Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. február 13. 12:26 Világ

Nem jó ötlet túl sok napelemet rakni a sivatagokba

A sivatagokról azt gondolhatnánk, hogy ideális helyszínei a naperőművek telepítésének, hiszen óriási nyílt terepek, általában kedvező domborzati viszonyokkal, értelemszerűen rengeteg napsütéssel. A világ tíz legnagyobb naperőműve mind sivatagban, vagy ahhoz hasonlóan száraz vidékeken üzemel. Két kutató azonban a The Conversationben ismertetett vizsgálatában arra mutatott rá, hogy nagyon vigyázni kell a sivatagok napelemes betelepítésével.

A napelem sötét, majdnem fekete felülete alapvetően megváltoztatja a felszín fényvisszaverő és elnyelő képességét (szakszóval az albedóját). Míg a sivatag homokja a beeső fénysugárzás nagy részét visszaveri, a napelemek a nagy részt éppen elnyelik. A jelenleg használatos legjobb napelemek sem képesek azonban az elnyelt napenergiának körülbelül 15 százalékánál nagyobb részét elektromos árammá alakítani, a fennmaradó elnyelt energia így hővé alakulva távozik.

Ha mindez csak lokális jellegű változásokat okozna, abból még nem lenne nagyobb baj, de ha nagy méretekben kezdenek el betelepíteni egy sivatagot napelemekkel, akkor sokrétű és távolra is ható környezeti változások indulnak el.

A kutatók modellje szerint a sivatag felületének 20 százalékos “letakarása” környezeti láncreakciót indít be. A napelemek által kibocsátott hő ugyanis olyan hőmérséklet különbséget idéz elő a szárazföld és a környező tengerek felszíne felett, hogy csökkenti a légnyomást, és ennek hatására megnő a nedves levegő emelkedése, esőcseppekbe rendeződése, ami monszunszerű esőzésekhez vezet.

Több csapadék hatására a sivatag kizöldül, de a növények is sokkal jobban elnyelik a fényt, mint a homok, ezért újraindul a körfolyamat. A sivatagok tehát termőre fordulnak, miközben a napelemek rengeteg energiát termelnek – minden ideálisnak tűnik az ember szempontjából, ám mégsem az.

A modell szerint például a Szahara 20 százalékának lefedése 1,5, 50 százalékának letakarása pedig 2,5 fokkal megnöveli a helyi átlaghőmérsékletet, és ez a felmelegedés az atmoszféra és az óceánok mozgása miatt globális melegedést idéz elő.

A Szahara 20 százalékos beépítése 0,16, 50 százalékos beépítése pedig 0,39 fokkal növelné a Föld átlaghőmérsékletét. A sarki térségek azonban jobban melegednének, mint a trópusok, ami óriási mennyiségű jég elolvadásához vezetne. A csapadék mennyiségi eloszlása is megváltozna, az Amazonas régiója például szárazabbá válna.

Világ felmelegedés napelem napenergia sivatag Szahara Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. február 26. 10:56 Élet, Világ

Mi vezérli a nagyon óvatosan vásárló, minimalista életet élőket?

Egy angol kutatás szerint nem a környezetvédelem és a fenntartható jövő a legfőbb hajtóerő, hanem a boldogabb élet.

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.