Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. február 13. 12:26 Világ

Nem jó ötlet túl sok napelemet rakni a sivatagokba

A sivatagokról azt gondolhatnánk, hogy ideális helyszínei a naperőművek telepítésének, hiszen óriási nyílt terepek, általában kedvező domborzati viszonyokkal, értelemszerűen rengeteg napsütéssel. A világ tíz legnagyobb naperőműve mind sivatagban, vagy ahhoz hasonlóan száraz vidékeken üzemel. Két kutató azonban a The Conversationben ismertetett vizsgálatában arra mutatott rá, hogy nagyon vigyázni kell a sivatagok napelemes betelepítésével.

A napelem sötét, majdnem fekete felülete alapvetően megváltoztatja a felszín fényvisszaverő és elnyelő képességét (szakszóval az albedóját). Míg a sivatag homokja a beeső fénysugárzás nagy részét visszaveri, a napelemek a nagy részt éppen elnyelik. A jelenleg használatos legjobb napelemek sem képesek azonban az elnyelt napenergiának körülbelül 15 százalékánál nagyobb részét elektromos árammá alakítani, a fennmaradó elnyelt energia így hővé alakulva távozik.

Ha mindez csak lokális jellegű változásokat okozna, abból még nem lenne nagyobb baj, de ha nagy méretekben kezdenek el betelepíteni egy sivatagot napelemekkel, akkor sokrétű és távolra is ható környezeti változások indulnak el.

A kutatók modellje szerint a sivatag felületének 20 százalékos “letakarása” környezeti láncreakciót indít be. A napelemek által kibocsátott hő ugyanis olyan hőmérséklet különbséget idéz elő a szárazföld és a környező tengerek felszíne felett, hogy csökkenti a légnyomást, és ennek hatására megnő a nedves levegő emelkedése, esőcseppekbe rendeződése, ami monszunszerű esőzésekhez vezet.

Több csapadék hatására a sivatag kizöldül, de a növények is sokkal jobban elnyelik a fényt, mint a homok, ezért újraindul a körfolyamat. A sivatagok tehát termőre fordulnak, miközben a napelemek rengeteg energiát termelnek – minden ideálisnak tűnik az ember szempontjából, ám mégsem az.

A modell szerint például a Szahara 20 százalékának lefedése 1,5, 50 százalékának letakarása pedig 2,5 fokkal megnöveli a helyi átlaghőmérsékletet, és ez a felmelegedés az atmoszféra és az óceánok mozgása miatt globális melegedést idéz elő.

A Szahara 20 százalékos beépítése 0,16, 50 százalékos beépítése pedig 0,39 fokkal növelné a Föld átlaghőmérsékletét. A sarki térségek azonban jobban melegednének, mint a trópusok, ami óriási mennyiségű jég elolvadásához vezetne. A csapadék mennyiségi eloszlása is megváltozna, az Amazonas régiója például szárazabbá válna.

Világ felmelegedés napelem napenergia sivatag Szahara Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2022. július 2. 04:34 Közélet, Világ

Magyarország gyarmatosítani akarta Boszniát, csak közbejött egy világháború

Egy mára elfeledett történelmi hagyományt folytat a magyar miniszterelnök, amikor Bosznia-Hercegovinán keresztül tör térségi hatalmi szerepre a Balkánon.

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Váczi István
2022. július 1. 10:48 Világ

Tőlük várják a megoldást, de alig tudják már növelni a felhozatalt a legnagyobb olajkitermelők

A szándék megvan a növelésre, de már tavasszal is több millió hordóval maradt el a kitermelés a kvóták által meghatározott mennyiségtől.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.

Hajdu Miklós
2022. június 30. 17:45 Adat

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén kell elviselni a tíz százalék feletti inflációt

A rendkívüli infláció következményei sokkal keményebben érinthetik az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon élőket, mint azokat, akik az ország más térségeiben laknak.