Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. április 5. 07:37 Tech

Hiába szeretnénk gyorsan rengeteg oltást gyártani, ez a termék nem olyan, mint a többi

Az elmúlt három hónapban sorozatosan azzal kellett szembesülnünk, hogy a koronavírus-oltások vagy nem érkeznek meg időben, vagy nem a várt mennyiségben, vagy mindkettő. Laikusként egyáltalán nem érthető, hogy ennek mi az oka.

Van egy termék,

  • amelynek forgalmazási engedélyét a szabályozó hatóságok kiadták,
  • eddig soha nem látott mértékű globális kereslet mutatkozik rá,
  • és még azok a gazdag, fejlett országok is sorban állnak érte, amelyeknek a beszerzési ár ezúttal nem okozhat problémát,

ám mégsem tudnak a gyárak eleget gyártani belőle.

Miért nem lehet növelni a gyártókapacitást, akár új üzemek gyors felépítésével, más cégek bevonásával, globális kiszervezéssel vagy bármi más ehhez hasonló, a probléma súlyához képest viszonylag egyszerűnek tűnő megoldással?

Egy vegyipari szaklap, a Chemistry World nemrég végigvette, hogy mi gátolja a gyártás gyors felpörgetését, különös tekintettel az alkalmazott molekuáris biológiai és biokémiai eljárásokra, mert amint az sejthető, az oltásgyártás tempójának növelése messze nem csak közgazdasági feladvány.

A szaklap egyébként leginkább Kis Zoltán vegyészmérnök szakértelmére támaszkodik, aki az erdélyi Babes-Bolyai Egyetemről indulva került a londoni Imperial College egyik központjába, ahol épp azt kutatja, hogyan lehet nagy mennyiségben vakcinát gyártani. (A cikkben megszólal Drew Weissman is, aki Karikó Katalin kutatótársa volt az RNS-alapú oltások használhatóságához szükséges egyik technológiai újítás kifejlesztésekor.)

A vakcinák egyik nagy csoportját azok alkotják jelenleg, amelyek valamilyen emberre ártatlan adenovírusba „csomagolva” ismertetik meg a szervezetet a koronavírus fő jellemzőivel, és így váltják ki az immunválaszt. Ilyen alapon működik az AstraZeneca, illetve annak Indiában gyártott változata, a CoviShield, továbbá az orosz Szputnyik V vakcina is.

Ezeknek az oltásoknak a gyártása sejttenyésztési műveletsorokon alapszik. Kis mennyiségről indulva kell eljutni odáig, hogy legyen egy nagyobb mennyiségű élő sejtes közeg, amelyben az oltás kulcselemét, vagyis a megfelelően módosított adenovírust nagy mennyiségben fel lehet majd szaporítani.

Nem ritka, hogy kétezer literes tartályig kell eljutni, vagyis ilyen nagy mennyiségig kell szaporítani a kiindulási sejtkultúrát, és ez eltarthat akár nyolc hétig is. Az oltás szempontjából érdemi rész csak ezután kezdődhet el, a vírus felszaporítása viszont csak pár napig tart. Annak ellenére, hogy ez egy viszonylag régi, kipróbált és bevált eljárás, a többhetes előkészítő szakasz sokszor meglehetősen bizonytalan eredményt hoz.

A folyamatot ugyanis sok minden befolyásolja, amit elég nehéz kontroll alatt tartani, vagyis szinte minden egyes tételt külön kell kezelni. Az eljárás így nem szabványosítható egykönnyen, meglepetések bármikor előfordulhatnak. Márpedig ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt várták, akkor adott esetben kétezer liter „alapanyag” sorsa lesz bizonytalan.

Nagyon nehezíti a skálázást, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ami kis mennyiségben jól működik, az nagy mennyiségben ugyanolyan arányokkal is ugyanúgy menni fog.

Miután az adenovírus megfelelő mennyiségben felszaporodott, a lehető legtisztább formában kell azt kinyerni az elegyből, és ehhez speciális tudásra van szükség. Nincs nagyon sok üzem a világon, amely erre képes, ráadásul a külső partnerek bevonása ma még sokkal kockázatosabb, mint járványmentes időkben. Egyetlen gyártó sem vállalhatja ma azt a rizikót, hogy nem megfelelően megtisztított anyagot tesz a koronavírus-oltásába.

Az mRNS alapú vakcinák (az eddig engedélyezettek közül ilyen a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az engedélyre várók közül pedig a CureVac) viszont teljesen máshogy készülnek. Új eljárásokról van szó, és Kis Zoltán úgy foglalja össze a probléma gyökerét, hogy

az ezekbe az oltásokba kerülő anyagoknak és összetevőknek a teljes ellátási lánca új.

Mintha egy olyan autót kezdenénk gyártani, amelynek minden elemére most kell kialakítani a teljes beszerzési csatornát.

Ahogy magyarázza, magának az mRNS molekulának az előállításában semmi bonyolult nincs, a szintézis két óra alatt megvan, ám míg oltás lesz belőle, az több napig is eltart. Itt tehát a folyamat első része egyszerű, a második része viszont rendkívül bonyolult és kockázatos.

