Cikkünk írásakor három olyan koronavírus-vakcina fejlesztés van, amelyik uniós központi szerződés alapján juthat Magyarországra, és talán még az év vége előtt elkezdődhet az értékesítésük: a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a kissé megakadt AstraZeneca/Oxfordi Egyetem vakcinája. Ezt egészítheti ki (talán még idén) a nem uniós csatornából beszerezhető orosz oltás (Szputnyik V), illetve később, jövőre csatlakozhat a kínálathoz a Johnson & Johnson és a Sanofi/GSK közös oltása, amennyiben a kísérletek megfelelő eredményekkel zárulnak.

A fentiek közül az eddigi információk szerint a Moderna oltása lehet a legdrágább, árazását 25-37 dollár közé várják, a Pfizer/BioNTech oltása valamivel 20 dollár alatt lehet majd az első 100 millió adagra, és mindkét vakcina logisztikáját nehezíti, hogy előbbit -20, utóbbit -70 fokon kell szállítani és tartani. Az árat páciensenként kettővel kell szorozni, hiszen minden jelenleg ismert fejlesztés két beoltással számol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a védőoltások, most jön a nehezeNagyobb munka lehet elég embert meggyőzni, hogy oltassa be magát, mint a vakcina kifejlesztése volt. Ehhez sok országban a korábbi járványok is hozzájárultak.

A Johnson & Johnson és a Szputnyik az előzetes adatok szerint egyaránt 10 dollár körül lesz majd adagonként, és ezek további előnye lehet, hogy az eltérő technológia következtében egy hétköznapi háztartási hűtőben is sokáig eltarthatóak. A legolcsóbb oltásnak azonban eddig az AstraZeneca terméke ígérkezik, ez várhatóan már 3 dollárért elérhető lesz, és szintén nem kíván extrém hűtést.

Lehet-e ilyen árak mellett nyereséget várni, annak fényében, hogy a fejlesztésekre (az állami támogatások mellett) mennyit kellet költeniük ezeknek a cégeknek? A kérdés azért jogos, mert végső soron ezek a társaságok is profitra dolgoznak, és a részvényeseik még világjárvány idején is joggal várják el, hogy ne az ő hasznukból jótékonykodjanak a gyógyszercégek (a Szputnyik kivétel, annak – sok más mellett – az üzleti háttere sem világos).

Fontos körülmény, hogy az említett árak általában “csak” egy meghatározott darabszámra, igaz, általában több százmillió adagra vonatkoznak. A későbbi árazásról egyelőre nincs információnk, talán még korai is lenne. Jövőre ugyanis, amikor beindulhat világszerte a tömeges beoltás, a közvélemény óriási nyomása alatt lesznek a gyártók.

A cégek megítélése pengeélen fog táncolni. Ha minden jól megy, akkor egy vakcinagyártó presztizse az egekbe emelkedhet, amennyiben úgy fognak rá emlékezni, mint a nagy világjárvány elleni küzdelem egyik éllovasára. Ha azonban a lakosság úgy érzi, hogy túl sokat akar egy cég keresni a vakcinán, akkor könnyen megkapja az élősködő pecsétet, ami arculati szempontból katasztrofális következményekkel járhat.

Ráadásul ez a kockázat egy olyan ügy miatt áll elő, amely közegészségügyileg vitathatatlanul példa nélkülien nehéz, üzletileg azonban nem mérvadó. 

A járvány előtt az összes létező oltás együttes világpiacának forgalma ugyanis mindössze évi 24 milliárd dollár volt, vagyis a teljes gyógyszerpiacnak csak körülbelül 2,4 százaléka.

Az influenzaoltás világpiaci forgalma mindössze évi 4 milliárd dollár, a legnagyobb gyártó a francia Sanofi, de még ennek bevétele is csak 1 milliárd dollár körül van.

Mivel a koronavírus-vakcinák árát alacsony szinten kell tartani, hiába fognak belőle felhasználni hosszabb távon akár több milliárd adagot, az éves világpiaci forgalom mai becslések szerint legfeljebb 10 milliárd dollár lesz. Összehasonlításképp: a Merck gyógyszergyár egyetlen rákgyógyszere évi 7 milliárd dollárt hoz.

A megtérülést tehát nem a most bejelentett árakban kell keresni. Az egyik üzleti kulcs a szinte felmérhetetlen márkaismertség és márkaérték növelés lehet. A Moderna vagy a BioNTech, esetleg a CureVac neve eddig ismeretlen volt a szélesebb közvélemény előtt, most viszont sikeres oltás esetén beéghet az emberek agyába a világ (egyik) megmentőjének képe. Ez nagyon sokat fog számítani a járvány utáni időkben, más gyógyszerek marketingjénél.

A másik kulcs a poszt-pandémiás árakban lehet. Ha ugyanis sikerül egy-két éven belül visszaszorítani a koronavírust, és az már csak lokális gócpontokban jelentkezik majd, esetleg a megfelelő immunválasz fenntartása érdekében ismételni kell majd az oltásokat, akkor a nem pandémiás, vélhetően magasabb árak lépnek majd életbe.

A harmadik monetizálási lehetőséget a szabadalmak jelentik. Bár ahogy a Quartz-nak nyilatkozó szakértők magyarázták, az oltásoknál már nem sok új lehet a nap alatt, mert gyakorlatilag minden eljárást és technológiát már régen levédtek, a vakcina összetétele még megszerezheti a 20 éves védettséget.

A szakértők azt is mondják, hogy a koronavírus-oltásoknak gyakorlatilag a Föld teljes lakossága lesz a piaca, ezért (üzleti szempontból) bőven elférhetnek rajta a különböző technológiájú és árú vakcinák. Egyáltalán nem csak a világelsők fognak profitálni, bőven megérheti akár sokadikként is beállni a sorba. A fejlődő világnak például olyan vakcinára lesz szüksége hosszabb távon is, amely nem igényel extrém hűtési körülményeket és még olcsó is. Az AstraZeneca és akár a Szputnyik is bőven sok százmilliós lefedetlen piacot találhat magának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKezd kiderülni, hogyan lehet mégis keresni a koronavírus-oltásokonKorántsem egyértelmű, hogy a vakcinákkal a gyártók nagyot kaszálnak majd, egy dokumentum azonban arra utal, hogy meglehet a választóvonal a humanitárius segítség és az üzlet között.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat járvány koronavírus marketing nyereség oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában