak a megtermelt mennyiség nagyjából egyharmadára lesz igaz, a fogyasztás kétharmadánál pedig a számla felét spórolja meg a fogyasztó. Így ennél a verziónál a bruttó elszámolás a szaldóhoz képest körülbelül 30-35 százalékkal kisebb megtakarítást eredményez a háztartás áramköltségében.

Vegyünk egy ennél kissé kedvezőtlenebb verziót: amikor a napelem tulajdonosa az energiadíjat sem kapja meg teljes egészében, csak annak a nettó, tehát áfával csökkentett részét. Ez esetben a rendszerhasználati díj mellett az áramdíj áfáját is bukja, így a megtakarítás-csökkenés már nem 30-35, hanem 40 százalék fölött lesz.

Valószínű tehát, hogy ezt a 30-40 százalékot bukta el az, aki kicsúszott a törvényi határidőből, és már nem veheti igénybe együtt a támogatást és a szaldóelszámolást.

Ezután érdemes áttérni a másik fontos tényezőre, a támogatás mértékére, vagyis arra, hogy ezt az elbukott 30-40 százalékot hogyan lehet kompenzálni a támogatással.

Ha egy kétmillió forintos napelemrendszerrel számolunk (ez a legtöbb háztartásnál általában elég a fogyasztás fedezésére), akkor a szaldónál 8 százalék körüli diszkontrátával – vagy ilyen hitelkamattal – számolva körülbelül 20 évre jön ki a megtérülés, nagyjából ennyi idő alatt lehet a szaldóval „megkeresni” a kétmillió forint beruházást, utána pedig már minden megtermelt kilowatt csak hoz a konyhára. A bruttóval viszont ugyanilyen feltételezett piaci körülmények között 20 év alatt a szaldóhoz képest éppen 30-40 százalékkal kisebb megtérülést lehet csak elérni.

A jelenlegi információk alapján tehát akkor érheti meg inkább a bruttó elszámolást választani, ha a beruházásnak 30-40 százaléknál nagyobb részét lehet támogatásból finanszírozni, hiszen várhatóan csak ekkora állami pénzzel lehet ellensúlyozni a szaldóhoz képest keletkező hátrányt. Ez a lakásfelújítási támogatással elvileg el is képzelhető, hiszen ott az a szabály, hogy a költségeknek akár az 50 százalékát is meg lehet kapni támogatásként.

De nem véletlenül fogalmaztunk úgy, hogy „elvileg”.

A támogatás egyik feltétele ugyanis az, hogy annak összegében csak fele-fele arányban szerepelhet az anyagköltség és a munkadíj. Tehát maradva a példánknál, ha valaki kétmillió forintért épít napelemes rendszert a házára, akkor csak úgy kaphatja meg az egymillió forintot támogatásként, ha anyagra és beszerelésre egyaránt legalább félmillió forintot költ.

Csakhogy a napelemes beruházásoknál a kiadások általában nagyon nem így oszlanak meg. Az anyagköltség a teljes költségnek általában 80-85 százaléka szokott lenni. Márpedig ha ez így van, akkor esetünkben csak a munkadíj duplája járhat támogatásként (hiszen csak így jön ki az említett fele-fele arány). A fenti példánál maradva, ha a kétmillió forintból 1,6 millió az anyagköltség és 400 ezer a munkadíj, akkor a támogatás csak kétszer 400 ezer, azaz 800 ezer forint lehet, ami a teljes költség 40 százaléka.

Ekkor viszont már a határon vagyunk, mert

ha a jövőben kissé kedvezőtlenebb árral határozzák meg a bruttó elszámolás játékszabályait, akkor nem biztos, hogy megéri felvenni az állami támogatást.

Ilyenkor könnyen elképzelhető, hogy – ha nincs saját forrás – megéri piaci hitelt felvenni, és belépni a szaldóba.

A kivitelezők jelentős része ezért az utóbbi időben már elkezdett kreatívan tervezni a költségekkel, hogy a munkadíj arányát megnövelje az anyagköltséghez képest. Csak így érhető el, hogy a megrendelő le tudja hívni a maximális, 50 százalékos támogatást.

A jogalkotó azonban tett még egy csavart a történetbe: a támogatást ugyanis csak olyan rendszerre engedik felvenni, amelynek összesített költsége nem nagyobb bruttó 450 ezer forintnál a kwp-ben számolt fajlagos névleges teljesítményre nézve. Nem elég tehát, hogy a munkadíjakat feljebb kell tornászni, közben a napelemek árát muszáj lent tartani, és ez a korlát azt jelenti, hogy a legjobb minőségű napelemeknél már eleve az is kérdéses, hogy lehet-e rájuk támogatást kapni.

Összességében azonban a költség-kozmetikázásokkal elvileg az 50 százalékos támogatás és a bruttó elszámolás kombinációja elérhető, és akár jobb is lehet, mint a szaldó, de sajnos a döntést olyan sok bizonytalanság nehezíti, amelyeket jelenleg nagyon nehéz számszerűsíteni.

Ám van egy másik különbség is a szaldó és a bruttó között, és ez sokak szerint talán még fontosabb.

A szaldóban ugyanis a háztartásnak mindenképpen nulla lesz a villanyszámlája, bárhogy is változik az áram díja a jövőben. Ha például 15-20 év múlva a mainál jóval drágább lesz az áram ára, akkor is nulla marad a számla végösszege (és akkor is, ha a díj csökken).

A bruttó elszámolásnál viszont az eladási és a vételi tarifát megváltoztathatja a mindenkori jogalkotó, és ahogy a fenti példában látható volt, ezzel döntően befolyásolhatja a háztartás villanyszámlájának összegét. A szaldóhoz képest tehát a bruttó elszámolás egy olyan elemet hoz be a rendszerbe, amely bizonytalanságot okoz, hiszen ki tudja ma megmondani, hogy 20 év múlva a két tarifa hogyan fog egymáshoz képest alakulni? Így a megtérülés lényegében ki lesz szolgáltatva a mindenkori jogszabályoknak.

Mindez azt eredményezi, hogy bár elsőre kedvezőbbnek tűnik támogatással napelemes rendszert építeni, érdemes jobban mérlegelni a lehetőségeket. Aki nem bízik abban, hogy a jövőbeni magyar kormányok a fogyasztó számára kedvező szinten tartják a vételi és eladási tarifák közötti különbséget, annak valószínűleg biztosabb választás, ha nem veszi igénybe az állam bőkezűnek tűnő támogatását, és a szaldóelszámolást választva inkább arra teszi meg a tétjét, hogy ne kelljen villanyszámlát fizetnie.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolásKiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Pénz lakásfelújítás megújuló energia napelem szaldóelszámolás támogatás villanyszámla Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2021. szeptember 14. 14:02 Közélet, Pénz

Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.

Török Zoltán
2021. szeptember 13. 17:21 Pénz

A magyar infláció úgy is gyors maradhat, ha a növekedés leáll

A gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.

Kasnyik Márton
2021. szeptember 12. 16:05 Pénz

Nagyon rosszul néz ki, hogy az amerikai jegybankárok saját zsebre tőzsdéznek

Évtizedekkel a mostani helyzet mögött jár a szabályozás, ezért a Fed vezetői legálisan kerülnek összeférhetetlen helyzetbe.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.