Az RNS molekulát enzimek segítségével állítják elő, majd nagyon alaposan megtisztítják, az igazi technológiai feladat pedig ezután kezdődik, amikor ezt a megtisztított elegyet miniatűr lipidgömbökbe kell adagolni. A lipidburok és az mRNS molekulákat tartalmazó anyag ideális összeállítása az a bűvészmutatvány, az az egyedi tudás, amely az oltás gyártásának legszűkebb keresztmetszete.

A gyártók nem adnak ki információt a technológiájuk részleteiről, de tudható, hogy nagyon speciális eljárásokról van szó, mert a lipid nanorészecskék összetételét és formáját nagyon erős kontroll alatt kell tartani. A folyamathoz a piacon széles körben és nagy mennyiségben is könnyen hozzáférhető anyagok mellett szabadalmi védettség alatt álló, saját készítésű egyedi összetevőket is felhasználnak, ami azt jelenti, hogy ezek egy részét nem lehet bárhonnan gyorsan beszerezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány most elfedi a problémákat, de az oltások piaca egyáltalán nincs rendbenZsákutcába vezetett a vakcinák fejlesztésének és kereskedelmének üzleti modellje. A pénzügyi siker sokszor nem illeszkedik az egészségügyi célokhoz vagy a szolidaritáshoz.

A gyártásnak ehhez a részéhez ugyan igénybe vesznek külső beszállítókat is, de a folyamatba egyáltalán nem lehet könnyen bevonni más cégeket. Ehhez ugyanis nagyon ritkán van meg a szükséges tudás és a nagy gyártókapacitás kombinációja. Ha valaki azt mondja, hogy le tud gyártani ötezer oltást, az ma senkit sem érdekel, mert nem viszi előre az ügyet egy tapodtat sem.

Azokat a külső partnereket pedig, amelyek érdemben hozzá tudnak járulni a gyártáshoz, már szinte mind bevonták. Lényegében a reális együttműködési lehetőségek határán mozog a piac. A Moderna például a svájci Lonza, a spanyol Rovi vagy az amerikai Catalent segítségével gyárt; a német Rentschler, a svájci Novartis és a francia Sanofi pedig a Pfizer/BioNtech-nek szállít vagy gyárt, rajtuk kívül nem sok olyan szereplő maradt, amely még bevonható. Emellett természetesen új gyártóhelyek is épülnek, de azok beindulásához idő kell.

Az együttműködéseknek további gátat szab, hogy azok a gyártók, amelyek képesek a legmagasabb színvonalon nagyobb mennyiségben gyártani, valami mást csinálnak – amely szintén fontos lehet. Ki akarna leállítani vagy egyáltalán megbolygatni egy olyan üzemet, amely az onkológiában használt, sokak számára az életben maradást biztosító oltásokat gyárt?

Ha pedig megvan a gyártókapacitás, banális okokból is csúszhat a folyamat: kiszerelő és csomagolóüzemből sincs elég. Sajnos/szerencsére amikor oltásról van szó, ezeknek is a szokásosnál jóval magasabb minőségi és biztonsági követelményeknek kell megfelelniük, és ez beszűkíti a lehetőségeket. A gyártóknak pedig általában már rég nincs saját kiszerelő és csomagolóüzemük, mert ezt a melléktevékenységet költségcsökkentő okokból korábban már szinte mindenhol kiszervezték.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért hasalt el a világ egyik legnagyobb gyógyszercége az oltásfejlesztésen?A Merck koronavírus elleni oltása a klinikai teszteken nem hozott elég jó eredményt, más úton még próbálkoznak vele.

Tech adenovírus gyártás mRNS oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Bucsky Péter
2021. szeptember 13. 12:20 Támogatói tartalom, Tech

Magyar cég fejlesztésével dugók nélkül, balesetmentesen közlekedhetnek a jövő járművei

Az önvezető autók álmát régóta hajszolja az emberiség, de a teljes önvezetés még mindig igen mesze van. Az intelligens közlekedés azonban már a küszöbön áll: már ma is több százezer olyan autó közlekedik az európai utakon, amelyek egymással és az infrastruktúrával is képesek kommunikálni egy új technológiának köszönhetően, amelynek feltételeit majd egy évtizede kezdték el megteremteni.

Bucsky Péter
2021. szeptember 9. 06:04 Tech

Kihal az autókból az egyik legjobb élmény, a kézi sebességváltás – nem egészen környezetbarát módon

Az elektromos autók korszakának igazi kezdetéig nyolc-tíz év maradt, és ez az automata váltók nagy korszaka lehet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 5. 17:26 Tech

Egészségesebb pirítóst ígérnek a kutatók, de van benne egy csapda

Hamarosan döntened kell egy nagyon érzékeny kérdésben: hajlandó vagy génmódosított búzából készült kenyeret enni, ha a tudomány állása szerint az biztosan egészségesebb?

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.