Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. szeptember 7. 15:42 Világ

Nem, a klímaváltozás nem feltétlenül a szegény országoknak fáj majd jobban

A globális felmelegedéssel kapcsolatos tanulmányok döntő részben azt jósolják, hogy az élet minőségét pont azokban az övezetekben ronthatják a változások, amelyekben a fejlődő, azaz szegényebb, alacsonyabb nemzeti összterméket felmutatni képes országok fekszenek. Mindez a klimatikus viszonyokra ma is alapvetés, a megemelkedő tengerszint miatt várhatóan a csendes-óceáni kis szigetországok forognak a legnagyobb veszélyben, a kiszámíthatatlan időjárás hatásaira sokkal nehezebb ott felkészülni, ahol erre kevesebb az erőforrás, a trópusi övezetben a megélhetés szempontjából létfontosságú haszonnövények termelése ellehetetlenül, és még sorolhatnánk a hasonló jóslatokat.

Emellett azonban egyre több tanulmány hívja fel a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek a fejlett világot közvetlenül vagy közvetve érintik majd, és ezek sokkal inkább gazdasági jellegűek.

Tamma Carleton, a Berkeley Egyetem oktatója már évekkel ezelőtt kimutatta például, hogy 2050-re komoly mértékű visszaesés várható az alapvető élelmiszerek alapanyagainak termésmennyiségében, és egyáltalán nem csak Afrikában, hanem az Egyesült Államokban is. A kukorica, a cirok, a földimogyoró, és a köles termesztése az afrikai országokban 17-22 százalékkal szorulhat vissza, de ennél sokkal meglepőbb, hogy az Egyesült Államokban is 15-20 százalékos csökkenés várható. Marshall Burke, a Stanfordi Egyetem professzora hasonló alapállásból arra a következtetésre jut, hogy egy ilyen komoly mértékű visszaesés 400 ezer áldozattal járna Afrikában már 2030-ig, mert a mezőgazdasági ellehetetlenülés több és súlyosabb fegyveres konfliktushoz vezetne a térségben.

Az Egyesült Államokban (amellett, hogy a nemzetközivé váló konfliktusokat is kezelnie kellene valahogy) a felmelegedés következtében megnőne a gyermekhalandóság, és például az elektromos áram fogyasztása 11 százalékkal ugrana meg.

A halálozások és geopolitikai következmények mellett azonban a gazdasági károk is jelentős mértékűre nőhetnek. Az eddigi tudományos álláspont zömmel arról szólt, hogy a fejlett országok azért nem tesznek túl sokat a klímakatasztrófa megfékezése érdekében, mert nem érzik annak következményeit, úgy tűnik, hogy ez a tendencia megváltozhat.

A belgiumi Ghent egyetemén dolgozó Jasmien De Winne és Gert Peersman egyenesen arra jut, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokat nem sújtja a válság egy-egy eleme annyira, mint a gazdaságilag fejlettebb országokat. A VoxEu-n megjelent ismertető cikkük szerint

a GDP kisebb mértékben csökken a fejletlenebb országokban, mint a fejlettekben.

Ami azt jelentheti, hogy a fejlett világban nagyobb sokkot idézhet elő egy-egy kedvezőtlen változás.

Az elemzés szerint a kiszámíthatatlan időjárási körülmények és a kártevők egyre nagyobb fokú elterjedtsége miatt az élelmiszerválságok közvetetten okozhatnak kárt a fejlett országoknak. A kutatók 75 országot vizsgáltak, három csoportra osztva (fejlett, közepesen fejlett, és fejlődő országok). Azt mérték, hogy két válságszituáció, az időjárás szélsőségessége miatt létrejövő kínálati sokk, illetve a betakarítási nehézségek miatti sokk milyen károkat okozna a GDP-ben.

Az eredmény szerint a két szituáció hasonló mértékű károkkal járna, viszont a kutatás meglepetését az okozza, hogy az alacsony jövedelemszinten lévő országok GDP-jét kevésbé fogná vissza egy ilyen jellegű válság, mint a közepes, vagy magas jövedelmű országokét.

Az alacsony jövedelmű országokban a legnagyobb mértékű visszaesés csupán 0,19 százalék, ami statisztikailag nem jelentős, a közepes jövedelemszintű országokban viszont 0,52 százalék, a magas jövedelemszintű országok csoportjában pedig már 0,92 százalék (a GDP arányában).

Ezek az eredmények azért is meglepőek a kutatók szerint, mert a gazdagabb országokban a jövedelmek jóval kisebb hányadát fordítják a lakosok élelmiszervásárlásra (vagyis annak nehézségei elvileg nem kellene, hogy arányaiban nagyobb problémát okozzon), ráadásul ezekben az országokban általában nagyobb az állami kontroll a piac felett, és ez egy élelmiszerhiány esetén nagyobb lehetőséget ad az állami döntéshozóknak arra, hogy megfelelően kezeljék a válságot.

Úgy tűnik azonban, hogy ezek az előnyök nem olyan jelentősek, ha a teljs képet nézzük. A kutatók azzal is magyarázzák a jelenséget, hogy azokban az országokban, ahol a GDP nagyobb részét adja a mezőgazdaság,

feltételezhetően több az önellátó háztartás, és ennek következtében ezekben az országokban a lakosság védettebb a globális élelmiszerárak változásaival szemben.

Világ élelmiszer fejlett országok klímaváltozás üvegház válság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.

Fontos

Váczi István
2022. január 24. 13:41 Világ

Mire mennek az ukránok az új, nyugati fegyvereikkel az oroszok ellen?

Egyre több nyugati páncéltörő fegyvert kap Ukrajna, de kérdéses, hogy egy esetleges háborúban ezek mennyire lesznek hatékonyan alkalmazhatók.

Hobot Péter Stubnya Bence
2022. január 24. 06:05 Adat, Közélet

Hét százalék körüli inflációnál már csökkenhet a kormány támogatottsága

Ilyen szintű inflációnál már veszélyben érezheti a támogatottságát a kormány, nem véletlen, hogy csúcsra járatják a hangulatjavító intézkedéseket.

Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.