Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. április 16. 15:15 Világ

Sok fontos ember kéri az amerikai elnököt, hogy tegyen valamit az ellen, hogy a gazdagabb országokon kívül alig oltanak

Összesen 175 egykor vezető politikus – köztük Gordon Brown, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, François Hollande volt francia elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió volt elnöke -, számos Nobel-díjas tudós és művész írt levelet Joe Bidennek, amiben arra kérik az Egyesült Államok elnökét, hogy tegyen „sürgős intézkedéseket” a Covid-19 elleni oltóanyagok szellemi tulajdonjogainak felfüggesztése és a globális oltottsági arány növelése érdekében – írja a Financial Times.

A szellemi tulajdonjogok ideiglenes felfüggesztését tavaly októberben India és Dél-Afrika javasolta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fórumán, a felvetést pedig azóta 60 ország támogatta. Az intézkedés lehetővé tenné, hogy a fejlődő országok a nagy gyógyszercégek által fejlesztett oltásokról másolatokat készítve tömeggyártásba fogjanak a szellemi tulajdonjogok megsértése miatti perek kockázata nélkül.

Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, jelenleg a világban hatalmas aránytalanságok vannak az egyes országok népességeinek átoltottsági arányában: ahogy az alábbi ábrán is látszik, a világ gazdagabb régióinak átoltottsága jóval magasabb, mint az alacsonyabb jövedelmi szintű régióké.

A levél aláírói szerint ezzel ezzel többek között az is a probléma, hogy nemcsak az alacsonyabban átoltott szegényebb, hanem a jobban átoltott fejlett gazdaságok növekedési kilátásait is veszélyezteti, ha a járvány egyes országokban fennmarad, és például olyan mutációk alakulnak ki, amik ellen a felhasznált oltások nem védenek a fejlett gazdaságokban sem.

A levél szerint korábban soha nem tapasztalt gyorsasággal fejlesztettek ki biztonságos és hatékony vakcinákat, nagy részben egyébként amerikai állami finanszírozásból, és bár üdvözlik, hogy az Egyesült Államokban és más gazdag országokban a oltási programok reményt jelentenek az állampolgároknak, de a világ nagy részében ez a remény még távolinak tűnik a világgazdaságra is veszélyt jelentő újabb hullámok miatt. „A mesterségesen fenntartott globális ellátási szűkösség miatt az amerikai gazdaság már jelenleg is 1,3 ezer milliárd dollárnyi nemzeti össztermék kiesését kockáztatja az idei évben” – írták.

Az amerikai gyógyszeripari érdekvédelmi szervezetek arra kérték Bident, hogy ne teljesítse a fejlődő országok szellemi tulajdonjogok felfüggesztésére vonatkozó kérését. Arra hivatkoztak, hogy India és Dél-Afrika indítványa nem elég specifikus, és túl széles körű jogértelmezést tesz lehetővé. Az Egyesült Államok – az Egyesült Királysággal, az EU-val és Svájccal egyetemben – már korábban jelezte, hogy ellenzi a koronavírus elleni termékek szellemi tulajdonjogainak felfüggesztését. Az amerikai külkereskedelmi képviselet márciusban jelezte, hogy egyelőre „próbálják felmérni” egy ilyen intézkedés hatásait.

A WTO TRIPS*A szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezmény – Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights. egyezménye alapján a fejlődő országoknak elviekben most is joga van a szabadalommal ellátott gyógyszerek és oltások generikus változatainak gyártására vészhelyzet esetén, azonban eddig egyik ország sem élt ezzel a jogával a diplomáciai következményektől tartva. A Financial Timesnak nyilatkozó Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a kormányok jelentős pénzeket fordítottak a vakcinákat megalapozó kutatásokra, és a gyógyszeripari cégek „már elkönyvelték a nyereségeket” (itt valószínűleg arra gondolt, hogy ha a járvány véget ér, a cégek elkezdhetik a nyereségtermelő értékesítést).

Stiglitz szerint az is egyértelmű, hogy ha megint megtörténne valami hasonló, akkor a kormányok újra megfinanszíroznák a fejlesztést, hiszen a támogatás pár milliárd dolláros költsége elenyésző egy járvány miatt keletkező ezer milliárdos nagyságrendű veszteségekhez képest.

