Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. február 13. 12:26 Világ

Nem jó ötlet túl sok napelemet rakni a sivatagokba

A sivatagokról azt gondolhatnánk, hogy ideális helyszínei a naperőművek telepítésének, hiszen óriási nyílt terepek, általában kedvező domborzati viszonyokkal, értelemszerűen rengeteg napsütéssel. A világ tíz legnagyobb naperőműve mind sivatagban, vagy ahhoz hasonlóan száraz vidékeken üzemel. Két kutató azonban a The Conversationben ismertetett vizsgálatában arra mutatott rá, hogy nagyon vigyázni kell a sivatagok napelemes betelepítésével.

A napelem sötét, majdnem fekete felülete alapvetően megváltoztatja a felszín fényvisszaverő és elnyelő képességét (szakszóval az albedóját). Míg a sivatag homokja a beeső fénysugárzás nagy részét visszaveri, a napelemek a nagy részt éppen elnyelik. A jelenleg használatos legjobb napelemek sem képesek azonban az elnyelt napenergiának körülbelül 15 százalékánál nagyobb részét elektromos árammá alakítani, a fennmaradó elnyelt energia így hővé alakulva távozik.

Ha mindez csak lokális jellegű változásokat okozna, abból még nem lenne nagyobb baj, de ha nagy méretekben kezdenek el betelepíteni egy sivatagot napelemekkel, akkor sokrétű és távolra is ható környezeti változások indulnak el.

A kutatók modellje szerint a sivatag felületének 20 százalékos “letakarása” környezeti láncreakciót indít be. A napelemek által kibocsátott hő ugyanis olyan hőmérséklet különbséget idéz elő a szárazföld és a környező tengerek felszíne felett, hogy csökkenti a légnyomást, és ennek hatására megnő a nedves levegő emelkedése, esőcseppekbe rendeződése, ami monszunszerű esőzésekhez vezet.

Több csapadék hatására a sivatag kizöldül, de a növények is sokkal jobban elnyelik a fényt, mint a homok, ezért újraindul a körfolyamat. A sivatagok tehát termőre fordulnak, miközben a napelemek rengeteg energiát termelnek – minden ideálisnak tűnik az ember szempontjából, ám mégsem az.

A modell szerint például a Szahara 20 százalékának lefedése 1,5, 50 százalékának letakarása pedig 2,5 fokkal megnöveli a helyi átlaghőmérsékletet, és ez a felmelegedés az atmoszféra és az óceánok mozgása miatt globális melegedést idéz elő.

A Szahara 20 százalékos beépítése 0,16, 50 százalékos beépítése pedig 0,39 fokkal növelné a Föld átlaghőmérsékletét. A sarki térségek azonban jobban melegednének, mint a trópusok, ami óriási mennyiségű jég elolvadásához vezetne. A csapadék mennyiségi eloszlása is megváltozna, az Amazonas régiója például szárazabbá válna.

Világ felmelegedés napelem napenergia sivatag Szahara Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Torontáli Zoltán
2021. október 18. 06:43 Adat, Világ

A Lidl után az Aldiban is megnéztük, olcsóbb-e külföldön a bevásárlás

A francia és a román Lidl után most a brit Aldi árait hasonlítjuk össze a magyarral. Az eredmény néhány eleme sokkal mellbevágóbb, mint az eddigiek.

Avatar
2021. október 17. 18:20 Világ

A minimálbér-emelés haszna és ok-okozati összefüggések értek idén Nobelt

Két másik kutató mellett idén egy olyan szakember kapta a közgazdasági Nobelt, akinek munkásságát idén mutattuk be a Rajk Szakkollégiummal közös videóinterjúban.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.

Jandó Zoltán
2021. október 20. 12:55 Adat

Intő romániai helyzet: csak a halál árnyékában szűnik meg az oltásellenesség

Nyáron még nem tudtak mit kezdeni a lejáró vakcinákkal, most, hogy katasztrofális a helyzet, hirtelen a hétszeresére ugrott a beadott oltások száma.

Stubnya Bence Pálos Máté
2021. október 20. 06:09 Közélet

„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés

A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget.