Jó befektetés volt az amerikai hadiipar az afganisztáni háború 20 éve alatt
George W. Bush amerikai elnök 2001. szeptember 18-án írta alá azt a törvényt, amely felhatalmazta arra, hogy – válaszul az egy héttel korábbi támadásokra – bevethesse a szükséges katonai erőt a terrorizmust támogató személyek, országok vagy szervezetek ellen. A következő hónapban pedig elkezdődött az az afganisztáni háború, amelynek mostani végkifejlete kapcsán rengeteg elemzés látott napvilágot a közel 20 évig tartó konfliktus mérlegéről.
A The Intercept cikkének szerzője azt nézte meg, hogyan teljesítettek a legnagyobb amerikai hadiipari vállalatok részvényei ebben az időszakban. Az eredmény szerint, ha valaki azon a bizonyos 2001. szeptember 18-i napon 10 ezer dollár értékben vásárolt egyenlő arányban a Boeing, a Raytheon, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a General Dynamics részvényeiből – és az osztalékot is rendre befektette – akkor a múlt heti záró árfolyamokkal számolva közel megtízszerezte a pénzét, egész pontosan 97 295 dollárt mutatna a befektetési számla egyenlege (adók és befektetési költségek levonása nélkül).
Ezt érdemes a legismertebb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 teljesítményéhez viszonyítani. Egy ezt egy az egyben lekövető passzív befektetési alappal nagyjából meg lehetett hatszorozni a befektetést, vagyis az említett vállalatok jelentősen, 58 százalékkal lehagyták a vezető tőzsdeindexet. Ráadásul ezek a cégek maguk is részei az S&P 500-as kosárnak, ezzel is számolva pedig még jelentősebb a felülteljesítésük.
| Vállalat | Éves átlaghozam (százalék) | Teljes hozam (százalék) |
| Lockheed Martin | 13,90 | 1235,60 |
| Northrop Grumman | 13,73 | 1196,14 |
| Boeing | 12,67 | 974,97 |
| General Dynamics | 10,46 | 625,37 |
| Raytheon | 7,62 | 331,49 |
| S&P 500 index | 9,46 | 516,67 |
Abban természetesen nincs semmi új, hogy a háborúk nem tesznek rosszat a hadiipari beszállítóknak, az már más kérdés, hogy ez a teljesítmény mennyiben köszönhető az Egyesült Államok afganisztáni szerepvállalásának. Hiszen közben az ország vívott egy nagyobb intenzitású háborút is Irakban, harcolt az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban, emellett pedig a hatalmas amerikai hadigépezet fenntartása, fejlesztése háborúk nélkül is rengeteg megrendelést hoz a hadiipari cégeknek.
Világ
Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög
Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.
Növelheti a kínai fegyverek népszerűségét a rövid indiai-pakisztáni háború
Kelendőbbek lehetnek az élesben korábban nem bizonyított kínai fegyverek, miután valószínűleg ezeknek köszönhetők a kezdeti pakisztáni légi sikerek.
Miután megdrágította az EU a kínai e-autókat, elkezdtek benzinest hozni
Nem sikerült megállítani a terjeszkedést, a kínai márkák piaci részesedése öt százalék fölé emelkedett.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
