Olyan szinten érintik az exportnagyhatalomnak számító Németországot a globális ellátásilánc-problémák, hogy elemzők egy része már azt pedzegeti, hogy a világkereskedelmi fennakadások miatt recesszióba csúszhat a német gazdaság.
A német exporton belül nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy a feldolgozóipari export aránya: a külföldre eladott termékek csaknem fele az autóipar, gépipar, vagy más feldolgozóipari ágazat terméke. Összehasonlításképpen: az USA-ban a feldolgozóipari export aránya csak 12 százalék. A termékhiány ezért a német feldolgozóiparnak elég nagy részben lényegében csak bedolgozó magyar gazdaságot is jelentősen érinti.
A New York Times cikke szerint a német üzemek termékek széles körének hiányától szenvednek: a médiában az utóbbi időben többet szereplő csipek mellett hiány van példáu rétegelt lemezből, rézből, alumíniumból, műanyagokból és olyan alapvető nyersanyagokból is, mint a kobalt, a lítium, a nikkel és a grafit, amelyek az elektromos autók akkumulátorainak alapvető összetevői.
Az IFO Intézet szeptemberi üzleti hangulatindexe újabb esést mutatott augusztushoz képest, így a menedzserek várakozásait vizsgáló indikátor értéke már harmadik egymást követő hónapban csökkent. A megkérdezettek háromnegyede számolt be arról, hogy termékhiány miatt problémái vannak a beszerzésekkel. A Német Kereskedelmi Iparkamara augusztusi felmérése szerint a megkérdezett cégek 40 százalékának esett ki bevétele beszerzési problémák miatt.
A termékhiánynak pedig végeredményben inflációs hatása is van, augusztusban az infláció 4,1 százalék volt a német gazdaságban, ami csaknem három évtizedes rekordot jelent.
Az érintett cégek különböző stratégiákkal próbálkoznak. A Volkswagen nehézgépjármű-gyártó leányvállalata, a Traton például a már legyártott, de még nem eladott modelleiből szerelt át bizonyos nehezen beszerezhető alkatrészeket olyan modellekbe, amelyekre rendelés érkezett. Egy kerékpárüzlet tulajdonosa arról számolt be a lapnak, hogy az egyik alkalmazottja eBay-en és Amazonon próbál használt alkatrészeket találni, vagy más boltokkal bartereznek.
A legkomolyabban az autógyártókat érinti a hiány: a Stellantishoz tartozó Opel szeptemberben bejelentette, hogy félvezetőhiány miatt az év végéig bezárják az eisenachi üzemet, ami azt jelenti, hogy az ott dolgozó 1300 alkalmazottnak addig nem tudnak munkát adni.
A cégek igyekeznek átalakítani a beszerzéseiket, hogy ellenállóbbá váljanak a globális ellátásilánc-problémákkal szemben, de ez nem egyszerű feladat. Bizonyos cégeknek sikerült földrajzilag közelebbi beszállítóktól vásárolniuk. A papírgyártó Voith például német és amerikai beszállítókra váltott, amit megkönnyített, hogy a kínai beszállítók a növekvő bérköltségek miatt megdrágultak.
A nagyobb cégeknél, például az alkatrészekből egyszerre több millió darabot vásárló autógyártóknál viszont nem minden esetben működik az, ami egy kisebb, speciális termékeket vásárló cég esetében. Erről árulkodik az is, hogy az iparkamara felmérése szerint augusztusban csak a cégek 8 százaléka tervezett beszállítót váltani.
Hosszabb távon viszont az is megoldást jelenthet a beszerzési problémákra, ha a beszállítók képesek bővíteni a kapacitásaikat. Ilyesmire példa az Infineon üzemnyitása. A német cég nemrég az ausztriai Villachban nyitott csipgyártó üzemével nagyjából 20 millió e-autó ellátására lesz képes. Az ilyen bővítések ugyanakkor komoly beruházásokat igényelnek, az Infineon szerencséje épp az volt, hogy már a járvány előtt be volt tervezve a nagyjából másfél éves projekt.
Világ
Fontos