Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. szeptember 30. 11:03 Világ

Mintha kiszáradna a Balaton és a Duna – van, ahová már megérkezett a durva klímaváltozás

Idehaza is csapadékhiánnyal küzd a mezőgazdaság, de ez semmi ahhoz képest, amilyen körülményekkel a Dél-Amerika középső-déli részén gazdálkodónak – illetve általában az ott élőknek – kell szembenézniük.

A normális esetben a Dunánál jóval nagyobb vízhozamú Paraná folyó vízállása 1944 óta nem volt olyan alacsony, mint most; ahogy nyitóképünkön is látható, egyes ágai lényegében teljesen kiszáradtak. Az aszály miatt a Washington Post cikkében megszólaltatott argentin gazdálkodó például – akinek földjei részben a folyó mellett fekszenek – idén napraforgóból 65 százalékkal kisebb termésmennyiségre számíthat. Szárazabb időszakok persze korábban is előfordultak, de az utóbbi időben ezek gyakoribbá és súlyosabbá váltak, ami már a gazdálkodás fenntarthatóságát is veszélyezteti.

Az Inter-American Dialogue (Amerika-közi párbeszéd, egy Latin-Amerika fejlődését segítő agytröszt) megszólaltatott energia- és klímaszakértője szerint ez már egyértelműen az éghajlatváltozás hatása. Hosszabb távon pedig még rosszabb lehet a helyzet, a Világbank előrejelzése szerint Argentína bizonyos részein a búza és a kukorica terméseredménye 80 százalékkal alacsonyabb lehet a múltban megszokottnál.

De a hatások természetesen nem korlátozódnak a mezőgazdaságra. Argentína nyugati szomszédja, Chile a világ legnagyobb rézkitermelője, de a vízhiány ezt a szektort is erősen hátráltatja, mert az ércfeldolgozásnak nagy a vízigénye. Az országot 13 éve sújtó szárazság a legsúlyosabb az utóbbi ezer évben; ahogy egy helyi éghajlattörténész fogalmazott, Chile középső részébe máris megérkezett a jövő, hiszen a 21. század közepére jósolták azt, hogy 30 százalékkal vissza fog esni a csapadék mennyisége.

Bolíviában az aszály miatt már 2015-ben kiszáradt az ország második legnagyobb tava, a Poopó-tó, a helyén lényegében egy sós sivatag marad. Erről rendszeresen le szokták írni, hogy volt már korábban is példa a kiszáradására, részben azért, mert egy kifejezetten sekély tó (volt). Mielőtt azonban ez alapján elintéznénk egy kézlegyintéssel, érdemes figyelembe venni, hogy noha – ha hinni lehet a Wikipedián szereplő adatoknak – valóban sekélyebb volt például a Balatonnál, sokkal nagyobb területének köszönhetően több mint kétszer annyi vizet tartalmazott, mint a legnagyobb magyar tó.

A vízhiány miatt Bolívia más részein is sokkal nehezebbé vált az élet. A délkeleti Tarija körzetben élők például csak tartálykocsikból odaszállított, valamint rögtönzött kutakból nyert vízre számíthatnak, ez azonban még a mindennapi szükségletek kielégítésére sem igazán elegendő. Egy helyi környezeti aktivista arról számolt be, hogy a családja egy egyórányi autóútra lévő településre jár, ahol kétnaponta van víz. Más családoknak azonban még messzebbre kell utazni, akár hat órát is, hogy mosni vagy fürödni tudjanak. Emiatt sokan egy héten csak egyszer fürdenek.

Brazíliában az az egyik legnagyobb gond, hogy normális esetben az ország áramtermelésének 60 százalékát a vízi energia adja, de ezt a kapacitást mostanra drasztikusan visszavetette a szárazság. Így kénytelenek a fogyasztást korlátozni, illetve nagyobb mértékben támaszkodni az – éghajlatváltozást tovább súlyosbító – fosszilis energiaforrásokra. Az elégtelen esőzés emellett olyan világpiaci szinten is fontos termények termését veti vissza, mint a kávé és a narancs.

Ahogy a Bloomberg írja, Brazíliából származik a világpiacra kerülő narancslé 75 százaléka, a cukor és a szója fele, a kávé harmada és a kukorica ötöde. Ráadásul a nyári szárazságot soha nem látott téli fagyok követték, a dupla pusztítás nyomán pedig az összes említett termény ára jelentősen emelkedett. A hírügynökség által megszólaltatott brazil meteorológus szerint 2010 óta nem volt egy a korábbi mértékek szerint normális esős évszakra hazájában, amiben nagy szerepe van az Amazonas-medencében folyó erdőirtásoknak.

Az éghajlatváltozás következtében Magyarországon is számolni kell az aszályok gyakoribbá válásával az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének előrejelzése szerint. Emellett – ahogy a jelentést feldolgozó cikkében a masfelfok.hu írja – növekszik a szélsőségesen meleg napok száma is, ami nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egészségügy szempontjából is jelentős kockázat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar családok karbonlábnyomát a munkába járás és a nyaralás nagyon megdobjaEgyértelműen kiderült, hogy az utazás milyen nagy arányt képvisel a magyar családok karbon-lábnyomában, és ezt elég nehéz lesz visszafogni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem, a klímaváltozás nem feltétlenül a szegény országoknak fáj majd jobbanEgyre több kutatási eredmény utal arra, hogy a fejlett világban jóval nagyobb gazdasági sokkot okoz, ha nem lesz élelmiszer, amit importálni lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkProfitorientált erdőkkel nem lehet elkerülni a klímakatasztrófátJó dolog a faültetés, az éghajlatváltozást azonban érdemben csak azok a természeteshez közeli állapotú erdőségek segítenek megfékezni, amelyeknek csekély a közvetlen gazdasági haszna.

Világ Argentína aszály bolívia Brazília Chile klímaváltozás szárazság üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Gyurcsik Attila
2021. október 15. 14:36 Világ

Orosz függéshez és csúcsra járatott szénerőművekhez vezetett az uniós energiapolitika

Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.

Stubnya Bence
2021. október 14. 14:03 Világ

Non-stop munkarenddel próbálják enyhíteni a kereskedelmi káoszt Amerikában

Az USA-ban és az Egyesült Királyságban is feltorlódtak a kikötőkben a konténerek.

Mészáros R. Tamás
2021. október 14. 06:51 Világ

Egyetlen országban tudnak olcsón atomerőművet építeni, de még ott is lemondtak róla

Míg a fejlett világban egyre drágább, Dél-Koreában csökken az atomerőművek fajlagos költsége. Ám az ezt lehetővé tevő központosított rendszer a korrupció melegágyává vált.

Fontos

Váczi István
2021. október 16. 16:58 Adat, Közélet

Eldőlt a hazaárulózásig fajuló kormány-ellenzék vakcinavita

Nem tudta volna felgyorsítani a magyar oltási programot, ha a kormány az év elején leköti a hazánknak az uniós beszerzés keretében járó teljes Moderna-mennyiséget.

Stubnya Bence
2021. október 16. 07:20 Podcast

Az energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanak

Az inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Hajdu Miklós Stubnya Bence
2021. október 15. 06:55 Adat

Egyetlen megyeszékhelyen tartottak lépést a bérek a lakásárakkal

Az ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.