Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. szeptember 7. 15:42 Világ

Nem, a klímaváltozás nem feltétlenül a szegény országoknak fáj majd jobban

A globális felmelegedéssel kapcsolatos tanulmányok döntő részben azt jósolják, hogy az élet minőségét pont azokban az övezetekben ronthatják a változások, amelyekben a fejlődő, azaz szegényebb, alacsonyabb nemzeti összterméket felmutatni képes országok fekszenek. Mindez a klimatikus viszonyokra ma is alapvetés, a megemelkedő tengerszint miatt várhatóan a csendes-óceáni kis szigetországok forognak a legnagyobb veszélyben, a kiszámíthatatlan időjárás hatásaira sokkal nehezebb ott felkészülni, ahol erre kevesebb az erőforrás, a trópusi övezetben a megélhetés szempontjából létfontosságú haszonnövények termelése ellehetetlenül, és még sorolhatnánk a hasonló jóslatokat.

Emellett azonban egyre több tanulmány hívja fel a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek a fejlett világot közvetlenül vagy közvetve érintik majd, és ezek sokkal inkább gazdasági jellegűek.

Tamma Carleton, a Berkeley Egyetem oktatója már évekkel ezelőtt kimutatta például, hogy 2050-re komoly mértékű visszaesés várható az alapvető élelmiszerek alapanyagainak termésmennyiségében, és egyáltalán nem csak Afrikában, hanem az Egyesült Államokban is. A kukorica, a cirok, a földimogyoró, és a köles termesztése az afrikai országokban 17-22 százalékkal szorulhat vissza, de ennél sokkal meglepőbb, hogy az Egyesült Államokban is 15-20 százalékos csökkenés várható. Marshall Burke, a Stanfordi Egyetem professzora hasonló alapállásból arra a következtetésre jut, hogy egy ilyen komoly mértékű visszaesés 400 ezer áldozattal járna Afrikában már 2030-ig, mert a mezőgazdasági ellehetetlenülés több és súlyosabb fegyveres konfliktushoz vezetne a térségben.

Az Egyesült Államokban (amellett, hogy a nemzetközivé váló konfliktusokat is kezelnie kellene valahogy) a felmelegedés következtében megnőne a gyermekhalandóság, és például az elektromos áram fogyasztása 11 százalékkal ugrana meg.

A halálozások és geopolitikai következmények mellett azonban a gazdasági károk is jelentős mértékűre nőhetnek. Az eddigi tudományos álláspont zömmel arról szólt, hogy a fejlett országok azért nem tesznek túl sokat a klímakatasztrófa megfékezése érdekében, mert nem érzik annak következményeit, úgy tűnik, hogy ez a tendencia megváltozhat.

A belgiumi Ghent egyetemén dolgozó Jasmien De Winne és Gert Peersman egyenesen arra jut, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokat nem sújtja a válság egy-egy eleme annyira, mint a gazdaságilag fejlettebb országokat. A VoxEu-n megjelent ismertető cikkük szerint

a GDP kisebb mértékben csökken a fejletlenebb országokban, mint a fejlettekben.

Ami azt jelentheti, hogy a fejlett világban nagyobb sokkot idézhet elő egy-egy kedvezőtlen változás.

Az elemzés szerint a kiszámíthatatlan időjárási körülmények és a kártevők egyre nagyobb fokú elterjedtsége miatt az élelmiszerválságok közvetetten okozhatnak kárt a fejlett országoknak. A kutatók 75 országot vizsgáltak, három csoportra osztva (fejlett, közepesen fejlett, és fejlődő országok). Azt mérték, hogy két válságszituáció, az időjárás szélsőségessége miatt létrejövő kínálati sokk, illetve a betakarítási nehézségek miatti sokk milyen károkat okozna a GDP-ben.

Az eredmény szerint a két szituáció hasonló mértékű károkkal járna, viszont a kutatás meglepetését az okozza, hogy az alacsony jövedelemszinten lévő országok GDP-jét kevésbé fogná vissza egy ilyen jellegű válság, mint a közepes, vagy magas jövedelmű országokét.

Az alacsony jövedelmű országokban a legnagyobb mértékű visszaesés csupán 0,19 százalék, ami statisztikailag nem jelentős, a közepes jövedelemszintű országokban viszont 0,52 százalék, a magas jövedelemszintű országok csoportjában pedig már 0,92 százalék (a GDP arányában).

Ezek az eredmények azért is meglepőek a kutatók szerint, mert a gazdagabb országokban a jövedelmek jóval kisebb hányadát fordítják a lakosok élelmiszervásárlásra (vagyis annak nehézségei elvileg nem kellene, hogy arányaiban nagyobb problémát okozzon), ráadásul ezekben az országokban általában nagyobb az állami kontroll a piac felett, és ez egy élelmiszerhiány esetén nagyobb lehetőséget ad az állami döntéshozóknak arra, hogy megfelelően kezeljék a válságot.

Úgy tűnik azonban, hogy ezek az előnyök nem olyan jelentősek, ha a teljs képet nézzük. A kutatók azzal is magyarázzák a jelenséget, hogy azokban az országokban, ahol a GDP nagyobb részét adja a mezőgazdaság,

feltételezhetően több az önellátó háztartás, és ennek következtében ezekben az országokban a lakosság védettebb a globális élelmiszerárak változásaival szemben.

Világ élelmiszer fejlett országok klímaváltozás üvegház válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. augusztus 19. 11:23 Világ

Európa egyik legforróbb városa ókori technikával hűti az utcáit

Az ókori perzsák ötletes megoldása akár tíz fokkal is csökkenteni tudja a felszíni hőmérsékletet.

Pálos Máté
2022. augusztus 19. 08:54 Világ

Furcsán alakult az Ukrajnát elhagyó első gabonaszállító hajó története

A Razoni tavaly három olyan utat tett meg, amelyiken kikapcsolta a jeladóját, a műholdképek szerint ilyenkor Szíriában dokkolt. 

Jandó Zoltán
2022. augusztus 19. 06:32 Világ

Másfél éve nem jött annyi gáz Magyarországra, mint augusztus első három hetében

Ráadásul hetek óta szinte a teljes mennyiség az országban marad, igaz, az elmúlt néhány napban voltak szállítások az egyik szomszédunk felé.

Fontos

Stubnya Bence
2022. augusztus 18. 12:09 Vállalat

Hiába kapott mentőcsomagot, megint a fizetésképtelenség határán a német állami gázcég

A cég az orosz gázszállítások letekerése miatt megint közel került a fizetésképtelenséghez.

Hajdu Miklós
2022. augusztus 18. 07:36 Világ

Épp a szárazság miatt fenyegeti árvíz Hollandiát

Veszélyben vannak az ország gátjai, öntözéssel kell óvni őket a kiszáradástól.

Pletser Tamás
2022. augusztus 18. 04:34 Közélet

Tovább kell-e emelni a már megemelt rezsiárakat?

Az emelkedő energiapiaci árak a forint gyengülésével kombinálva már erős nyomás alá helyezik a kormányt.