A közgazdász állami támogatásokkal kapcsolatos kijelentéseit jól árnyalja az a tanulmány, amiről a Guardian számolt be: ebben többféle módszertannal megpróbálták számszerűsíteni, hogy a 2000-es évektől kezdve mennyi pénz áramlott állami vagy magánforrásból az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös vakcinájának kifejlesztését megalapozó kutatásokba.

Egyrészt megvizsgálták, hogy az adenovírust használó vektorvakcinákhoz kapcsolódó tanulmányokban milyen támogatókat tüntettek fel, és ez alapján adtak becslést a támogatás összegére. Másrészt közadatigényléssel kikérték az Oxfordi Egyetemtől a Sarah Gilbert és Adrian Hill – a technológia vezető kutatói – által elnyert pályázati pénzek összegét és forrását.

Emellett ugyanakkor a magánszféra mentségére jogosan hozható fel az az érv, amit Caleb Watney, az önmagát piacpártiként definiáló Progressive Policy Institute innovációs szakpolitikai intézet szakértője is megemlített egy erről a témáról szóló blogposztjában. Watney szerint habár az igaz, hogy az alapkutatásokat rendre államilag finanszírozzák, de a tudományos áttörések után kifejlesztett termékeket piacra is kell dobni, ami komoly mérnöki, gyártási és logisztikai teljesítményt igényel, ami szintén sok pénzbe kerül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába szeretnénk gyorsan rengeteg oltást gyártani, ez a termék nem olyan, mint a többiEgyedi gyártástechnológia, újfajta alapanyagok, kiépítetlen ellátási láncok, de sokszor maga a biológia is keresztbe tesz.

Watney azt is megemlíti, hogy például az amerikai Moderna előre jelezte, hogy nem fog perelni a vakcinájához kapcsolódó szellemi tulajdonjogok megsértése miatt, és a „recept” egy részét a Stanford Egyetem kutatói nyilvánosságra is hozták. Ennek ellenére Watney szerint azért sem kezdtek a világon sehol a Moderna-vakcina másolatainak tömeggyártásába, mert a pontos gyártási és tervezési folyamatokról a cég egyáltalán nem hozott nyilvánosságra információt.

Watney ezért a teljes szabvány állami kivásárlásának ötletét veti fel, aminek keretében a gyártók a vakcina receptje mellett a termelési és logisztikai részleteket is nyilvánosságra hozhatnák. Cserébe a kormányok kifizethetnék a cégeknek a vakcinaforgalmazásból származó várt nyereség összegét. Watney szerint így nem veszne el a jövőbeli költséges beruházásokra vonatkozó ösztönző, amit más esetben a nyereség jelentene, miközben a fejlődő országok is közelebb kerülnének a vakcinák tömegtermeléséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan lehet nyereséget elérni egy 3 dolláros koronavírus-oltáson?Rengeteg pénz emészt fel a fejlesztés, és mégis lesznek 1000 forint alatt elérhető oltások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány most elfedi a problémákat, de az oltások piaca egyáltalán nincs rendbenZsákutcába vezetett a vakcinák fejlesztésének és kereskedelmének üzleti modellje. A pénzügyi siker sokszor nem illeszkedik az egészségügyi célokhoz vagy a szolidaritáshoz.

Világ állami támogatás fejlesztés gyógyszeripar innováció járvány K+F szegény országok vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Avatar
2021. július 31. 17:06 Világ

Párizs megmutatja, mit lehetne kezdeni az olyan városi sztrádákkal, mint a budapesti Rákóczi út

Nagy fejlesztések jönnek a Champs-Élysées-n, nemcsak környezetkímélőbbé, de a belváros számára jövedelmezőbbé is tennék a területet.

Mészáros R. Tamás
2021. július 31. 06:42 Tech, Világ

Japán az olimpia farvizén meghirdette a hidrogénenergia-alapú társadalom jövőképét

Annak ellenére, hogy a technológia jelenlegi hatékonyságának és árának fényében sokan szkeptikusak az ambiciózus terveket illetően.

Avatar
2021. július 30. 16:28 Élet, Világ

Megmentheted-e az egyéni döntéseiddel a világot a klímakatasztrófától?

A cégek szeretik azt mondani, hogy ők csak olyan termékeket gyártanak, amelyeket el lehet adni. A fogyasztóknak kellene más termékeket venniük? De befolyásolhatja az egyéni fogyasztói döntés a piacokat?

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.