A sivatagokról azt gondolhatnánk, hogy ideális helyszínei a naperőművek telepítésének, hiszen óriási nyílt terepek, általában kedvező domborzati viszonyokkal, értelemszerűen rengeteg napsütéssel. A világ tíz legnagyobb naperőműve mind sivatagban, vagy ahhoz hasonlóan száraz vidékeken üzemel. Két kutató azonban a The Conversationben ismertetett vizsgálatában arra mutatott rá, hogy nagyon vigyázni kell a sivatagok napelemes betelepítésével.
A napelem sötét, majdnem fekete felülete alapvetően megváltoztatja a felszín fényvisszaverő és elnyelő képességét (szakszóval az albedóját). Míg a sivatag homokja a beeső fénysugárzás nagy részét visszaveri, a napelemek a nagy részt éppen elnyelik. A jelenleg használatos legjobb napelemek sem képesek azonban az elnyelt napenergiának körülbelül 15 százalékánál nagyobb részét elektromos árammá alakítani, a fennmaradó elnyelt energia így hővé alakulva távozik.
Ha mindez csak lokális jellegű változásokat okozna, abból még nem lenne nagyobb baj, de ha nagy méretekben kezdenek el betelepíteni egy sivatagot napelemekkel, akkor sokrétű és távolra is ható környezeti változások indulnak el.
A kutatók modellje szerint a sivatag felületének 20 százalékos “letakarása” környezeti láncreakciót indít be. A napelemek által kibocsátott hő ugyanis olyan hőmérséklet különbséget idéz elő a szárazföld és a környező tengerek felszíne felett, hogy csökkenti a légnyomást, és ennek hatására megnő a nedves levegő emelkedése, esőcseppekbe rendeződése, ami monszunszerű esőzésekhez vezet.
Több csapadék hatására a sivatag kizöldül, de a növények is sokkal jobban elnyelik a fényt, mint a homok, ezért újraindul a körfolyamat. A sivatagok tehát termőre fordulnak, miközben a napelemek rengeteg energiát termelnek – minden ideálisnak tűnik az ember szempontjából, ám mégsem az.
A modell szerint például a Szahara 20 százalékának lefedése 1,5, 50 százalékának letakarása pedig 2,5 fokkal megnöveli a helyi átlaghőmérsékletet, és ez a felmelegedés az atmoszféra és az óceánok mozgása miatt globális melegedést idéz elő.
A Szahara 20 százalékos beépítése 0,16, 50 százalékos beépítése pedig 0,39 fokkal növelné a Föld átlaghőmérsékletét. A sarki térségek azonban jobban melegednének, mint a trópusok, ami óriási mennyiségű jég elolvadásához vezetne. A csapadék mennyiségi eloszlása is megváltozna, az Amazonas régiója például szárazabbá válna.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
